Újranyílt a Margitszigeti Víztorony

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Visual art kiállítással és körpanorámával csábítja a szépség és a kultúra kedvelőit a 101 éves Margitszigeti Víztorony, mely a nyár eleje óta már önálló hajóállomással is büszkélkedhet.

Új díszkivilágítást kapott a hatvanhat méter magas, toronycsúccsal rendelkező víztorony, mely a Szabad Tér Színház üzemeltetésében új kulturális és látványattrakcióként kívánja szolgálni a művészet és a szép panoráma kedvelőit, vonzani a szigetet felkereső turistákat. Százötvenkét lépcsőfokon, csigalépcsőkön juthatunk fel a negyedik emeleti kupolateremig, a legmagasabb pontig, ameddig az épület a látogatókat jelenleg fogadja. Innen, a harminchárom méter magasan lévő kupolaterem erkélyéiről 360 fokban nyílik fantasztikus körpanoráma a Parlament épületére, a Citadellára és a Szabadság-szoborra, a Mátyás-templomra, a budai hegyekre. Az egyes emeleteken pedig az ország első Visual art kiállítása keretében programozott projektorok négy témakörben nonstop vetítenek képeket. A csaknem egyórás kiállítási program során az első emeleten Kovács Ferenc animált képeit láthatjuk, a második szinten Mervai Márk fotókiállításán Budapest legszebb épületeinek színes, hatásos fényképei úsznak egymásba, a harmadik emeleten Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról és Az ember tragédiája című animációs műveinek rajzai peregnek egymás mellett és egymás után.

A Margitszigetet a főváros 1908-ban, 11 millió koronáért vásárolta meg József főhercegtől. A már ekkor is népszerű kirándulóhelyre álmodták meg az Országos Növénykertet, és az ehhez szükséges fokozott vízigény miatt tervezték a víztornyot. Meg is épült 1911-ben Ray Rezső Vilmos építész tervei alapján, dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár kivitelezésében, az akkoriban forradalmi újdonságnak számító vasbetonból. 1938-ban szabadtéri színpadot állítottak fel a víztorony melletti területre, hogy minél jobban elrejthessék a növényzet mögé a nézőteret, a világítótesteket. A második világháborút követően a sziget vízellátási rendszerét fokozatosan átalakították, így a hatvanas évekre az építmény már teljesen elveszítette eredeti funkcióját. A víztornyot 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. A nyolcvanas években a Göncöl Alapítvány már látott fantáziát kulturális kihasználására, s rendszeresen szervezett kiállításokat. Az épületet most a fővárosi önkormányzat újíttatta fel, azonban a műemlék a következő években még további gondoskodást igényel: külseje is megújulásra vár és a forgó kilátót is újjá kellene építeni.

Ám addig is naponta 11-től 19 óráig fogadja a látgatókat, sőt a Budapesti Nyári Fesztivál szabadtéri előadásainak idején 23 óráig is várja a színházjeggyel rendelkezőket az előadások előtt és azok szünetében.

F. T.

---

 

Táncestek és Jazzy Tower-koncertek a Víztoronynál

A tánc és a jazz is főszerepet kap idén nyáron a margitszigeti Víztorony tövében. A Budai László táncos-koreográfus, táncpedagógus vezette Argentin Tangó Táncszínház nyári előadásainak célja, hogy minél több emberrel megismertesse az argentin tangót, nemcsak mint táncnyelvet, hanem mint életformát, kultúrát is. Partnerével, Pirity Andrea táncpedagógussal együtt adnak ízelítőt a dél-amerikai táncműfaj lehetőségeiből. Augusztus 11-én például a Casa de Tango című produkciót, mely az 1930-as években, Buenos Aires egyik szegénynegyedének kétes hírű mulatójában játszódik. Akkor még „erkölcstelennek” ítélték a táncot, amit kizártak a társasági élet fontos és elismert helyszíneiről. Szeptember 8-án a Tango no Tango moderntangó-show-ban Budai László rendező argentin, izraeli, olasz, lengyel és magyar táncosokkal mutatja be napjaink tangójának stílusait, kapcsolódási pontjait.

A Jazzy Tower-koncerteken szombat esténként a tágan értelmezett műfaj megannyi ágának jeles hazai képviselői szórakoztatják a közönséget. Július 28-án például Tóth Vera, a 2004-es Megasztár-győztes zenekara kíséretében bizonyítja, hogy a pop mellett a rhythm and blues, a blues és jazz stílusa is közel áll hozzá, ha nem közelebb. Augusztus 4-én a magyar Sade, azaz Váczi Eszter lép fel Quartet elnevezésű kísérőzenekarával. Az énekes és formációja, így együtt tíz éve népszerű a klubszínpadokon, s az elmúlt években két albumot is kiadtak, saját szerzeményekkel. 2011-ben jelent meg az Eszter kertje; a dalok többsége a koncerten erről a lemezről szólal majd meg. Augusztus 18-án a torony tövébe a Cornelio Tutu Band látogat el, mely sokáig instrumentális latin funky-jazzt játszott. Egy esztendeje Horváth Tímea és Singh Viktória énekesek csatlakoztak az együtteshez. Szeptember 1-jén Harcsa Veronika lép fel, Gyémánt Bálint gitáros kíséretében. Az énekesnő 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékén, azóta egyre ismertebb és egyre sikeresebb: törékeny alakja kiváló, érett hangot, nagy tehetséget rejt magában. Eddig húsz ország fesztiváljain és klubjaiban lépett fel, négy lemeze jelent meg.

---

 

Színházba hajóval!

Júniustól már színházi hajójáratok is indulnak a Margitszigetre, a Budapesti Nyári Fesztivál programjaira. Szabadtéri Színpad és Víztorony az új kikötő neve, ahová a színházi estéken vagy a koncertek napján érkeznek a MAHART Passnave hajói a Vigadó térről, a Batthyány térről és a Dráva utcából. A szervezők szerint így minden más járműnél gyorsabban, kényelmesen és látványosan lehet eljutni a szigeti előadásra. A 20:30-as esti előadáskezdéshez például a Vigadó elől 19.15-kor indul a hajó, mely tíz perccel később fut ki a Batthyány térről, a Dráva utcai megállóból pedig 19.45-kor veszi fel az utasokat. 20 órára érkezik meg az új kikötőbe, ahonnan öt-hat perc sétányira található a szabadtéri színpad bejárata. A színházi hajó az előadás befejezését követően húsz perccel indul visszafelé.

A jegy ára oda-vissza ezer forint, a Jazzy Tower-koncertek és a tangó táncestek belépőjegyára pedig már tartalmazza a hajóút árát.

---