Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Per a Babits-hagyatékért, egy szicíliai család felemelkedése, Messi infografikán. Izgalmas kötetek az ünnepekre.
Székely László: „A jó mostoha történetét még nem írták meg…” – Babits Mihályné Török Sophie és Babits Ildikó peres aktái
A családjog ott kezdődik, ahol a család véget ér – tartja a mondás, és ez különösen igaz Török Sophie és nevelt lánya, Ildikó esetében. Babits Mihály 1941-ben bekövetkezett halála nyomán a szerzői jogok egyértelműen a költő örökbefogadott lányára szálltak, ebbe azonban nem volt hajlandó belenyugodni a szintén költő feleség, akinek viszonya elmérgesedett Ildikóval. Az ötvenes évek elején perelte be lányát Babits egykori barátja, Basch Lóránt ügyvéd segítségével. A jogász is úgy gondolta, rossz kezekbe kerülhet a Babits-hagyaték. Ő rafináltan arra kérte a bíróságot, hogy visszamenőleg hatálytalanítsa az örökbefogadási szerződést. Tizenkét éven át húzódott az örökbefogadási per, mely egészen a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsáig jutott. Ám a hatvanas évek elején, kiderítetlen okból, a legfőbb ügyész a törvényességi óvást visszavonta, így azt a tanács végül soha nem bírálta el. Vagyis hatályában maradt és jogerőssé vált a Legfelsőbb Bíróság által meghozott másodfokú ítélet, mely a Babits család egyik leszármazottja, Babits Tibor, illetve Basch Lóránt vereségével ért fel.
Az örökös, Babits Ildikó látszólag győztese lett a pernek, de a valóságban ugyanúgy vesztes maradt, mint a per többi főszereplője: Török Sophie, akinek 1955-ös halálát követően csak sok évvel született ítélet, s Basch Lóránt is, aki ügyvédként mindvégig a költő szellemiségét akarta képviselni (és ő sem érte meg a per lezárását). Babits Ildikó, mivel 1956-ban elhagyta az országot – az akkori fogalmak szerint „disszidált” –, devizakülföldinek számított, így hozzáférhetetlen maradt számára a Szerzői Jogvédő Hivatal által nyitott letéti számlán gyűlt, belföldről származó Babits-megjelenésekből származó jogdíj. Ez az összeg 1963-ban már elérte az akkoriban valóságos vagyonnak számító 300 ezer forintot.
A peres aktákat Székely László jogász porolta le – melyekhez a hatvanas évektől mostanáig senki nem nyúlt hozzá –, és a benne foglaltakat összefüggő történetté fűzte. Munkájában egyszerre kalauzolja az olvasót a jog útvesztőjében, tárja fel Babitsék családi titkait, mutatja be az értelmetlen jogi küzdelmeket, de egyben képet kapunk a magyar irodalom jeles szereplőiről, olykor műveikkel együtt.
A szerző címzetes egyetemi tanár, csaknem negyven éve oktat az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén, huszonöt éve a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán. A Szerzői Jogi Szakértői Testület tagja, 2008 óta az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. 2010-től három éven át dolgozott az új Polgári Törvénykönyv előkészítését koordináló miniszteri biztosként, majd 2013-tól hat éven keresztül az alapvető jogok biztosa volt. Érdekesség, hogy e dolgozatát nem a nyilvánosságnak szánta, hanem egyetlen ember tiszteletére írta: Vékás Lajos jogtudóst, akadémikust 80. születésnapján kívánta meglepni e művel, tanítványi tisztelete jeléül. Azonban két jogászkollégája, akik lektorként elsőként olvasták írását, úgy ítélték meg, hogy az nagyobb figyelmet érdemel, mert nem csupán egy tizenkét éven át húzódó peranyag izgalmas feldolgozása, hanem egyben korrajz, és nem mellesleg a magyar irodalomtörténet rendhagyó fejezete.
(Jaffa Kiadó)
Stefania Auci: Szicília oroszlánjai – A Florio család története I.
Ügyvédnek tanult az 1974-es születésű írónő, aztán tanár, majd blogszerző lett belőle, hogy végül az irodalomban találja meg helyét. Máig Palermóhoz húz a szíve, s nemcsak a város jelene, hanem múltja is érdekli, azon belül is a híres Florio család története. Azé a családé, melynek alapító testvérpárja egykoron az olasz csizma lábfejénél fekvő kis faluból hajózott át Szicíliába, megunva a sorozatos földrengéseket.
1799-től 1868-ig a Floriók három generációjának életét ismerjük meg, az írónő alapos levéltári, könyvtári kutatómunkájának lebilincselő eredményeként. A helybélieknek máig ismerősen cseng e családnév, mely egyben a palermói, a szicíliai gazdagság és a hatalom jelképe. A Floriók férfitagjai nem ismertek akadályt, ha a gazdasági, politikai hatalom megszerzése volt a cél: bárkivel és bárki ellen szövetkeztek, ha saját érdekeik úgy kívánták, számukra minden és mindenki megvásárolhatóvá vált.
