Sajtóközlemény

A Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda fennállásának 15 éves jubileuma alkalmából kerekasztal-beszélgetést rendezett Magyarország 13 vezető jogászának részvételével 2008. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia Klubjában. A szakemberek, akik aktív részesei voltak az elmúlt 15 év jogrendszert érintő változásainak, fontos megállapításokat tettek a szakma átalakulásáról, a pénzügyi válság hatásairól, a privatizációról, a korrupcióról és a jogász-utánpótlásról.

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett:
Bánáti János (Bánáti Ügyvédi Iroda), Burai-Kovács János (Burai-Kovács János és Partnerei Ügyvédi Iroda), Kajtár Géza (Martonyi és Kajtár Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda), Köves Péter (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Lakatos Péter (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Lengyel Zoltán (Morley Allen&Overy Iroda), Lock, Richard (Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda), Ormai Gabriella (CMS Cameron McKenna LLP), Réczicza István (Réczicza White&Case LLP), Réti László (Réti Antal és Madl Ügyvédi Iroda), Siegler Konrad (Weil, Gotschal&Manges LLP), Szamosi Katalin (SBG&K Ügyvédi Iroda), és Szecskay András (Szecskay Ügyvédi Iroda).
A beszélgetést Baló György vezette.

Köves Clifford Chance
A Köves Clifford Chance Magyarország egyik vezető ügyvédi irodája, teljes jogú tagja a Clifford Chance LLP-nek, amely a világ vezető, és első globálisan integrált jogi tanácsadó cége, amely 21 országban 30 irodával rendelkezik. A Köves Clifford Chance 1993 óta aktív szereplője a magyar piacnak, rendszeresen részt vesz a magyarországi üzleti környezetet alakító legnagyobb ügyletekben.

A jogi, politikai és gazdasági környezet, amelyben a nemzetközi ügyvédi irodák jogászai munkájukat végzik, a rendszerváltást és az európai uniós csatlakozást követően is jelentősen megváltozott az elmúlt 15 évben. A Köves Clifford Chance éppen 15 éve kezdte meg magyarországi működését. Ebből az alkalomból az iroda vezetői szakmai fórum keretében, kollégáikkal közösen vitatták meg az elmúlt és az előttük álló időszak legfontosabb kérdéseit. A beszélgetésen értékes gondolatok hangzottak el, melyek segítenek a rendszerváltás óta eltelt időszak feldolgozásában, a jelen értékelésében, és a következő időszak változásainak megértésében.

A kerekasztal-beszélgetésen a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda nevében Köves Péter köszöntötte a jelenlevőket, aki a cég életében kiemelkedő eseményként értékelte ezt a szakmai fórumot. A mostani, hazai szinten egyedülálló kezdeményezéssel a szervezők társadalmi párbeszédet szeretnének elindítani, hogy az itt elhangzott információk minél szélesebb körben ismertté váljanak az érdeklődők számára, és újabb fontos megállapítások születhessenek a téma kapcsán.

A pénzügyi válság hatásai

Az este folyamán elsőként a pénzügyi válság hatásairól, annak jogi következményeiről és szakmai kihívásairól beszélgettek a szakértők. Véleményük szerint a mostani helyzetben bizonyos jogi területek hangsúlya, például a csőd-átszervezési tranzakciók, a peres tranzakciók, a kényszereladások vagy a munkajog megerősödik. Több peres ügyre lehet számítani, mert várhatóan több cégnél fizetési problémák jelentkeznek. Ez egyrészről több munkát, több kihívást jelent a szakma számára, másfelől a kisebb ügyvédi irodákat rosszul érintheti ez az átalakulás. A magyar ügyvédség 90 százaléka ugyanis egyéni praxisokhoz kötődik; a közterhek, beszerzések, alkalmazottak megtarthatósága jelentősen érintheti ezeket a kisebb vállalkozásokat. A lakossági szegmensben dolgozók esetében például az árrugalmasság fog érvényesülni, a jogi kiadásokat mérsékelni fogják az ügyfelek.

Tapasztalható olyan tendencia is, hogy vita esetén egyre kevésbé választják a peres eljárást a felek, ehelyett az alternatív vitarendezés mellett döntenek, mert a peres praxis költséges, hosszú, bizonytalan és sok buktatóval jár. Ez a helyzet kifejezetten a gazdasági területen teremthet új lehetőségeket a szakma számára.

A hazai és a nemzetközi ügyvédi gyakorlat összehasonlítása

A beszélgetés második részében a hazai és a nemzetközi ügyvédi gyakorlat különbözőségeit és hasonlóságait elemezték a résztvevők.

Jelentős különbség tapasztalható az irodák létszámában és méretében – állítják a szakértők. Míg Amerikában vagy Nyugat-Európában nem ritka a több ezres fővel dolgozó vállalat, addig itthon a 2–3 fős praxis a jellemző, a 40–50 fős iroda már nagynak számít.

