Miként lesz egy jogászból időjárás-jelentő?

Dr. Klement Zoltán
1979. karácsony másnapján született Budapesten. 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg jogi doktorátusát, majd 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán romológia szakon diplomázott. 1998–1999-ig a Joker Televízió hírszerkesztője, riportere. Később a Budapest Televízió bemondója, műsorvezetője, szerkesztője és a Pilis Rádió hírszerkesztője, hírolvasója. 2000-től tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. A jogi egyetem elvégzése után a szakmai gyakorlatát az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának Műsorszolgáltatási Igazgatóságán töltötte, majd egy rövid ideig ott is dolgozott. 2007-ben került a Duna Televízióhoz, ahol korábban jogi szakasszisztensként, jelenleg időjárás-jelentőként és a Duna TV Autonómia csatorna műsorszerkesztőjeként dolgozik. Beszél olaszul, németül és lovári cigány nyelven. Autóban a Chrysler, órában a Doxa a kedvence. Az olasz konyhát kedveli, főként a lasagne-t, pizzát. Kedvenc étterme a Karma. Szabadidejében bowlingozik, utazik a nagyvilágban, tévét néz, vasútmodelleket gyűjt, táncol.

Soha nem voltak gondjaim a tanulással és a gimnáziumi éveim alatt eldöntöttem, hogy a jogi pályát választom, mert az széles látókört, tág tanulási lehetőségeket ad az embernek és komoly előképzettséget biztosít a mindennapi életben. Több helyre felvételiztem, például földrajz-könyvtár tanári szakra is felvettek, de végül a jogot választottam. A televíziózás már gyerekkorom óta érdekelt, ezért az egyetemen is a médiajog volt az, ami jobban foglalkoztatott. A szakdolgozatom címe is a „Koncesszió, különös tekintettel a frekvenciák hasznosítására” volt, miközben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Irodájánál töltöttem el a kötelező szakmai gyakorlatot, ahol később egy rövidebb időre sikerült ismét dolgoznom. Szerencsémre a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karán olyan neves tanárok is tanítottak, akik a médiajog területén kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A Médiatörvénynek és a kapcsolódó szabályozásnak, napjaink kihívásainak megfelelő megvalósítása a jogalkotás egyre sürgetőbb feladata. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény által rögzített előírások jelentősen változni fognak. Minden oldalról jogi területek határozzák meg a Duna TV működését is. Korábban jogi szakasszisztensként gyakran találkoztam a polgári jog számos területén felmerülő kérdésekkel (pl. szerzői jog). A felhasználási jogokkal összefüggésben a helyzetet még az is bonyolítja, hogy a Duna TV-nek két csatornája van: Duna Televízió és Duna II Autonómia. Előbbi Európában fogható, míg az Autonómia csatorna Európa mellett Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is látható.

Számomra érdekes kérdés a hazai és a környező országok médiahatóságai működésének és az adott jogi környezetek összehasonlítása. Nagyszámban működnek olyan műsorszolgáltatók, amelyek nem Magyarországon kerültek bejegyzésre, mégis magyar nyelvűek és a hazai kábelszolgáltatók kínálatában elérhetőek. A gyakorlatban a néző legfeljebb egy-egy műsor külföldi szabályok szerinti korhatár-besorolásával találkozhat. Ha valaki Magyarországon szeretne nyilvántartásba vetetni például egy műholdas terjesztéssel kódolatlanul sugárzott, országos kereskedelmi televíziót, akkor az több tízmilliós éves műsorszolgáltatási alapdíjjal számolhat, amely persze különböző műsorszámokra vonatkozó vállalásokkal csökkenthető. Ha más országokban regisztrálnak egy műsorszolgáltatót, akkor kedvezőbb anyagi feltételekkel is találkozhatnak. Foglalkoztat a gondolat, hogy ebben a kérdésben vajon mikorra várható változás? A közelmúltban már hallhattunk arról, hogy az ORTT is részese kíván lenni, sőt kezdeményezője is, annak a formálódó közép-európai médiahatóságok közötti együttműködésnek, amelyhez szorosan kapcsolható, hogy jelenleg az Európai Unióban a műsorszolgáltatók meglehetős szabadsággal választhatják meg, hogy mely ország joghatósága alatt kívánnak működni. Nem bántam meg, hogy a jogi pályát választottam, mert tényleg megkaptam azt a széles látókörű képzést, amit az életben kamatoztatni tudok.

