Utolsó simítások a Polgári Törvénykönyvön


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Polgári Törvénykönyvet az Országgyűlés a 2009. évi CXX. számú törvényként fogadta el. A hatálybalépéséről, annak idejéről azonban ezt követően fog dönteni.

A hatályba léptető rendelkezés kidolgozása is még komoly szakmai munkát jelent. A gyakorlat szerint a hatályba léptető törvény még bizonyos, nem jelentős simításokat, kijavításokat az eredeti szövegen is végez. Ezért kitűnő alkalom lehet ez a munka arra, hogy a Ptk. szövegét stilárisan is „megfésüljék”, és a felesleges szóismétléseket kigyomlálják a szövegből. Ezáltal áttekinthetőbbé, világosabbá és érthetőbbé válik a jogszabályszöveg.

Nem lehet természetesen arról szó, hogy jelentős változtatásokat, módosításokat eszközölhessenek, de az egyszerűsítés érdekében a tömegesen, szükségtelenül előforduló szóismétléseket célszerű lenne javítani.

Tudom, hogy egy törvényszöveg – amelyen több mint tíz évig dolgoztak – szakmai és stiláris átfésülése a legfájóbb munka a szerkesztőségnek, ezért a felesleges ismétlések kigyomlálása sem könnyű. Kivágni, kihagyni bármely csekély jelentőségű sort vagy betűt: fájdalom és vércsorgás. Minden szerkesztő az életét adná az általa kreált szóért. Pedig az utolsó pillanatban is ellenőrizni kell egy pihent szemnek, úgyszólván végig kell gereblyézni, és a felesleges dolgokat bizony ki kell „akolbólítani”. Sok apró felesleges megjegyzés, utalás, figyelmeztetés van a szövegben, amelyekre nincs szükség, bátran kihagyható lenne.

Mi, jogászok érthető izgalommal várjuk a törvény végleges szövegét.

A polgári törvénykönyv alkotmánya az egész gazdasági élet számára, de még személyi kérdésekben is nagyon fontos rendelkezéseket tartalmaz (l. pl. családi jog), a civilisztika alaptörvénye lesz.

Vagyis az új Polgári Törvénykönyv életünk szinte valamennyi mozzanatát meghatározza, szabályozza, ezért pozitív aggályunk is egyre nő iránta. Milyen lesz? Mit hogyan szabályoz? Milyen új szabályozási módszerek lesznek benne? Vagyis nagyon kíváncsiak vagyunk a tartalmára. Szeretnénk, ha szerkezetében, szövegezésében könnyen áttekinthető, érthető és stílusában is példamutató lenne.

Tudjuk, hogy a polgári törvénykönyvek rendelkezéseinek jelentős része diszpozitiv jellegű. Az együttműködő felek akaratát, magatartását nem kell minden esetben szigorú szabályokba foglalni, ezért több utalást kell alkalmazni. De nem túlzottan sokat és sok esetben!

A leggyakrabban, túlzottan gyakran előforduló kifejezés: „Ha a törvény másképp nem szabályozza…”. Ez a mondat szinte minden oldalon előfordul néhányszor vagy többször is, szükségtelenül.

Végső fokon a Polgári Törvénykönyv és sok más jogszabály elé odaírhatnánk: „Ha a törvény másképp nem rendelkezik!”.

A lex posterior derogat legi priori elve alapján természetesen az újabb jogszabályt kell alkalmazni.

Persze, értem én a szerkesztők felelősségtudatát. Ők védeni akarják a polgári törvénykönyvet holmi alsóbbrendű szabályokkal való változtatástól. Mert ezekkel vagy megtömik a polgári jogot, vagy „kiherélik”. De jó nem szokott kisülni belőle! Nemegyszer a jogszabályokhoz csatolt nyomtatványformákba, magyarázatokba rejtenek el furcsa, apró kis csúszdákat, akadályokat, amelyek megkeserítik a jogászok és az egész lakosság életét.

Én nagyon egyetértek azzal, hogy az új Polgári Törvénykönyvet védeni kell akár a felpuffasztástól, akár a csonkolástól. De azért szükségtelen ezt minden oldalon többször is kinyilatkoztatni! Majd ügyelni kell a jövőben a jogszabályalkotásra, hogy alsóbb rendű szabályok ne érintsék, különösen ne sértsék a polgári jogot!

Különben is, minden jogász álmából felriasztva is tudja, hogy ha egy törvényt egy hasonló erejű törvény megváltoztat, a régi szövegét hatályon kívül helyezi, akkor az új szöveg a hatályos és azt kell alkalmazni. Nem kívánok itt a jogszabályok hierarchiájáról elmélkedni, mert az közismert.

Az Országgyűlés kétharmados többsége által alkotott Polgári Törvénykönyvet nem változtathatja meg alsóbb rendű jogszabály és különböző trükkök sem. S a trükkök variációi végtelenek.

Ismeretes a magyar hivatalok hitvallása: „Ha valami jó, el kell rontani!”

Tehát az új Polgári Törvénykönyvre majd vigyázni kell!

Az bizonyos, hogy minden írásművet, művészeti, irodalmi vagy szakmai művet kibocsátás előtt ellenőrizni kell. Főleg a felesleges és feleslegesen ismétlődő dolgokat kell kihagyni a szövegből. Tudom, hogy ez az időszak a szerkesztőségben a nagy viták és haragok keletkezésének időszaka, mert minden szerző inkább az életét ajánlja fel az általa fogalmazott sorért, viszont kemény szívvel és hideg fejjel kénytelen a cél érdekében a majd hatályba lépő törvény szövegét ismételten átvizsgálni és javítani.

A szerkesztők személyét ismerve biztos vagyok a sikerben!

Dr. Szalóky László ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.