Portrékötet Fegyáról, a klezmer hazai atyjáról

Fegya, azaz Jávori Ferenc már régen megérdemelte, hogy egy egész könyv csak róla szóljon. Élete sorsfordító alakulásairól, s meghatározó szerepéről a zene világában.

„Évtizedek óta rajongva hallgatom a Budapest Klezmer Band muzsikáját, miközben érdeklődve figyelem, hogy milyen rokonszenves módon vezeti zenekarának egyenként is briliáns muzsikusait Jávori Fegya. Amikor pedig sikerül megszólalásaiba is belehallgatnom – muszáj odafigyelni rá –, mintha pillanatok alatt maga felé fordítaná bármelyikünk kíváncsiságát, és sajnálom, ha ez nem maradhat tovább. Na most, ebben a könyvben végre bele tudtam feledkezni az ő történetébe – mondhatom, egyhuzamban, élvezettel olvastam végig.” (Závada Pál író)

Életvidám, társasági ember

Valóban, annyira olvasmányos a Fegya – A klezmer varázsa című interjúkötet, hogy szinte nem lehet letenni. A szerző, Balogh Gyula újságíró kérdései lényegre törők, egyszerre vezetik az olvasót, de beszélgetőtársát is. Nem akar felülkerekedni interjúalanyán, az egész eddigi életét végigmuzsikáló zeneszerző–zongorista–hegedűs művészemberen. Olykor hagyja elkalandozni, sztorizni, érdekes történeteket mesélni. Amikor pedig úgy érzi, udvariasan vezeti vissza az éppen adott témakörhöz.

Nem is hinnénk, hogy a beszélgetéssorozat másfél éven át tartott. Hol a Fészek Klubban – ahonnan harminchárom évvel ezelőtt a Budapest Klezmer Band elindult világhódító útjára –, hol Fegya újlipótvárosi otthonában, kávé és sütemény mellett.

Minderről már azon a Rózsavölgyi Szalonban rendezett könyvbemutatón hallhattunk 2024 júniusában, ahol a szerző és Fegya kulisszatitkokat is elárult a könyv megszületési körülményeiről.

Fegya a Rózsavölgyi Szalonban tartott könyvbemutatón is zenélt (Fotók: Molnár Miklós)

Aki korábban csak a koncerttermekben, színházakban látottak-hallottak alapján, esetleg egy-egy interjú nyomán alkothatott képet Fegyáról, most a Szalon meghitt színpadán, a közvetlen beszélgetés során közelebbről is megismerhette a muzsikust. A nyílt. közvetlen, vidám, beszélni és beszélgetni szerető, igazi közösségi lényt. Tulajdonságai e kötet lapjairól is szinte sugároznak: családszerető, együttérző, életvidám, társasági ember. 

Társak a varázslatban

Erről vallanak Fegya kötetben megszólaló zenész- és alkotótársai is. Egyebek mellett a Budapest Klezmer Band alapító tagjai: Nagy Anna, aki harmonikajátékával ad sajátos hangulatot a klezmerzenének, és Kohán István klarinétos, aki improvizatív játékával gyakorta válik főszereplővé a színpadon. Balogh Gyula faggatja a közös munkáról Kiss Jánost, a Győri Balett korábbi igazgatóját (akivel a Purim, avagy a Sorsvetés című balett született meg), Béres Attila rendezőt (akinek a Menyasszonytánc és a Gettó színrevitelét köszönhetjük). Illényi Katica hegedűművész-énekes az együttesben töltött hét évére emlékezik vissza, Bíró Eszter pedig arra a hat esztendőre, amikor énekesként összekötötte életét a Budapest Klezmer Banddel. Posztumusz interjú jelenik meg Rolla Jánossal, a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2023 decemberében elhunyt egykori vezetőjével (akivel a műfajteremtő Klezmer szvit készült el). Dunai Tamással sajnos már nem valósulhatott meg a tervezett interjú. (Ő alakította Tevjét, a Hegedűs a háztetőn című sikerprodukcióban, melyben a zenekar nem csupán élőben játszott, de végig a színpadon szerepelt, Kerényi Imre rendező ragyogó ötlete nyomán.)

