Most vagy soha – Megfékezhető-e még a klímaváltozás?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megelőzzük az éghajlati katasztrófát.

„Az esküdtszék meghozta ítéletét. És az elmarasztaló… Gyorsan haladunk az éghajlati katasztrófa felé. Nagyvárosok víz alatt. Soha nem látott hőhullámok. Ijesztő viharok. Széleskörű vízhiány. Több millió növény- és állatfaj kihalása. Ez nem fikció vagy túlzás. Ez az, amit a tudomány szerint a jelenlegi energiapolitikánk eredményezni fog.”

Antonio Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) főtitkárának figyelmeztető mondatai ezek, melyek 2022. április 4-ei videóüzenetében hangzottak el.

Sokkoló szavakkal figyelmeztet António Guterres, az ENSZ főtitkára (Forrás: YouTube)

 A teljes szén-dioxid-kibocsátásnak meg kellene szűnnie

A főtitkár annak kapcsán fordult a világhoz, hogy az IPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének III. munkacsoportja aznap adta közre legújabb, Climate Change 2022: Mitigation of Climate Cange (Éghajlatváltozás 2022: Az éghajlatváltozás mérséklése) című, 17 fejezetből álló jelentését. A klímatudósok által készített alapos összefoglalók alkalmanként, aktualizálva nyújtanak globális értékelést az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos előrelépésekről, kötelezettségvállalásokról, teljesítésekről, valamint vizsgálják a globális károsanyag-kibocsátások forrásait. Ismertetik a kibocsátás-mérséklési erőfeszítések alakulását, értékelik a nemzeti éghajlat-változási vállalások hatását. E legutóbbi jelentést 65 ország 278 szerzője készítette, az alapos tanulmányhoz pedig csaknem 60 ezer szakértő, kormányzatokat képviselő szakember, politikus fűzött véleményt. A koronavírus-járvány miatt ez volt a harmadik alkalom, hogy az IPCC virtuális jóváhagyási ülést szervezett valamelyik jelentéséhez. A munkát a testület 195 tagkormánya tizenhárom napon át tárgyalta, míg jóváhagyta.

A kutatók által vizsgált forgatókönyvek szerint a felmelegedés – az ipari forradalom előtti állapotokhoz képest – 1,5 Celsius-fokra korlátozásához, legkésőbb 2025-ig el kell érni az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának csúcspontját. 2030-ig pedig már 43 százalékkal kell csökkenteni, s ezzel egyidejűleg a metán kibocsátását is körülbelül egyharmaddal kellene mérsékelni. Még ha ezt megteszi is az emberiség, szinte elkerülhetetlen, hogy átmenetileg túllépje ezt a hőmérsékleti küszöbértéket, ám az évszázad végére még visszatérhet ez alá. A globális hőmérséklet akkor stabilizálódhat, ha a szén-dioxid-kibocsátás szinte teljesen megszűnik. A csupán 1,5 °C-os növekedés esetében ezt globálisan a 2050-es évek elejéig kellene teljesíteni, 2 °C-nál pedig a 2070-es évek elejére.

Fejezetek a jelentésből (Forrás: IPCC)

Veszélyesen közel vagyunk a fordulópontokhoz

„Most vagy soha, ha a globális felmelegedést 1,5 °C-ra akarjuk korlátozni” – hangoztatta Jim Skea, az IPCC III. munkacsoportjának társelnöke a jelentést bemutató virtuális sajtókonferencián 2022. április 4-én. Ezzel arra is utalt, hogy a tudósok megállapítása szerint 2010 és 2019 között az üvegházhatású gázok éves átlagos globális kibocsátása az emberiség történelmének legmagasabb szintjére kúszott fel, igaz a növekedés üteme lelassult. Az összes ágazatban a kibocsátás azonnali és mélyreható csökkentése nélkül elérhetetlen a globális felmelegedés mérséklése 1,5 °C-ig. A szakértők ugyanakkor azt is megállapították: egyre több bizonyíték szól az éghajlatváltozás elleni fellépés hatékonysága mellett, így igenis jelentős hatása van, ha az emberiség határozott lépéseket tesz a globális felmelegedés növekedése ellen.

