Szolgáltatok és szolgálok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szatmárnémeti közelében született, a többnyelvű közép-kelet-európai közegben nevelkedett, ezért akart a Budapesten töltött gyakorlati időszak után mindenképpen Magyarországra visszatérni Tom Rainer. Mint az ÜgyvédVilágnak adott interjúból kiderül, vonzották a rendszerváltás utáni átalakulás jelentette kihívások. A bnt-csoportnál végzett munkájáról szólva úgy fogalmaz, nála a helyzet kulcsa, de a kaput az ügyfélnek nyitja meg, az övé a döntés joga és felelőssége, ezért kell őt a lehető legalaposabban felvilágosítania, nem pusztán jogi útmutatást adni. „Szolgáltatok és szolgálok, ahogyan a németek mondják, egy szemmagasságban vagyok az ügyféllel.”


A jogi pálya mellett Tom Rainer, a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda partnere még Németországban, az 1989-ben ott letett érettségi után tette le a voksát. Németországban a gimnázium utolsó két évében a tanulókat az egyetemi időszakra készítik fel, nincs előre megszabott órarend, a diák megválaszthatja, milyen tantárgyak iránt érdeklődik, milyen irányban akar továbbtanulni. Tom Rainer a matematikát és a fizikát választotta, ami – mint mondja – cseppet sem a jogi pályára való felkészülés klasszikus módja, hiszen a jog iránt érdeklődők általában a (német) nyelvet és a történelmet választják. Családi indíttatás vagy elvárás a jogi pálya választása iránt nem volt, mint Tom Rainer fogalmazott, emiatt könnyebb szívvel tudott elköteleződni a jog mellett.

Az egyetemi évek alatt derült ki, hogy a matematikai háttértudás igencsak kapóra jött. A német joghallgatóknak ugyanis jogesetek alapján kell dolgozniuk, amelyek megoldását strukturáltan kell felépíteniük. A (német) nyelvi háttérrel rendelkező hallgatók számára e logikus struktúra kialakítása kevéssé volt magától értetődő, mint annak, aki matematikai alapon gondolkodott. Az utolsó évben, a 13. osztályban a „gazdaság és jog” nevű stúdiumot választotta. „Ezzel kóstolhattam bele a jogba, és mondhatom, nagyon ízlett” – emlékezett vissza. A választható tantárgyak rendszere azért jó, mert a tanuló 11 évnyi, kötött tantervű tanulás után maga döntheti el, milyen életpályát akar választani, lényegében a felnőtt időszak első döntése ez, amely korántsem könnyű.

Az egyetem előtt már csak az volt a kérdés, hogy a gazdasági vagy a jogi irányt válassza. „Nem véletlen, hogy most egy olyan irodában dolgozom, ahol mindkét szakterülettel, a gazdasági joggal foglalkozhatom” – tette hozzá.

A német jogi képzésről azt mondja, annak színvonala, gyakorlatorientáltsága miatt gyakran került kritikák kereszttüzébe. A német jogi képzés egyébként kétfokozatú: különválasztható a szigorúan vett egyetemi, illetve a jelölti szakaszra (mindkettő vizsgával zárul, az utóbbi feleltethető meg a magyarországi jogi szakvizsgának), amelyek egyaránt különböznek a magyarországi jogi oktatás rendszerétől. A német joghallgatók a gyakorlati ismereteket lényegében csak a jelölti időszakban szerezhetik meg, „az egyetem első négy évében akár úgy is lehet jó vizsgaeredményeket elérni, hogy a hallgató semmilyen praktikus ismerettel nem rendelkezik”.