Molnár Piroska főszereplő volt Fegya művében, a Menyasszonytáncban. A könyvbemutatón is elénekelt egy dalt

Számos vendégénekes lépett fel a zenekarral, köztük Szinetár Dóra, aki a könyvben szintén mesél a közös munkáról. Ő és Molnár Piroska különben a könyvbemutatón egy-egy dallal lepte meg a közönséget, Fegya zongorajátékával kísérve. „Életem legszebb zenés szerepe!” – fogalmazott a könyv bevezetőjében Molnár Piroska arról, hogy a Menyasszonytáncban ő játszhatta el Blumnét.

Szinetár Miklós részben lánya, Dóra miatt is az átlagosnál jobban ismerheti a zenekart és az alkotót, de amúgy is nyomon követte munkásságát. A kötet bevezetőjében írja: „Amire nagyon is emlékszem, az Fegya két előadása, a Hegedűs és a Menyasszonytánc. Azt kell mondanom, hogy mind a kettő belém égett. A Hegedűsben Fegya és zenekara a tetőn játszott, a lényegét világították meg a történetnek. A Menyasszonytánc pedig az elementaritásával, a magával ragadó lendületével varázsolt el, amivel a nézőnek muszáj együtt élni.”

Új zenei műfaj meghonosítója

Az őszinte kötetben megtudhatjuk, milyen családi és kulturális környezetbe született bele Fegya Munkácson, 1946-ban. Kik azok a rokonok, akiket már nem ismerhetett meg a háború borzalmai miatt, és kik azok, akik szerencsésen túlélték a holokausztot, s idővel szétszóródtak a világ minden tájára, az Egyesült Államoktól Izraelig. A muzsikus beszél zsidó származásáról, zenei és színház iránti vonzalmáról, tanulmányairól, rövid tanári pályájáról, a Szovjetunióban alapított zenekarairól és a buktatókról. Mesél arról, miként telepedett át 1974-ben Magyarországra, s hogyan sikerült állást kapnia hegedűsként a Fővárosi Operettszínház zenekari árkában.

Idővel tudatosan kezdte tanulmányozni a klezmert, a zsidó népzenét, és érezte, hogy e hangszeres muzsika nagyon is közel áll hozzá, ezt szeretné megreformálni. Egy munkácsi cigányprímástól sok számot hallott, és ismerte azokat a darabokat is, amelyeket később amerikai zenekarok játszottak. Meghangszerelte, újjávarázsolta a kompozíciókat, idővel újakat is szerzett. Együttesének tagjait is úgy kereste, hogy hangszerükkel illeszkedjenek elképzeléseihez. Nem túlzás állítani: sikerült célját megvalósítani, valóban megreformálta a klezmert, és egyben új zenei műfajt honosított meg Magyarországon. A kilencvenes évek elején a közönség még furcsállva fogadta ezt a muzsikát és zenei hangzást, de hamar megszerette.

A Madách Színház a Hegedűs a háztetőn című előadásában a klezmer és a zenekar stílust adott a darabnak, sokak számára tette a műfajt ismertté és sikeressé. A többi már zenetörténelem. Magyarországon is, és szerte a világban, mert a Budapest Klezmer Band, túlzás nélkül állítható, meghódította a nagyvilágot is.

Interaktív könyv

A kiadvány érdekessége, hogy egyfajta hangos-videós interaktív könyv is. Alkalmanként a szöveg mellett QR-kódokat is találunk, s azokat mobilunkon beolvasva máris eljutunk a tartalomhoz illő koncertekhez, zenei felvételekhez. A portrékötetben nyolcvan fénykép is illusztrálja az élettörténetet.

Mely tele van érdekességgel. Egy Kossuth-díjas, és megannyi díj birtokosának életigenlésével. Akit szinte egész életében szeretetoázis vett körül. Egy olyan oázis, amelyben szeretetet nemcsak kapott, hanem adott is. Tehetségével, szorgalmával, zenéjével, egész munkásságával.

A könyv a Rózsavölgyi és Társa kiadó gondozásában jelent meg az Ünnepi Könyvhét alkalmából.

---