Operaház – látványos díszletillúziók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mióta újra kinyitotta kapuit az Erkel Színház – igaz, egyelőre száznapos próbaüzemmódban működik – igencsak megnőtt az operaházi festőműteremben a sürgés-forgás. „Jóval több a munkánk, ugyanis itt készülnek a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház darabjainak a díszletei is” – kezdi a kalauzolást az egyik legszakavatottabb, Zenovitz Zénó, aki a festőműtermet 2005 óta vezeti, festőművész végezettséggel 1988 óta az Operaház munkatársa.

A János vitéz egyik díszletében, egy igen kényelmes, piros, feldíszített fotelban ülünk. A hatalmas belmagasságú teremben díszletelemek, festékes ládák, kellékek, szerszámok, dobozok, textíliák, csili-vili anyagok, varrógépek mindenfelé. A festékszag és a csörömpölés velejárója a műteremnek. Óvatosan kell lépkedni, mindenhol értékes kis elemek bújnak meg. Éppen az Aida díszletei is azt várják, hogy restaurálás után, pár hét múlva már eredeti pompájukban tündökölhessenek. A Traviata kis papagájai Japánba utaznak, de előtte az egyik madárkát még meg kell javítani: nem bírta a strapát és fejjel lefelé lóg a kalitkában. Egy fél emelettel följebb a Beatles ötvenéves szülinapjára ­készítik a sárga tengeralattjáró díszletét: a festők ember nagyságú ecsetekkel festenek az óriásvászonra. Az Operaház szín­pada 12×18 méter, ehhez mérten kell a háttereket elkészíteni. A kis festékes tálkák helyett hatvanliteres tartályokkal járkálnak.

 

„Asztalos- és lakatosműhelyből kerülnek ide az épített díszítőelemek, a fa- és vaszerkezetek, amelyek szépészeti beavatko­zásokon esnek túl és megkapják a végső dizájnjukat. Az asztalosműhelyből öt emeletet utazik a díszlet, mire ide feljut. A 85 méternél szélesebb elemek a lenti asztalosműhelyben pihennek” – magyarázza Zénó.

„A díszlettervezők általában konkrét díszlettervvel érkeznek, azaz műszaki leírással, makettal, látványtervvel, amit bemutatnak nekünk, mi meg megpróbáljuk elkészíteni”. A tizennégy munkatárs – hat kasírozó hölgy, hat festő, két szobrászművész – nem ma kezdte a szakmát: legtöbbjük évek vagy ­évtizedek óta itt dolgozik. „Szeretjük, mert változatos, minden díszletnél újabb ötletre van szükség és sikerélmény aztán az elkészült darabokat tapsvihar közben látni a színpadon. Vannak új technológiák, igaz, tanulmányútra jó lenne időnként elmenni, hogy még több újdonságot fedezzünk fel és tudjuk itthon is használni” – teszi hozzá az egyik festő.

 

Arrébb egy másik kolléga éppen a Hunyadi egyik elemén dolgozik: szórópisztollyal a felületet alakítja, összekeveri a vízzel hígítható színporokat, ezüst és arany kerül a fémre, a vászonra és a fára, a nem egységes színhez pedig tuffolják a felületet és szivaccsal keverik össze a különböző színeket. Különböző technikákkal az égő gyertya illúzióját és a megolvadt gyantát is létre tudják hozni.

Az előkészületi munka sokszor több idő, mint a megvalósítás. A raktárakból idehozott elemeket előbb átnézik, összeírják az esetleges sérüléseket, a javítanivalókat. Újonnan elkészítendő daraboknál meg kell tervezni a használandó anyagokat, eszközöket és árkalkulációt is kell készíteni, persze a díszlettervezővel együtt. Sokszor jönnek ide gyerekek rajzóra keretében nézelődni, elámulnak az óriási térben található hatalmas vásznakon és díszletdarabokon. Az ecsetek ötvenszer akkorák, mint az iskolában használtak. A hosszú szár elengedhetetlen: ki bírna egész nap görnyedve, hajolgatva fes­teni. A negyedik és az ötödik szinten szer­kezeti és plasztikus díszletek sorakoznak. A háttereket puha anyagokból és több héten keresztül készítik. Egy baletthez például 2500–3000 négyzetméternyi, tizenöt–húsz különböző hátteret kell festeni, ez applikációs munkát és konkrét festést is igényel. Például egy lombháttérnél a leveleket lombhálóval alkotják meg. Zenovitz Zénó huszonöt éve dolgozik a festőműteremben, azt állítja, ez idő alatt leginkább a modern opera- és balettelőadások látványterve változott, és a közönség is mást igényel, hiszen a minket körbevevő képi világ is változik. A szakember szerint nem árt tudni, hogy miről van szó az adott darabban, érteni ugyan nem kell a komolyzenéhez, nem is kell operarajongónak lennie az itt dolgozóknak, de nem árt egy alapműveltség és a díszlet funkciójával is tisztában kell lenni. „Szemügyességre van szükség, mert a díszletnek egységesnek kell lennie”.