A jelölti vizsgáig terjedő másfél éves időszakban a hallgatónak, jelöltnek mindennap kötelező oktatáson is részt kell vennie, ez általában napi öt óra tanulást jelent, délelőtti vagy délutáni kurzusokon. A jelölt a kötelező oktatáson való részvétel mellett főállásban dolgozhat ügyvédnél, de ez nem kötelező, a hallgatók anyagilag sem szorulnak erre. A jelölt ugyanis havi javadalmazást kap az államtól, hasonló státusba besorolva, mintha köztisztviselő volna: kinevezik és esküt is kell tennie. Az elméleti képzés mellett a jelölti időszakban a hallgató heti egy-két alkalommal gyakorlati oktatáson is részt vesz, méghozzá jogágak szerinti bontásban. A polgári jogot tekintve a gyakorlati oktatást bíró vezeti, „a hallgató bemegy a bíró szobájába, megkapja az ügy aktáját, majd hazamegy, otthon áttanulmányozza azt, és megírja a bírósági határozatot, amelyet a gyakorlatvezető bíró tüzetesen átnéz, és előfordul, amikor egy az egyben át is veszi”. A jelölti időszakban csak a diákon múlik, mennyi gyakorlati tapasztalatra tesz szert. A büntetőjogi gyakorlat során a hallgatónak az ügyészi vádbeszédet kell hasonló módon előkészítenie és megírnia, sőt a tárgyaláson maga is adhatja elő azt. A közjogi gyakorlatot önkormányzatoknál tölthetik a jelöltek, előbbieken túl van még egy-egy szabadon választott gyakorlati stúdium is, amelyre akár külföldön is sor kerülhet.

Tom Rainer Szatmárnémeti közelében született, első tíz évét Erdélyben töltötte, ahogy mondja, „három nyelven nőttem fel”; a szülők a német kisebbséghez tartozó szatmári svábok voltak, így otthon németül beszélgettek. Tom Rainer az első osztályt leszámítva román általános iskolába járt, a rokonságban pedig sok magyar volt, az unokatestvére családjában csak magyarul beszélgettek. Vagyis az iskolában, a tanárnő előtt románul kellett megszólalnia, délután vagy a tanítások közötti szünetben pedig németül vagy magyarul, attól függően, hogy az adott társaság tagjai melyik nyelvi-nemzeti kisebbség tagjaiból álltak. Amikor 1978-ban elhagyta Romániát, magyarul még csak „konyhanyelven” tudott. Később, a jogi pályára lépéskor eldöntendő kérdés volt, hogy (a német szemszögből) melyik idegen nyelvi jogi pályát válassza. Mint mondta, a szakvizsgához szükséges választható gyakorlat letöltése céljából annak idején egy bukaresti helyre is pályázott, de a budapesti érdekesebbnek tűnt, ezért azt az ajánlatot fogadta el. Amikor a magyar fővárosban letöltötte gyakorlati idejét – 1996-ban és 1997-ben –, megfogadta, hogy a szakvizsga megszerzése után mindenképpen visszajön.

Budapesten egy nagy könyvvizsgáló-adótanácsadó-ügyvédi irodánál dolgozott. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Németországban akkor már e három szolgáltatást általában együtt igyekezett nyújtani egy-egy ügyvédi iroda, Magyarországon akkor viszont legfeljebb az volt a gyakori, hogy egy adótanácsadó is részt vett az ügyvéd mellett a munkában. Németországban az sem számít ritkaságnak, hogy ha az ügyvéd egy gazdasági tanácsadó szervezetben dolgozik, akkor az adótanácsadói és a könyvvizsgálói képesítést is megszerzi.

Visszatérve a Magyarországhoz kapcsolódó vonzalmához, megemlítette, hogy azért is akart Budapestre visszatérni végzett jogászként, mert visszavágyott ebbe a speciális kelet-közép-európai közegbe, amit jóval közelebbinek érez magához, mint például Skandináviát. „Az is vonzott, amit az országban az 1990-es években lehetett érezni: az, hogy egy új rendszer alakul ki, amelyben a jogi szakma úgymond tiszta lappal indul.” Új, alapvető jelentőségű jogszabályok születtek, a gyakorlatban pedig látszott, hogy ez új lehetőséget ad a jogászoknak, nem egy már száz éve kialakult, statikus jogi környezetben kell tevékenykedni. Emiatt egyáltalán nem jelentett hátrányt számára, hogy a magyarétól különböző jogi képzésben vett részt. A német jogi tanulmányok, az ott már régóta működő polgári jogrendszerből fakadó tapasztalatok nagy előnyt jelentettek a formálódó magyar gazdasági-jogi környezetben. A dologi jog, a társasági jog egyből a középpontba került, felpezsdült a gazdasági élet, amely új szabályokat követelt magának.