Egyszer egy tanárunk megkérdezte, hogy ha kinézünk az ablakon, mit látunk? – Jogalanyokat és jogtárgyakat – volt a helyes válasz. Ez gyakorlatilag mind a mai napig igaz.

A jogi egyetemen Révész T. Mihály tanárunk, aki korábban az ORTT elnöke is volt, előadásaival, szemináriumaival jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a médiajog kiemelt szerepet kapjon az életemben. Mindig az aktuális jogi kérdéseket, ügyeket elemezve tanított bennünket.

Amikor a jogi egyetemet befejeztem, lehetőséget kaptam, hogy a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalában köztisztviselőként dolgozhassak. A felvételi beszélgetés sikeres volt. Mindenki arra biztatott, hogy fogadjam el az ajánlatot, de én mégis azt gondoltam, hogy inkább nyelveket tanulok, és nem adom fel a televíziós karriert sem. Meghoztam életem egyik legmeghatározóbb döntését és visszautasítottam az ajánlatot. A környezetem kérdésekkel fogadta a döntésemet, de én nem bántam meg.

Jelenleg a Duna TV-nél dolgozik időjárás-jelentőként és a Duna Televízió Autonómia csatorna egyik műsorszerkesztője. Beteljesült a gyermekkori álom?

Már gyerekként is nagyon érdekelt a televíziózás és az is, hogy mi van a túloldalon a kulisszák mögött. 18 évesen jelentkeztem először, majd később ismét a Nap TV Riporter kerestetik vetélkedőjére, ahol az első 12 közötti helyezést értem el és az egyetem mellett elkezdtem kisebb tévéknél és rádiónál dolgozni, majd egy rövidebb ideig az ORTT-nél.

Több helyre is beadtam az önéletrajzomat, és egyszer csak a Duna TV-hez behívtak egy kamerapróbára, ahol megtudtam, hogy épp időjárás-jelentőt keresnek.

Természetesen, mint műsorvezetői feladatként örömmel álltam elébe. A próbafelvétel jól sikerült és pár nap múlva visszahívtak, hogy megkaptam az állást. Sőt két állást is kaptam, mert időközben megüresedett a jogi szakasszisztensi munkakör. Két évig töltöttem be a jogi szakasszisztensi munkakört párhuzamosan az időjárás-jelentéssel, majd jött egy áthelyezés, és jelenleg a Duna TV Autonómia csatorna egyik szerkesztője is vagyok. Emellett ma is találkozom jogi feladatokkal az ún. Lakásbizottságban, ahol a lakásvásárláshoz és -felújításhoz nyújtható kamatmentes munkáltatói kölcsönök odaítélésénél kapok feladatot, illetve szívesen segítek kollégáimnak, ha egy-egy kérdéssel megkeresnek.

Nem vagyok meteorológus, az időjárás-jelentést műsorvezetői feladatnak tekintem, ugyanúgy, mint korábban a rádióban vagy tévében a hírolvasást, műsorvezetést. A Duna TV kapcsolatban áll egy meteorológiai céggel, aki szállítja nekünk az előrejelzéseket és mi azt közvetítjük a nézők felé.