Az éghajlatkutatók egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy már most veszélyesen közel vagyunk a fordulópontokhoz, amelyek többszörös és visszafordíthatatlan éghajlati hatásokhoz vezethetnek. A nagy károsanyag-kibocsátású kormányok és vállalatok azonban gyakran nem veszik komolyan a tudósok figyelmeztetését.

A politikusok és az üzletemberek egy része hazudik

„A Párizsban elfogadott 1,5 °C-os határérték több mint kétszeresét meghaladó globális felmelegedéshez vezető úton járunk – emelte fel szavát az ENSZ főtitkára. – Egy dolog, hogy egyes kormányzati és üzleti vezetők mit mondanak, és más dolog, hogy mit tesznek. Egyszerűen fogalmazva: hazudnak. Az eredmények pedig katasztrofálisak lesznek. Ez egy éghajlati vészhelyzet! A fosszilis tüzelőanyagokba fektetett érdekeik és történelmi befektetéseik alapján fojtogatják bolygónkat, holott az olcsóbb, megújuló megoldások zöld munkahelyeket, energiabiztonságot és nagyobb árstabilitást jelentenek. A tudomány egyértelmű: ahhoz, hogy a Párizsban elfogadott 1,5 °C-os határértéket elérhető közelségben tartsuk, ebben az évtizedben 45 százalékkal kell csökkentenünk a globális kibocsátást.”

A jelentés a károsanyag-kibocsátás csökkentésére összpontosít. Minden ágazatban életképes, pénzügyileg megalapozott lehetőségeket mutat be, amelyekkel életben lehet tartani a felmelegedés 1,5 °C-ra korlátozásának lehetőségét – emelte ki António Guterres, hangsúlyozva: meg kell háromszorozni a megújuló energiára való átállás sebességét, ami azt jelenti, hogy a befektetéseket és a támogatásokat már most át kell csoportosítani a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiaforrásokra.

Hoesung Lee, az IPCC elnöke is azt hangoztatta a jelentés bemutatásakor, hogy a világ válaszúthoz érkezett: „Most meghozott döntéseinkkel biztosíthatjuk az élhető jövőt. Rendelkezünk a felmelegedés korlátozásához szükséges eszközökkel és know-how-val.” Biztatónak tartja a számos országban megtett és folyamatban lévő éghajlat-változási intézkedéseket, de ezeket még szélesebb körben kellene meghozni.

Priyadarshi Shukla, a III. munkacsoport társelnöke azt is hangsúlyozta, hogy ezek a cselekedetek már most jótékony hatással vannak az egyes emberek életére: „A bizonyítékok azt is mutatják, hogy ezek az életmódbeli változtatások javíthatják egészségünket és jólétünket.”

Az ENSZ főtitkára ezért szólt közvetlenül az egyénekhez is: „Ha nagyvárosban, vidéken vagy kis szigetországban él, ha a tőzsdén fektet be, ha érdekli az igazságosság és gyermekeink jövője, közvetlenül Önhöz fordulok: követelje a megújuló energiaforrások azonnali bevezetését gyorsan és széles körben; követelje a széntüzelés megszüntetését; követelje a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetését!”

Antonió Guterres külön is kiemelte, hogy e mostani jelentés egy különleges, zűrzavaros környezetben lát napvilágot. Abban az időszakban, amikor a Földön az egyenlőtlenségek soha nem látott mértékűek. A koronavírus-járványból a kilábalás botrányosan egyenlőtlen, és Európában egy háború is akadályozza a fejlődést. (Lásd Háború és klíma című írásunkat!) Az infláció növekszik, az ukrajnai háború miatt az élelmiszer- és energiaárak az egekbe szöknek. A fosszilis tüzelőanyagok termelésének növelése pedig csak tovább ront a helyzeten.