Tom Rainer szerint a német helyzethez képest az is különbséget jelent, hogy a magyar joggyakorlat és jogtudomány nem annyira aktív a jogi kommentárokat tekintve. „Ha egy jogi kérdésnek utána akarok nézni, és a kapcsolódó döntésekre vagyok kíváncsi, akkor Magyarországon legfeljebb magának a döntésnek lehet alaposabban utánaolvasni, vagy addig a pontig eljutni, hogy a joggyakorlat ebben a kérdésben még nem alakult ki, a felvetett kérdésre még nincsenek válaszok. Kevésbé jellemző, hogy a döntés kapcsán vita induljon, és a jogászok kifejtsék – akár nyilvános vita keretében – arról a véleményüket. Tom Rainer szerint ez nem jó hozzáállás, az egyes szakcikkek íróinak meg kellene fogalmazniuk véleményüket, dogmatikus alapokról levezetve. Ezt pedig a többi jogásznak meg kellene vitatnia, szükség volna egy szakmai fórumra, amely elismert, és amelyen sok szakember részt vesz, hogy azt az ügyvédek, bírók is komolyan figyelembe vegyék. Tom Rainer úgy látja, Magyarországon ehhez még nem alakult ki a szükséges kritikus tömeg. Németországban a joghallgatóknak az adott jogi kérdésben nemcsak a hivatalos, többségi, hanem a kisebbségi véleményeket is ismerniük kell az első államvizsgán, míg a gyakorlat során csak az előbbit veszik figyelembe.

A német jogi szakvizsga megszerzése után két évig Németországban dolgozott ügyvédként, melynek során elsődlegesen gazdasági joggal és adózási kérdésekkel foglalkozott egy olyan cégnél, amely ügyvédi iroda, adótanácsadó és könyvvizsgáló is volt egyben. Ennek az irodának volt már Budapesten adó- és könyvvizsgáló irodája, a német ügyfeleknek a jogi munkát pedig egy velük együttműködő ügyvéddel – vagyis lényegében külsős alvállalkozóval – végeztették. Tom Rainert a német ügyvédi iroda vette alkalmazásba, majd a budapesti irodához került, elsőként külföldi jogi tanácsadói státuszban. 1999-ben megváltak az addigi partnerügyvédjüktől, ő választotta ki az utódot, aki dr. Szabó Levente lett, akivel 2003 óta mind a mai napig sikerrel együttműködnek.

Tom Rainer még Németországban elkezdte az adótanácsadói képesítés megszerzését, de a kétéves gyakorlati idő eltöltése és a vizsga előtt elhagyta az országot. „A Magyarországgal kapcsolatos új kihívások akkor sokkal jobban érdekeltek, ráadásul azt a végzettséget itt nem is tudtam volna használni.” Mint hangsúlyozta, akkori döntését egyáltalán nem bánta meg, tíz év elteltével is úgy emlékszik vissza, jó utat választott, sokkal nagyobb szakmai fejlődésen mehetett keresztül, mint ha maradt volna.

Budapesten fél éven át mást sem csinált, mint a magyar törvényeket olvasta, igyekezett beledolgoznia magát a magyar jogrendszerbe. De mivel a jogi kommentárok ritkábbak voltak, mint a német közegben, a szövegek nyolcvan százaléka lényegében semmilyen újdonságot nem jelentett. A legfontosabb jogszabályok, mint a Ptk., a Gt., az Mt., a cégtörvény, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és némi versenyjogi ismeretekkel már el lehetett boldogulni, és ez már elegendő alap volt ahhoz, hogy a német ügyfeleknek értékes és használható tanácsokat tudjon adni. „Mivel tudtam, hogy a német jogban a cégvezetőnek egészen más a helyzete, a jogosítványai és a lehetőségei, mint a magyarban, az ügyfeleknek akkor is tudtam hasznos felvilágosítással szolgálni, ha esetleg e különbségre maguktól rá sem kérdeztek volna”. A nyelvi ismereteknek és az itteni kulturális közeg ismeretének is igen nagy hasznát vette. „Gyakran előfordult, hogy a német ügyfelek nem voltak megelégedve a magyar ügyvéd munkájával, pedig ő nem követett el hibát, csak éppen nem tudta megfelelően kommunikálni, mit miért csinál, a nyelvi és kulturális határok miatt.”