A testvérpárt érkezésükkor jöttmentnek, betelepülőknek tartották a XVIII. század végén, XIX. század elején, azért is alakult ki bennük a bizonyításvágy. Bár tanulatlanok voltak, jó érzékük volt az üzlethez, s fűszerboltjukba ügyesen importáltak alkalmas gyógyhatású szereket. Miután meghal az egyik testvér, gyermekét a másik neveli fel. Bevezeti őt az üzleti életbe, tanulni küldi Angliába, az éppen zajló ipari forradalom szívébe. Hazatérve a felcseperedő fiú halüzemet létesít, borászattal foglalkozik, sőt bankvezető is lesz. A család egyre módosabbá válik, ám a részben elszegényedő nemesség lenézi a famíliát. De amikor a következő generáció férfitagja egy nemesi családba nősül be, a Floriók végleg beépülnek a társadalom elitjébe.
A férfiak életében a nőknek – lányoknak, feleségeknek, anyáknak, szeretőknek – csak epizódszerep jut. alárendeltjei a családfők törtető világának.
Az évtizedek múlását az írónő azzal is jelzi, hogy folyamatosan beavat minket Szicília történelmébe. Márpedig az akaratlanul is befolyásolja a Floriolok mozgásterét, annak ellenére, hogy ők nem akarnak politizálni.
A szándékosan szikár, olykor tőmondatos stílus mintha azt éreztetné, hogy Auci az általa megfogalmazott történettel nem tud azonosulni, de a saját szavaival elmesélt, általa felkutatott valóságelemeken nem tudott, és nem is akart változtatni. Mindeközben kiérezni rajongását szeretett Szicíliája iránt, mi olvasók pedig e családtörténet megismerésével jutunk közelebb az itt élő emberek szívéhez, a szicíliai vidékhez, történelméhez, egy sokáig szinte elzárt világhoz.
(Európa Kiadó)
Sanjeev Shetty: Messi – Egy zseni infografikus életrajza
„Láttam azt a játékost, aki a helyembe lép az argentin labdarúgásban. A neve Messi. Zseni. Még nálam is jobb játékos lehet belőle.” Így áradozott 2006-ban az akkor 19 éves ifjú játékosról Diego Maradona – és igaza lett. Ma Lionel Messi a világ talán legjobb futballistája. Számtalan életrajzi kötet jelent meg a most 34 éves labdarúgóról, de talán ez az első, amely ennyire látványosan, könnyen áttekinthetően mutatja be kvalitásait, legfőbb jellemzőit, eredményeit – szép és könnyen értelmezhető infografikák segítségével.
Milyen az FC Barcelona csapatának győzelmi aránya Messivel a kezdőcsapatban? Kinek segített a legtöbbet a góllövésben? Ki segített neki a legtöbbet a gólszerzésben? Hány gólt lőtt szabadrúgásból a világ jelentős játékosaival összehasonlítva? Hány gólt szerzett bal- és jobb lábbal, fejjel? Mekkora meccsenként a labdaszerzési aránya? Milyen a hőtérképe a találkozókon (azaz a pálya mely területein mozog)? Mekkora a jövedelme más sportolókéval összehasonlítva? Mekkora idényenként sikeres cseleinek aránya?
Elég csak rápillantanunk egy-egy grafikára, és a rajzok, a számok, az ikonok segítségével máris előttünk állnak a válaszok. A spanyol bajnokságban (La Liga), a Bajnokok Ligájában, a világbajnokságokon nyújtott teljesítményét elemzik beszédesen az ábrák, egészen 2021-ig.
Mellettük azért a szerző rövid életrajzban foglalja össze pályafutását. (Mely már nem szól a 2021. augusztusi kényszerű átigazolásáig, amikor is a FC Barcelonából, bonyolult okok miatt, a Paris Saint-Germainbe távozott, holott nem akarta elhagyni szeretett nevelőegyesületét.) Megismerjük a korai éveket, Barcelonába igazolása történetét 13 éves korában, első bajnoki gólját 17 évesen, melyet Ronaldinho gólpassza előzött meg. Játszott Samuel Eto’o oldalán is, aki ezt mondta róla: „Sráckora óta ismerem, láttam felnőni. Mindent megérdemel.”
Messi legsikeresebb időszakát együtt élte meg Pep Guardiolával, aki négy évig irányította a Barcelonát, mely a 2008/2009-es idényben mind a hat trófeát begyűjtötte, az összeset, amit csak lehetett. Olvashatunk a sikergárda játékstílusról is, a holland Johann Cruyff (Barca-játékos, majd edző) filozófiai örökségéről, mely mind hozzájárult a klub fénykorához, melynek Messi egyik főszereplője volt, együtt híres csapattársaival, Xavival, Iniestával, Dani Alvesszel, Puyollal, Piquével, Busquetsszel. Szó esik nagy El Clasicókról, mesterhármasokról, elvesztett világbajnoki döntőről (2014-ben), megnyert Aranylabdákról.
A kötetet a grafikák mellett fantasztikus, eddig nem látott fotók is gazdagítják.
Aki szereti a focit, figyelemmel kísérte az elmúlt két évtizedben a világ futballját, netán Barcelona-drukker, különösen, ha Messi-fan, annak kihagyhatatlan e könyv.
(Kossuth Kiadó)
