Mire ügyeljünk hőszivattyús rendszerek telepítésénél?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„1971-ben az American Association for the Advancement of Science éves beszámolóján az alternatív fejezeteknél közölték: »A magyarországi Pannon-medence olyan hatalmas mennyiségű forróvíz készlettel rendelkezik, hogy ennek energiatartalma egyenlő az egész világ akkor ismert kőolajkészletének felével.« Az ENSZ energetikai szekciójának 1973-ban készült előrejelzése szerint »Valószínű, hogy a geotermikus indikációk sokkal gyakoribbak lesznek, mint a kőolaj indikációk, és 50 éven belül felismerhetjük, hogy ennek az energiaforrásnak a jelentősége nagyobb a kőolajénál.« 13 év van hátra a jóslat beteljesedéséig, hogyan is sáfárkodunk napjainkban hatalmas kincsünkkel??? (Dr. Szabó Attila geológus, egyetemi docens, ENSZ petrológiai szakértő) Az ÜgyvédVilág hasábjain már olvashattak a kedves érdeklődők arról, hogy Magyarország geotermikus nagyhatalom, megismerkedhettek a jogszabályi háttérrel is. Vizsgáljuk meg a kérdést hőszivattyús rendszerek forgalmazói, kivitelezői és vásárlói oldaláról is, pusztán gyakorlati szempontok szerint.

Hőszivattyú segítségével energiát nyerhetünk a földből, a talaj-és rétegvizekből, illetve a levegőből. A föld melegét vízszintes vagy függőleges kollektorokkal gyűjthetjük össze (kondenzációs rendszer). A talaj-és rétegvíz hasznosítását egy, a víz keringési irányának figyelembevételével megépített termelő és egy nyelető kúttal lehet megoldani (kutas rendszer). A levegős hőszivattyú esetén (működési elvét az ismert split klímához hasonlíthatjuk) a kültéri egysége gyűjti össze a levegőből a hőt. Első felmerülő kérdés: melyik szisztémát válasszuk?

Amennyiben új házat építenek, szinte mindegy, a kutas rendszernél azonban minden esetben meg kell győződni arról, hogy az adott területen lehet-e megfelelő vízhozamú kutat fúrni. Bármilyen rendszerű hőszivattyút gazdaságosan lehet működtetni, ha az építtető betartja a vonatkozó hatályos építési előírásokat (szigetelés, nyílászárók stb.).

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az építmények létesítési előírásai között több általános és speciális szabályt is megfogalmaz, amely az építmények energiatakarékossági és hőtechnikai előírásaira vonatkozik.

„Az építmények és részei megvalósítása során vonatkozó nemzeti szabványok előírásainak megfelelő, illetőleg azokkal legalább egyenértékű megoldást kell alkalmazni.”

„Az építményt és részeit, úgy kell tervezni és megvalósítani, ehhez az építési anyagot, az épületszerkezetet és a beépített berendezést megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás a lehető legkisebb legyen.”

„Az építmény térelhatároló szerkezetei és épületgépészeti berendezései –az energetikai, a hőtechnikai előírásoknak megfelelően – együttesen legyenek alkalmasak a helyiségek rendeltetésének megfelelő, előírt légállapot biztosítására.”

Meglévő épület esetén a gombhoz vásároljuk a kabátot, tehát csak és kizárólag az objektum adottságaiból lehet kiindulni. Például kis telekkel rendelkező ingatlanok esetén, nem telepíthető vízszintes kollektor, mert nincs elég hely, vagy emeleten lévő lakások felújítása során csak levegős hőszivattyú (pl.: ANTEK AIR MAGNA) szerelhető be.

Második fontos lépés: a tervezés. Hőszivattyús fűtés-hűtés nem hozható létre mérnök által készített épületgépészeti terv nélkül! Ezeknél a rendszereknél tilos kizárólag gyakorlati tapasztalatra alapozni, mivel a gazdaságos működtetéshez (villamos energia számla mértéke ettől függ!) feltétlen szükséges egy pontos hőtechnikai számitás, hogy a berendezésünk optimálisan üzemeljen. Ezen a ponton kijelenthetjük, hogy SZEMLÉLETVÁLTÁSRA van szükség mind az építtetők, mind a kivitelezők részéről. Számos bosszúság és jogvita lenne elkerülhető, ha a takarékoskodást nem a terv elkészítésének költségeivel kezdenék (100 m² ház kb. 1–200 000 Ft, igényektől függően), és ha a kivitelezők pedig az előírtakat valósítanák meg. Gondolják csak végig, mekkora anyagi kárt okozhat, ha utólag kell javítani egy vadonatúj falfűtést, amiből folyik a víz, esetleg egyenetlenül fűt, illetve egy hibásan méretezett hőszivattyút ki kell cserélni?!? Nagyon fontos, hogy a tervező mérnök tökéletesen ismerje az általa betervezett típusok (pl.: ANTEK Green Energy System, Sofath) paramétereit.