Akkoriban Magyarországon a kisebb ügyvédi irodák azzal a mentalitással dolgoztak, hogy megvárták az ügyben hozott végzést, és csak azt követően tájékoztatták az ügyfeleiket. A kreatív hozzáállás, a megbízó menet közbeni tájékoztatása, az ügyfél bevonása a jogi döntésekbe kevésbé volt jellemző. „Én éppen ezen változtattam, az ügyfelek pedig ennek köszönhetően joggal érezhették, hogy jó kezekben vannak.” Hiába dolgozott ugyanis kifogástalanul a magyar kolléga, német szemszögből nézve nem tudta megértetni az ügyféllel, milyen munkát is végzett az ügyben valójában.”

A bnt-csoport, amelynek Tom Rainer is partnere, tavaly ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját; a kifejezetten a közép-kelet-európai régióra specializálódott ügyvédi irodák hálózatának budapesti irodája 2009. januártól költözött új székhelyre, az egykori német követség Stefánia úti épületébe. A cég markáns megkülönböztető ismérve a közép-kelet-európaiság, hiszen a budapesti iroda egy közép-kelet-európai hálózat része. A régióban az ügyvédi piac több tízezer embernek ad munkát, a csak a gazdasági jog területén működő irodáknál több tízmilliárd forintos árbevételről lehet beszélni. Fontos ismérve a bnt-csoportnak a függetlenség is: az egyes irodák nem egy nagy iroda fiókjaiként működnek, vállalkozásuk a kizárólag ebben a régióban dolgozó ügyvédek irányításával alakult. Rugalmas és teljesítményorientált a szervezetük, a bnt-csoport már két éve elérte a 150 fős létszámot, több mint száz jogász és adótanácsadó kollégát foglalkoztatatnak. Fontos alapelvük, hogy szétterített ügyfélkört építenek, azaz nem csak a multikra vagy csak a kis- és középvállalkozásokra, hanem minden területre kiemelt figyelmet fordítanak, az elsők között nyújtottak a régiót átfogó nemzetközi gazdasági jogi szolgáltatást a nagy nyugat-európai vagy tengerentúli ügyvédi irodahálózatoktól függetlenül. Az egyik legfontosabb szakterületük az ingatlanjog, számos nagy nyugat-európai befektetőt képviselnek, lényeges szakterületük a klasszikus társasági és munkajog, valamint fontos területnek tartják a versenyjogot is.

A munka legnagyobb részét nálunk nem a peres ügyek jelentik. Sok olyan ügyünk van, amelyben szakvéleményeket kell készítenünk, szerződéseket szerkesztenünk, ingatlan- vagy cégvásárlást, versenyjogi eljárást intézniük, Tom Rainer saját bevallása szerint is ezen szakterületeken érzi magát otthon. „A magyar bíróság előtti eljáráshoz magyar kollégák jobban értenek, ráadásul nekem nem is a magyar az anyanyelvem. Ahhoz elég a magyartudásom, hogy tisztában legyek vele, miről is van szó. Édesapám, aki magyar iskolába járt, nagyobb szókinccsel rendelkezik, mint én, de ha egy adásvételi szerződést kell kötni, akkor már nem tudna velem versenyre kelni.”