Rengeteget tanultam Kertész Zsuzsától, akinek a közszereplésre felkészítő és beszédtechnika tanfolyamát is elvégeztem. De ez csak a hivatalos neve. A valóságban azt tanulhattuk meg, amit könyvekből egyszerűen nem lehet. Lehetőségünk volt a Magyar Televízióban, a Magyar Rádióban próbafelvételekkel gyakorolni, sőt még egy szinkronstúdióban megtapasztalhattuk azt is, hogy a filmek hogyan kapnak magyar hangot. Mindezek mellett még a mindennapi protokollra is iránymutatást kaptunk.

Itt a Duna TV-ben is folyamatos beszédtechnika képzés folyik Vinczéné Bíró Etelka és Wacha Imre vezetésével. Van egy képernyő- és mikrofonengedély rendszer, amelyben a Képernyő Bizottság időnként megnézi a felvételeinket, és segítséget nyújt abban, hogy az esetleges hibáinkat kijavítsuk.

Lassan 3 éve vezetem az időjárás-jelentést és a mai napig élvezem, minden nap feltöltődve megyek be a stúdióba és magát a televíziós, filmes légkört, ami ott körülvesz, azt nagyon szeretem.

Jól érzem magam itt a Duna Televízióban, a távlati jövőmet is itt szeretném elképzelni, több és újabb műsorokat, lehetőségeket kipróbálni. Itt a Duna TV-ben a kollégákon túl barátok is dolgoznak és nagyon családias a légkör. Az ember szívesen jön be dolgozni. Amikor először elmondtam az időjárás-jelentést, éreztem, hogy teljesült a gyerekkori álmom és elértem azt, amit szerettem volna. A tévénézés iránti szeretetem is megmaradt, a hobbijaim közé tartozik a parabolaantennák állítgatása, amelyek segítségével több külföldi csatornát elérek, látom, hogy mi a trend, figyelemmel kísérem az új műholdas vételtechnikát, itthon és külföldön. A médiajog továbbra is nagyon érdekel, tervezem, hogy a közeljövőben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében elvégezzem a médiajogi szakképzést.

Szokott visszajelzéseket kapni a nézőktől? Előfordult, hogy szerelmes levelet kapott?

Szerelmes levelet nem kaptam, de olyanokat igen, amiben pozitív észrevételüket fejezik ki a nézők. Az észrevételek jellemzően az időjárás-jelentéssel kapcsolatban érkeznek. Inkább tanácsadó jellegűek, hogy esetleg jobban mutassuk az adott települést, ahol a kedves néző él. Nemrég volt egy interjú a Duna TV-ben rólam a „Lélek Boulevard” című műsorban. A műsor után számos visszajelzést kaptam, amelyekben gratuláltak, elismerésüket, egyetértésüket fejezték ki a nézők, örültek, hogy így gondolkodom, azonos nézőponton vagyok velük. Az utcán is felismernek, volt eset, amikor egy buli után hazafelé tartva az autóbuszon fiatalok rákérdeztek, hogy: „Nem te vagy a Duna TV-ben az időjós?”.

Szabadidejében jut idő a szórakozásra?

A tv-nézés mellett szeretek bowlingozni, utazni, táncolni. A tipikus gyerekkori bélyeggyűjteményen túl, villanyvasút modelleket is gyűjtök. Költséges hobbi, de nagyon szeretem. Például egy alkalommal, miután a nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga záróvizsgát teljesítettem, bementem egy modellboltba és „megajándékoztam magamat” a Sellye vasútállomás modell változatával.

Korábban jártam latin tánctanfolyamra azzal a céllal, hogy elsajátítsam a salsát, a rumbát, a merenguet, a szambát, a cha-cha-chát. A tánc feltöltődés számomra. Emellett, ami sűrűn előfordul, az a bowlingozás. Esténként baráti társasággal elmegyünk bowlingozni. Ez a sport önmagáért beszél. 193 volt a legmagasabb pontszám, amit eddig elértem.