Ürge-Vorsatz Diána magyar éghajlatkutatót is hallhattuk a virtuális sajtókonferencián (Forrás: YouTube)

A magyar klímatudós szerint még sok lehetőségünk van

A jelentés bemutatása alkalmából rendezett online sajtókonferencián felszólalt Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC III. munkacsoportjának alelnöke is. (Itt láthatjuk, 30.58. perctől 40.10. percig.) Előadásában bemutatta, hogy minden ágazatban van lehetőség a globális felmelegedés hatásainak mérséklésére. A legfontosabbnak az energiarendszer átalakítását, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának jelentős mérséklését tartja. Életmódunk megváltoztatásával 2050-re akár 40–70 százalékkal is csökkenthető lenne az üvegházhatású gázok kibocsátása – állítja. Elsősorban a közlekedésben lehet sokat tenni: csökkenteni repüléseinket, miközben alternatív üzemanyagok felhasználásába kezdhet a repülési szektor, csakúgy, mint a tengerhajózás ágazata. Igaz, ez utóbbiakban még csak kísérletek folynak. A városi közlekedésben nagy lehetőségek rejlenek az elektromos autózásban. Mindezek az emberi egészségre is kedvező hatással lehetnek. Az épületek energiafelhasználásán is változtathatunk, részben felújításokkal, részben a már károsanyag-kibocsátás nélkül működő új épületek révén.

A jelentés nagy figyelmet szentel a városokra, már csak azért is, mert az összes szén-dioxid-kibocsátás csaknem kétharmada a nagyobb településekhez köthető – hangsúlyozta a magyar klímatudós. Gondosabb várostervezéssel, kevesebb autóhasználatot, forgalmat és károsanyag-kibocsátást lehet elérni. (Az IPCC korábbi jelentései kapcsán a Klímaváltozás 2. – Vörös riasztás az emberiségnek! és az Eljött a cselekvés évtizede című cikkeinkben írtunk a magyar éghajlatkutató álláspontjáról.)

65 ország 278 szerzője dolgozott az éghajlatváltozás mérsékléséről szóló legújabb jelentésen (Forrás: IPCC)

Megkérdőjelezhetetlen hitelesség

Az IPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentései a klímaváltozás témakörében a világ legtekintélyesebb, megkérdőjelezhetetlen hitelességű tudományos munkáinak számítanak, egyfajta mércéül szolgálnak mind a szakértők, mind a döntéshozó politikusok, gazdasági szakemberek szemében. Elkészítésükben, illetve elfogadásukban gyakorlatilag az ENSZ-tagországok mindegyike részt vesz. A tudósok megállapításai, tanácsai, javaslatai nem megkerülhetők.

Már csak azért sem, mert mi vagyunk az első nemzedék, amely már a saját bőrén érzi a klímaváltozás hatásait, és segítségükkel mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely még tud tenni ellene, hogy az ne váljon visszafordíthatatlan folyamattá.

*

E mostani az IPCC hatodik jelentéssorozata 1990 óta. A testület három munkacsoportja különböző szempontok alapján közelíti meg az éghajlatváltozást, és egy-egy cikluson belül három önálló jelentést ad ki. Ezek együttesen adnak átfogó képet az aktuális helyzetről.

A jelenlegi, hatodik ciklus első elemeként 2021 augusztusában jelent meg az első munkacsoport jelentése, az éghajlati rendszer állapotát értékelve. Ezt 2022 februárjában követte a második munkacsoport jelentése a hatások, adaptáció, sérülékenység témájában. A harmadik munkacsoport 2022. április 4-én nyilvánosságra hozott jelentésében a klímaváltozás mérséklésére fókuszált, mellyel lezárta a jelenlegi ciklust.

Az IPCC az egyes értékelő jelentések között egy-egy speciális témával külön is foglalkozik, és hoz nyilvánosságra dokumentumot. 2018 októberében jelent meg különjelentése Global Warming of 1.5 °C címmel, mely az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés hatásairól, az ezzel összefüggő üvegházhatású gázok kibocsátásáról, az éghajlatváltozás veszélyére adott globális válaszlépések lehetőségeiről szólt.

---