Hozzátette azt is: úgy véli, az ügyfelek az ő munkájában talán azt értékelik a legtöbbre, hogy ha például tíz munkajogi jellegű kérdés megválaszolásában kérnek tőle segítséget, akkor azokhoz kapcsolódva három további kérdést is megfogalmaz, és megadja azokhoz a választási lehetőségeket. Fontosnak tartja, hogy az ügyfél nyelvén kommunikáljon, „nem pusztán a megfelelő vonatkozó törvényi rendelkezést kell kimásolni a CompLex jogtárból, igyekszem a saját szavaimmal tudatni az ügyféllel, milyen döntés, lépés jelentene neki valóban segítséget. Amikor elsős joghallgató voltam, bevallom, egy szót sem értettem a törvények szövegéből, olyan volt, mintha egy teljesen idegen nyelven volnának megfogalmazva. Ha az ügyfelemnek írok szakvéleményt, tanácsot, mindig ez jut az eszembe.” Nemcsak a kérdésre adott választ adja meg az ügyfélnek, hanem azt is, hogy az ügyfél döntése milyen következményekkel járhat. „Fogalmazhatunk úgy is, hogy nálam van a helyzet kulcsa, de a kaput az ügyfélnek nyitom meg, az övé a döntés joga és felelőssége. Ezért kell őt a lehető legalaposabban felvilágosítanom, és nemcsak pusztán jogi útmutatást adnom.”

Az ügyfeleknek nyújtott tanácsadás során annak is hasznát veszi Tom Rainer, hogy tud mérleget olvasni, könyvelni, és ezen ismereteit a jogi tudnivalókkal kombinálni tudja. „Lehet, hogy az adott kérdésben a 18 pont közül a jogilag a legegyszerűbb gazdasági szempontból a legfontosabb, ezért ezt fejtem ki a legrészletesebben. Ha pedig valami nem világos, nem félek megkérdezni az ügyfelet”. Tom Rainer meggyőződése, hogy nem azt kell megmutatnia, jogászként mennyire fontos és nagy mennyiségű munkát végzett el, hanem arra kell törekednie, hogy a lehető legnagyobb segítséget tudja az ügyfélnek nyújtani. „Szolgáltatok és szolgálok, ahogyan németül tartja a mondás, egy szemmagasságban vagyok az ügyféllel.”

Amikor nem a jogi kérdésekkel foglalkozik, sportol, „a mountainbike a kedvencem, de nem a downhill, vagyis a hegyről-dombról lefelé száguldás, inkább felfelé szeretek tekerni. Sajnos erre a hobbimra kevés időm jut.” A bnt-csoporton belül összehoztak egy komoly focicsapatot is, néhány hete még alumínium kiskapukat is beszereztek, és a munka végén meccset játszanak a közeli Városligetben.

Megszállott gyűjtője a régi bakelitlemezeknek is. „Az 1950-es, 60-as években készült zenei felvételek minőségére még jobban odafigyeltek, mint manapság, az mp3-korszakban. Egy jobb minőségű lemezjátszón megszólaló fekete lemez sokkal élőbb hangulatot teremt a nappaliban, mint bármilyen más hanghordozó.” Egy-egy ilyen jó minőségű bakelitlemez ára a száz-kétszáz dollárt is elérheti. Egyik kedvenc időtöltése a zenehallgatás, „ha van egy jó jazzkoncert az A38 hajón, sosem hagyom ki”. Tom Rainer szívesen látogat a Művészetek Palotájába is koncertekre, „fantasztikus az épület akusztikája, a titka csak annyi, hogy középen kell ülni.”

Az, hogy egy több mint húszfős irodát vezet négy partnerrel együtt, minden nap kihívást jelent. „Ez nem egy reklámcég, amelyet értékesíteni lehet, ha az ember felépítette a saját üzletét, saját hálózatát. Ennek az ügyvédi irodának az értéke éppen az a sok ember, aki itt dolgozik” – fogalmazott. Tom Rainer a jövőbeli terveket firtató kérdésre azt válaszolja, továbbra is a bnt-csoportnál látja a szerepét, továbbra is az a célja, hogy ezen irodát fejlessze tovább, még jobb színvonalú munkára törekedve. De, mint mondja, az ember legfeljebb öt évre tud reálisan előre tervezni, „nincs olyan elképzelésem, hogy a mostaninál valami egészen mást csináljak”.

Mivel Romániában született, a bnt pedig Közép-Kelet-Európa specialistája, célja, hogy a budapesti iroda további működtetése és sikeressé tétele mellett a román fővárosban is megnyithasson a csoport irodája, amint azt a piaci-gazdasági helyzet lehetővé teszi. „Már megvannak az egyes kooperációs partnerek, most is együtt dolgozunk velünk, csak nem a bnt-csoport neve alatt.”

Dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.