Más a szakma társadalmi megítélése is tőlünk nyugatra. Ott általános a meggyőződés arról, hogy az ügyek jogi úton megoldhatók. Magyarországon ezzel ellentétben az az általános vélekedése a szakmának és az embereknek, hogy a korábbinál rosszabb lett a helyzet. Nemcsak a magánszemélyek, de lassan már a vállalatok sem hisznek abban, hogy jogi úton érdemes rendezni ügyeiket. Jellemző, hogy az ügyfelek nem azért kérnek fel ügyvédeket, hogy jogilag megoldják problémájukat, hanem éppen azért, hogy elkerüljék a jogi megoldást.

A hazai ügyvédi gyakorlat pozitívumai és kihívásai

A jogi szolgáltatások értékének megítélésében a jelenlevők szerint pozitív fejlődés tapasztalható. A gazdasági területen tevékenykedő ügyvédek szerepe, elismertsége erősödött, régiós szinten Magyarország kiemelkedik a jogi szolgáltatások területén.

Vannak azonban nehézségek is, főként a jogalkotás tekintetében. Ma Magyarországon „reflex-jogalkotás” működik, mondták el a részvevők. Egy konkrét ügy kapcsán – amelyről a politika úgy érzi, hogy válaszolnia kell rá – azonnal törvényért kiált, és ez nem segíti a hosszú távú jogalkotást és szabályozást. A jogalkotás hiányosságai, és negatívumai mellett azonban nagy szükség lenne a jogalkalmazás színvonalának emelésére is. Kellenének olyan kiművelt, jól fizetett, megfelelő kiszolgáló apparátussal ellátott bírók, akik valóban függetlenek és képesek visszahatni a jogalkotásra. Olyan szakemberek, akik a jogszabályokat meg tudják tölteni belső bírói meggyőződéssel, és akik utat tudnak mutatni a jogkereső közönségnek: a gyakorló jogászoknak, a természetes személyeknek és a vállalatoknak egyaránt.

Privatizáció

A beszélgetés során a résztvevők elemezték azokat a folyamatokat, melyek az elmúlt 15 év alatt meghatározóan befolyásolták hazánk jelenlegi helyzetét. A privatizáció esetén egyetértettek abban, hogy az átalakítás szükséges volt, és a magyar példa nem volt rosszabb, mint a többi környező ország módszere. Itthon nagyrészt szakmai befektetők vettek részt a privatizációban, ami előnyösnek bizonyult, mert nem elsősorban piacot vettek a befektetők, hanem ténylegesen tovább folytatták az üzleti tevékenységet.

A privatizáció során a multinacionális vállalatoknak nyújtott kedvezményeket a szakértők szükséges megoldásnak értékelték, hiszen a kilencvenes évek elején az adókedvezmények nélkül valószínűleg nem lett volna elkerülhető az összeomlás. A magyar gyártók elvesztették a piacaikat, át kellett adni azoknak a termelést, akik képesek voltak annak fenntartására. A résztvevők szerint a privatizációban az igazi problémát nem az adókedvezmények, hanem az átláthatatlan tranzakciók és annak következményei jelentették.

Korrupció

A privatizációs ügyek mellett szó esett a korrupcióról is, amely a magyar ügyvédség számára komoly szakmai kihívást jelent. Meglátásuk szerint a szakma sokat tesz és tehet azért, hogy csökkenjen a korrupció Magyarországon. Az elmúlt években például a Magyar Ügyvédi Kamara a közpénzfelhasználásokkal kapcsolatban számos javaslatot készített a korrupció szűkítésére, és ellehetetlenítésére. Szakmai szempontból példamutatással, neveléssel, a jogszabályok előkészítésével, a korrupcióval szembeni következetes és szakszerű fellépéssel, a fegyelmi bíráskodás alkalmazásával lehet tenni az ilyen esetek számának csökkentéséért.

A magyar jogászképzés helyzete

A szakma számára kiemelkedően fontos a jogász-utánpótlás kérdése – emelte ki Lakatos Péter, a Köves Clifford Chance vezetője –, hiszen az elkövetkező időszak, a piaci versenyhelyzet megköveteli ennek a területnek az átalakítását is. A résztvevők úgy látták, ma teljesen más a helyzet, mint 15 éve. Akkor alig lehetett angolul beszélő, képzett szakembert találni. A mai jelöltek többsége sokkal felkészültebb, több nyelvet beszél, hosszú időt töltenek külföldi egyetemeken, és ezeket a tapasztalatokat hatékonyan tudják felhasználni a gyakorlatban. Ugyanakkor az egyetemeken túlképzés van, az irodák 50–60 kitűnő jelentkező közül csupán 1–2 embert tudnak alkalmazni. Ezért a képzési rendszert a jövőben újra kell gondolni.

Richard Lock, a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda partnere összegezve az elhangzottakat elmondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a nehézségek ellenére Magyarországon jelentős változások mentek végbe a jogrendszer és a jogi gyakorlat tekintetében.

Összegzésként a résztvevők megállapították, hogy a következő 15 évben az kell, hogy legyen a legfontosabb közös cél, hogy a jog ne váljon a politika napi eszközévé, hanem a társadalom alapvető hitének kifejeződése legyen a rendszer működésében. Mindez szakmailag kiérlelt, hosszú távú gondolkodás mentén kialakított, politikamentes jogalkotás és jogalkalmazás révén érhető el.