Popfesztivál 40: étvágycsináló múltidézés

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Vígszínház darabjában láthatjuk, milyen volt, és némi ízelítőt kapunk abból, milyen lenne ma a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. A Popfesztivál 40 tisztelgés egy legendás darab előtt, és kedvet csinál ahhoz, hogy előkeressünk egy régi felvételt, és megnézzük az eredetit.

Különleges vállalkozásba fogott a Vígszínház, pontosabban Eszenyi Enikő rendező, amikor úgy döntött, nem megy el szó nélkül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról 40. évfordulója mellett: nem az eredeti darabot tűzték ismét műsorra, nem is újították fel, inkább úgy gondolták, emléket állítanak a legendás előadásnak, amelyet 1973-ban Déry Tibor kisregényének és Pós Sándor adaptációjának felhasználásával tűzött műsorára a Vígszínház.

Múltidézés: Almási Éva és Tahi Tóth László Eszter és József szerepében…

 

A koncepció lényege, hogy vették a darab legismertebb dalait, részleteit, ezekhez korabeli felvételeket, fotókat kerestek, kértek egy-két anekdotát az eredeti szereplőktől, és ezek segítségével nemcsak a történetet mesélik el rövidített formában, hanem abból is ízelítőt adnak, milyen szerepe volt az előadásnak a hazai kulturális életben, hogyan hatott a közönség több generációjára.

A fentiekből következik, hogy a történetet csak vázlatosan ismerhetjük meg, így aki arra részleteiben kíváncsi, némi hiányérzettel tér haza az alig több mint egyórás előadás után. A hangulatot, a dinamizmust viszont tökéletesen közvetíti a Popfesztivál 40, aki nem látta az eredetit, annak is érthető, miért lett sikeres a darab (különösen, ha végiggondoljuk, hogy addig a musical szinte ismeretlen fogalom volt, és hát popfesztiválok terén sem volt számottevő hazai tapasztalatunk).

..

… és a mai szereplők: Balázsovits Edit és Telekes Péter

 

Szimpatikus és figyelemfelkeltő megoldás a múlt és a jelen egyidejű megmutatására, amikor a korabeli (Almási Éva és Tahi Tóth László Eszter és József szerepében) és a jelenlegi (Balázsovits Edit és Telekes Péter) szereplők egyszerre/egymás után tűnnek fel ugyanabban a jelenetben, átvéve egymástól a szót. Ki-ki eldöntheti, melyik stílus, melyik kor szimpatikusabb, melyiknek mi az erőssége. Gyakran használt eszköz egy kamera, amely a színpadot uraló kivetítőn szokatlan közelségbe hozza a történéseket, megmutatva minden egyes könnycseppet, árulkodó szemvillanást – mintha valóban élő fesztiváltudósítást látnánk, vagy épp a reality-hullámot meglovagolva kamerával követnénk a látogatókat a koncertek között.  A bevágott archív felvételek, az anekdoták pedig abban segítenek, hogy kicsit a kulisszák mögé lássunk, hogy megérezzünk valamit abból, mit jelentett a színészeknek a Popfesztivál részének lenni.

Akár láttuk az eredetit, akár nem, az előadás mindenképp arra fog ösztönözni, hogy keressünk egy régi lemezt vagy felvételt, és meghallgassuk, megnézzük az eredeti darabot. Csak hogy legyen mit összevetni, miről véleményt mondani, vitatkozni legközelebb, ha színházra terelődik a szó.

---