Mozikban A vád

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb kiváló tárgyalótermi film, ezúttal Franciaországból. A vád középpontjában a nemi erőszak. De mi számít annak? És mi nem?

Napjaink égető erkölcsi, etikai, jogi, emberi kérdéseit boncolja érzékenyen egy új francia játékfilm, A vád (The Accusation angol címén, nemzetközi forgalmazásban, Les choses humaines – Emberi dolgok, eredeti francia címén). Csaknem két és fél órában több szemszögből ismerhetünk meg egy történetet, mely bármely országban, bármikor előfordulhat, előfordulhatott, nem csupán Franciaországban.

A vádlott (Ben Attal) és a kirendelt védőügyvéd (Benjamin Lavernhe) első találkozása (Fotók: Jerome Prebois, forrás: Mozinet)

Nemi erőszak vagy egy rosszul sikerült egyéjszakás kaland? Ez az alkotás központi kérdése, melyre másként válaszol a huszonéves egyetemista, Alexandre és a tizenhét éves gimnazista lány, Mila, amikor visszaemlékezik arra a bizonyos éjszakára.

Az amerikai elit egyetemre, a Stanfordra járó, mérnöknek készülő fiú néhány napra hazalátogat Párizsba, hogy találkozzon zűrös életet élő szüleivel. Feminista anyja új élettársával éli napjait, idősödő tévésztár apja pedig fiatal asszisztensével szűri össze a levet. Alexandre első otthon töltött napján anyja partnerének lányával indul buliba, ahol jó a hangulat, van pia, fű, egy férfiúi fogadás, és néhány félreérthető momentum.

Mire kora reggelre az alkalmi pár hazatér, mindkettőjük élete romokban – a lány pedig feljelenti a fiút, nemi erőszak vádjával.

A három fejezetre oszló film első része a fiú nézőpontjából meséli el az éjszaka történéseit, a második harmad a konzervatív neveltetésű lányról szól, míg az utolsó fejezet már 30 hónappal később, a tárgyalóteremben játszódik. A legfontosabb órák részleteit csak ekkor, visszaemlékezések formájában ismerhetjük meg. A két fiatal az ügyész és a védők kérdései alapján idézi fel az eseményeket, miközben felszínre kerülnek a két család közötti világnézeti és vallási különbségek, s az abból fakadó konfliktusok is.

A néző a zsöllyében az esküdtszékkel és a bíróval együtt gondolkodhat el azon, hogy a megismert tények birtokában milyen véleményt is alkosson. A legvégén pedig meghallgathatja az ügyben meghozott konkrét bírói ítéletet.

Alexandre és Mila, azon a bizonyos éjszakán (Ben Attal és Suzanne Jouannet)

A film Karine Tuil Les choses humaines (Emberi dolgok) című, 2019-ben megjelent regényéből készült, melyet egy 2016-os, a Stanford Egyetemen történt, nemi erőszakkal kapcsolatos valós eset, és több hasonló ügy bírósági tárgyalása ihletett. A kötet két irodalmi díjat is elnyert: a Prix Interallié-t (újságíró által írt regényért) és a Prix Goncourt des Lycéens-t (amit egy zsűri fiatal olvasókkal közösen ítél oda). Az írónő két éven át ült tárgyalótermekben, és figyelte a nemi erőszakkal összefüggő pereket. Hasonlóan tett Yvan Attal, a könyv alapján készült film rendezője is, aki úgy képezte magát, hogy nemcsak a témával kapcsolatos nyilvános bírósági tárgyalásokat látogatta, de találkozott is szexuális erőszak áldozataival. A forgatókönyv írásába bevont egy hölgyet is, Yaël Langmannt, és a vágást is egy nőre bízta, Albertine Lasterára. A rendező két lány és egy fiú édesapja, s bevallása szerint a film mindkét főszereplőjével együtt érez. (A fiú szerepét különben fiára, Benre bízta.)

A főszereplő Ben Attal, a rendező Yvan Attal gyermeke

Színvonalas alkotás született, figyelemfelkeltő tartalommal, kiváló színészi játékkal. A főszereplők a más filmekből már jól ismert Charlotte Gainsbourg (3 szív, A nimfomániás, Feltámadás, 21 gramm, Nürnberg), Mathieu Kassowitz (Amélie csodálatos élete, Az ötödik elem, München, Bíborfolyók), Pierre Arditi (Boldog idők) és Benjamin Lavernhe (Szerelem második látásra). A direktor elsőrangúan játszik az idősíkokkal; a jól megírt forgatókönyv a rendező-producer Yvan Attal és Yaël Langmann közös munkája.

A megvádolt fiú szülei a tárgyalóteremben (Charlotte Gainsbourg, Pierre Arditi)

De a film talán elsősorban azért jó, mert szinte több kérdést vett fel, mint amennyire válaszol. Nem egy Agatha Christie-féle egyszerű bűncselekménnyel van dolgunk, ahol csak azt kell megfejtenünk, ki a gyilkos. E mű észszerű érveket és ellenérveket sorakoztat fel egy ügy nyomán. Mind a történet egyes elemeiben, mind a tárgyalóteremben, ahol a film utolsó, egyben legjelentősebb része játszódik. Az esküdtek előtt az ügyész, a védők, a tanúk, a vádló és a vádlott olyan állításokat, kérdéseket fogalmaznak meg, amelyekre nemcsak a bírónak, az esküdteknek, de nekünk nézőknek is feleletet kell, kellene adnunk.

Mikor lehet és mikor nem nemi erőszakkal megvádolni valakit? Mikor válhat egy kapcsolat erőszakossá, fajulhat nemi erőszakká? Ha az egyik fél nem mond szóban és tettben határozott nemet a másik közeledésre, az már beleegyezésnek számít? Vagy attól függetlenül erőszakos cselekedetnek? Mi számít viselkedésben egyértelmű, de ki nem mondott visszautasításnak? Egy szexuális kapcsolat előtt a jog értelmezése szerint két embernek szinte egy határozott idejű, beleegyező szerződést kellene kötnie? Eltérhet-e egymástól egy magatartásnak, egy cselekedetnek a jogi és az erkölcsi megítélése? Válhat-e a jog az igazság kiderítésének kerékkötőjévé? Vajon bíróság elé kerülhet-e napjainkban a filmben is ábrázolt cselekedet, ha nincs a #meetoo-mozgalom? Ha Magyarországon jut el a bíróságig egy hasonló ügy, akkor mi a jogi megítélése? Hasonló vagy különböző ítélet születik-e, mint amit e francia filmben láthatunk? Ha igen miért, ha nem, miért nem?

Az anya, tanúvallomás közben (Charlotte Gainsbourg)

Az alkotás világpremierjét 2021 őszén, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának részeként tartották. Magyarországon egy évvel később, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon volt a bemutatója, szintén a nemzetközi versenyprogramban. Majd 2023 februárjában a Mozinet Filmnapokon vetítették egy-egy alkalommal Budapesten és hat vidéki városban, március elején pedig a Frankofon Filmnapokon lehetett látni. Országos forgalmazásban 2023. március 23-ától vetítik a filmszínházak, a Mozinet gondozásában.

A film előzetese itt látható.

---