Új épület kivitelezési munkálataival érdemes olyan céget mebízni, amely rendelkezik a fűtési rendszer (padló-, fal- és mennyezetfűtés, illetve hűtés) kialakításához, valamint a hőszivattyú telepítéséhez szükséges szaktudással, tapasztalatokkal és eszközökkel. Így elkerülhetővé válik az alvállalkozók bevonásából adódó „egymásra mutogatás”, ha bármilyen probléma felmerül.

A szemléletváltás sajnos nem valósítható meg a szakmában addig, ameddig a legtágabban értelmezett, nagybetűs építőipar ki nem gyógyul az általánosan ismert és komoly nemzetgazdasági károkat okozó „betegségeiből”. Gondolok itt elsősorban a „körbetartozás”, az előbb említett „egymásra mutogatás” és az ésszerűtlen költségcsökkentés jelenségeire. Ezek az energiatakarékossági rendszerek csak komplexen értelmezhetőek és nem érdemes a folyamatokat egymástól sok részletre elválasztani, és minden fázist a lehető legolcsóbb ajánlatot adó kivitelezővel elvégeztetni. Sajnos sok beruházóra jellemző az a gondolkodás, hogy így próbál költséget csökkenteni, de a végén senki nem jár jól. Mint komplex rendszert nem lehet részleteire bontani, mert előfordul, hogy valaki nem készít részletes számításokat, pontos terveket és a korábbi vállalkozók munkájáért senki nem vállalja a felelősséget. Ha egy terv félig került csak megvalósításra, a következő kivitelező csak jóval drágábban, vagy egyáltalán nem vállalja a további munkálatokat, tekintettel arra, hogy mivel nem ő kezdte el, nem tudja milyen anyagok és hogyan kerültek beépítésre. Természetesen ezek a problémák is elkerülhetőek lennének a hatályos jogszabályok betartásával, mint pl. építési napló pontos vezetése, megvalósulási terv készítése stb.

Bonyolultabbahelyzet,hameglévőépületfűtésrendszerénekkorszerűsítéséről van szó. Hazánkban a radiátoros központi fűtés a legelterjedtebb, ami a legkevésbé alkalmas a hőszivattyúk kívánt megtakarítást hozó üzemeltetésére, bár már léteznek olyan berendezések is, melyek magas előre menő vízfokkal dolgoznak (Sofath). Arra kell törekedni, hogy felújítások során az alacsony fűtővíz hőmérséklettel működő felületfűtési rendszereket telepítsék, mert az üzemeltetési költség ez esetben csökkenthető a legnagyobb mértékben. Például 280 m²-es, 12 cm szigeteléssel és háromrétegű üvegezésű nyílászárókkal ellátott, padló-és mennyezetfűtéssel szerelt családi házban 30 ºC-os előremenő fűtővíz hőmérséklettel biztosítható a 22–23 ºC-os belső hőmérséklet egy 14 kW-os hőszivattyúval, –15 ºC-os hidegben is.

Megállapíthatjuk, hogy mindenki igényének és anyagi lehetőségeinek megfelelően választhat a piacon lévő számos berendezés közül. Hőszivattyúval nemcsak egyenletes hőmérsékletet biztosíthatunk télen és nyáron lakásunkban, hanem megoldhatjuk melegvíz ellátását, de medencénk fűtését is. Rendszerünket kombinálhatjuk napkollektorral is, ami fokozza a megtakarításunkat.

A hőszivattyúk különleges karbantartást nem igényelnek, de az üzembiztonság és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontok miatt az évi egy felülvizsgálat javasolt. Nagy teljesítményű vagy ipari hőszivattyúk esetében a karbantartási munkálatoknál szigorú előírásokat kell követni.

Az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluor tartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet összhangban az Európai Unió vonatkozó jogszabályaival a legalább 3 kg hűtőközeg töltetű berendezések (ipari, kereskedelmi és komfort hűtőgépek, klímaberendezések, hőszivattyúk) üzemeltetőitől rendszeres intézkedéseket követelnek meg. A jogszabályban meghatározott berendezések esetében kötelező az évenkénti, nagyobb rendszereknél ennél gyakoribb szivárgásvizsgálat, melyet csak arra kiképzett és képesített személyek és vállalkozások végezhetnek. Az üzemeltetők a rendelet alapján kötelesek a berendezések címkézésére, a szivárgásvizsgálatok elvégzésére, illetve jelentéstételi, dokumentációs és adatszolgáltatási kötelezettség is terheli őket.

Droppa Szilvia és dr. Erdey Péter

www.hoszivatty-drop.eu

 

Magyarország geotermikus nagyhatalom I.

Magyarország geotermikus nagyhatalom II.

A megújuló energiaforrások

Egy eddig kevésbé elterjedt megújuló energiaforrást hasznosító készülék: A hőszivattyú

Épületgépészeti megoldások, avagy a megújuló energiaforrások felhasználása passzívházaknál

---