 

Az Erkelben régebbi a színpadtechnika, mint itt, az Operaházban, ezért több díszletet át kell alakítani. Például a Don Giovanni gazdag plasztikái némiképp puritánabbak, kisebbek lesznek, mivel ott kézi erővel kell húzni a súlyokat. A Hunyadi című előadásban van egy híd, amelyet az Erkelben nem tudnak felemelni, így azt át kell alakítani áprilisra. A János vitéz számos díszleteleme hever a földön félig összerakva vagy éppen szétszedve, más részei még a raktárakban várják a sorukat. A francia király udvara például már elkészült, a legégetőbb hibákat kijavították.

Az itteni festők, szobrászok és varrónők készítik az Operaház karácsonyi díszletét is, amelyet az épület előtt szoktak kiállítani. „Az óriási karácsonyfa mézecskalács díszei olyan jól sikerültek, hogy ellopták” – mondja keserűen Zenovitz Zénó. A Diótörő fesz­tiválra életnagyságú, a darab szereplőit ábrázoló, hungarocell szobrokat készítettek. Leggyakrabban hungarocellel dolgoznak, amelyet kifaragnak, majd egy ütésálló réteget kap és többféle anyagot is kennek rá, végül lefestik. Nagy csúszáskor hétvégén is kell dolgozniuk a festőműhely munkatársainak. Zenovitz Zénó a Kisképzőn végzett festőművészként, voltak önálló és csoportos kiállításai is, de megélni nem tudott a művészetből. „Sokan vannak így, szinte naponta érdeklődnek, nincs-e hely nálunk, jönnének szívesen dolgozni. Ki kell ábrándítanom a jelentkezőket: általában kihalásos alapon működik a rendszer” – teszi hozzá.

Fotók: Balkányi László

 

Egy sarokban kandeláberek álldogálnak, huszonöt-huszonnyolc évesek, az idő vasfoga helyenként kikezdte a plasztikákat, éppen az összetört elemeket javítgatják. „Sajnos a legtöbb díszletet nem tudjuk házon belül tárolni, külső raktárakból szállítjuk ide, aztán vissza, és az utaztatás során időnként bizony megsérülnek, gyakran csak arra van idő az előadás előtt, hogy a legszembetűnőbb hibákat gyorsan kijavítsuk. Ez színház, tehát az illúzióra játszunk” – mondja Zenovitz Zénó.

Az Erkel Színházról
Március 1-jén száz napra újra megnyitotta kapuit a 2007-ben bezárt Erkel Színház, ahol január óta a legfontosabb javítani- és szépítenivalókat végezték el. Például a Don Giovannival, az Aidával és családi darabokkal várják a nézőket. A 102 éves épület teljes felújítása novem­berre készül el. A 2400 férőhelyes színház, amely annak idején Népopera néven nyílt meg, olcsó jegyáraival újra a széles közönségnek teszi elérhetővé a zenés darabok élvezetét. Magyarország egykor a legtöbb nézőt befogadni képes színházában a szakemberek szerint az a csodálatos, hogy nincs rossz hely a nézőtéren, az akusztika és a látvány is mindenhonnan tökéletes. Az elmúlt két hónapban a gépészeti és elektromos, valamint a legszükségesebb munkákat végezték el az épületben, illetve a három szinten hat új mosdót kiviteleztek. A homlokzatról eltüntették a graffitiket, pótolták a hiányzó vagy törött faldarabokat. Nyáron a nézőteret a legújabb tűzvédelmi rendnek megfelelőre alakítják át és ki is festik. Akkor modernizálják majd a fűtésrendszert, a lámpaparkot és új deszkákat kap a színpad, amelyen egykor Bartók Béla, Toscanini, Bruno Walter, a milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, illetve a világ minden jelentős szimfonikus zenekara fellépett, ahogyan Plácido Domingo, Ella Fitzgerald és Benny Goodman is. A november 7-i, Erkel Ferenc születésnapjára időzített nagy nyitásra a lehe­tőségekhez képest komfortosabbá, elegánsabbá válik a színház. A teljes felújítás magyar adófizetői forintból valósul meg, az 1,7 milliárd forint nem EU-s forrás.

 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.