Utazni is nagyon szeretek. A mai lehetőségek egyre kedvezőbbek. Interneten időben lefoglalom a repülőjegyet és a szállást, így költséghatékonyan el tudok jutni bárhová. Egy adott hétvégén egy pillanatig más közegben lehet az ember. Szeretem megismerni a különböző kultúrákat, csodálatos az az érzés, amikor kiülhetek Rómában egy kávézó teraszára egy csésze cappuccinóra, ahol csendben figyelem az ottani életritmust. Nagy különbségek vannak országok között. Minden városnak megvan a maga hangulata, szépsége, ízvilága. Nagyon kedvelem Franciaországot, Spanyolországot, de az északi országokat is.

Ön nemcsak időjárás-jelentő és jogász, hanem művész is. Gyönyörű akvarelleket fest.

A rajzolás könnyen ment, már az általános iskolában megnyertem a fővárosi II. kerületi rajzversenyt és a budapesti rajzversenyen az V. lettem. Néhány kiállításon is megjelentek munkáim, amelyek az Áldás Utcai Általános Iskolában, majd a Teleki Blanka Gimnázium speciális rajz- és művészettörténet tagozatán készített alkotások voltak. Néha hiányzik a festészet, de ehhez idő és lelkület kell. A mai világban könnyebb megélni jogászként, mint művészemberként. Sokan mondják, hogy telített a jogász pálya. Ennek ellenére azt gondolom, hogy egy jogi diplomával könnyebb bárhol elhelyezkedni, sokkal nagyobb lépéselőnnyel indul neki az ember egy pályaválasztásnak.

Ön beszéli a lovári cigány nyelvet, annak ellenére, hogy nincs roma származású a családjában. Magyarországon ön az egyetlen, aki romológia szakos bölcsész és jogász is egyszerre.

Olasz nyelvből érettségiztem, és a mai napig kedvelem ezt a nyelvet, de annak idején még hiányzott egy intenzív nyelvtanfolyam, egy felkészítés a nyelvvizsgára. Ilyet nem találtam. Adódott viszont egy másik lehetőség, egy középfokú szintig tartó lovári cigány nyelvtanfolyam. Elvégeztem, majd egy nyarat áttanultam, következett egy rövid vizsgafelkészítő és az összesen fél éves tanulás után sikeres középfokú nyelvvizsgát tettem. Nagyon sokan úgy próbálják kezelni, hogy ha megtanulnak ezer cigány szót, akkor megvan a középfokú vizsga is. Ez a sztereotípia nem igaz. Ez a nyelv is összetett nyelvtannal rendelkezik, például vannak háromalakú melléknevek, függő eset stb. A lovári cigány nyelv nagyon megtetszett, sokan beszélik Magyarországon és Európában, főként Hollandiában és Írországban. A lovári cigány nyelv az egyik oláh cigány nyelv. Több cigány nyelv van, a szakmához, mesterséghez, dialektushoz, tájnyelvhez kötötten. Itt fontos megkülönböztetni a beás cigány nyelvet. Az nem köthető például a lovárihoz. A beások az archaikus román nyelvet beszélik, az ő nyelvük kialakulása abból indult ki, hogy nem hatott rájuk a nyelvújítás. Ha általánosságban nézzük a magyarországi cigánykérdést, akkor csak azt halljuk, hogy cigány, de nem tesznek említést a különböző cigány nyelvjárások és csoportok között. Közöttük is nagy különbségek és nézeteltérések vannak, mind a kultúrájukat, mind az álláspontjukat illetően. A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Romológia Karán eltöltött pár év jó színfolt volt az életemben. A romológiai képzés érdekes kitérő és tanulmány volt. Nem bántam meg, hogy elvégeztem, mindamellett, hogy a lovári cigány nyelvet a mindennapokban jelenleg nem használom. Később a budapesti Goethe Intézetben letettem német nyelvből is a középfokú vizsgát.

Ahogyan minden időjárás-jelentés végén elköszönök, úgy az ÜgyvédVilág magazin olvasóinak is kellemes napot kívánok, figyeljünk egymásra!

Dr. Pál Edith