Védjeggyel a csúcsra! / Továbbra is vonzó a nemzetközi jogi pálya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyesek szerint Isten első teremtő szavai már védjegyek voltak. „Isten szólt: Fiat lux! – Legyen világosság!” Mások szerint egy olasz autós és egy svéd hűtőszekrényes cég nyúlta le a teremtő igét, és jutott velük a csúcsra. (…) A Coca-Cola cég piaci értékének közel hetven százalékát a védjegy adja. És ez a többi híres cégről is elmondható. De mikor lesz az én cégem Coca-Cola vagy BMW? Feltehetőleg soha! Okos névadással és ügyes védjegypolitikával azonban megelőzhetjük versenytársainkat! És nemcsak hazánkban, hanem egész Európában!

E sorokkal kezdődik Pintz György Védjeggyel a csúcsra című, most megjelent könyve, amelynek rendhagyó bemutatóját – amelynek házigazdája a Showder klubból ismert Kovács András Péter, jogászból lett stand up komédiás volt – április 20-án tartotta a szerző.

Pintz György szerint Magyarország a végjegyek „inváziójának” áldozata lett, az EU-csatlakozáskor elárasztottak minket az uniós védjegyek, kétszázezer védjegy lett hirtelen hatályos, ez a szám mára hatszázezerre emelkedett. Ez rontja a magyar versenyképességet, a könyvet ezen megfontolásból írta. Siránkozás helyett lehetünk mi magunk is az unió, ha a vállalkozók felkészülnek. Egy szárazon megírt könyvet ők viszont aligha olvasnak el, ezért Pintz György egy „olvasható könyvet” akart írni. „A tévéreklámok is fokozatosan átnevelnek bennünket, negyven másodpercekben tudunk gondolkodni, ezért a kötetben több mozaik is található” – többek között ügyvédeknek szóló gyakorlati tanácsok az egyes témakörökhöz kapcsolódva, ismert védjegyek, mint az Ikea, a Henkel, az Adidas, a Lego vagy a Google története. A könyv főhőse Lúzer Elek vállalkozó, aki feleségével, Katinkával védjegyügyekben kalandozik. Céget alapít, új cégnevet választ, disztribútorként tevékenykedik, végül importál.

A könyvnek van egy magyarázó és egy mélyebb része is, ezek főként jogászoknak, ügyvédeknek szólnak gyakorlati tanácsokkal. Választ ad a könyv azokra a kérdésekre is, hogyan kell jó nevet választani egy terméknek, mit szabad és mit nem, lehet-e Renault-jel a kukán, és lehet-e a kézszárítónak Magnum márkája, mi a teendő, ha lenyúlják a domainnevünket, hogyan lehet védjegyeztetni a terméket exportpiacra, valamint feldolgozza az Európai Bíróság vonatkozó joggyakorlatát is. Tartalmaz egy értelmező jegyzéket és tárgymutatót, valamint a könyvhöz kapcsolódóan létrehozták a vedjegyportal.hu weboldalt is.

A könyv könnyedebb részéhez tartozik az olyan fejezetek, mint a „Trademark genezis, avagy a védjegy teremtése” – amelyben az úristen meghagyja az embernek: „Azonosítsd a baltákat és minden termékedet számmal, azok rendje és faja szerint!” –, valamint a szlovák „tokaji” keletkezéséről szóló mese. (Mindkettőt élőszóban is előadta a könyvbemutatón dr. Farkas László ügyvéd.)

Nagyon becsülöm a szerzőt vállalkozásáért – mondta a bemutatón dr. Tattay Levente egyetemi tanár, aki szerint a könyv tulajdonképpen egy védjegyenciklopédia, szól a védjegy kialakulásáról, használatáról, bitorlásáról. Olvasható benne a vonatkozó nemzetközi egyezményekről, az Európai Unió védjegyhivatalának gyakorlatáról, olyan fogalmakról, mint a merchandising, a franchise, emellett a védjegyérték kiszámolásáról, a domainnevekről, a cégnevekről és a földrajzi árujelzőkről is.

Az ember egyik intellektuális adottsága, hogy szeret elnevezéssel birtokba venni. Ennek biblikus gyökerei vannak, ha nevet adunk valaminek, az már kicsit a miénk. Ezt a kalandot, intellektuális gyönyört fejti ki a könyv – fogalmazott Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke.

Dr. Schmidt Gábor

 

Továbbra is vonzó a nemzetközi jogi pálya

Budapest, 2010. április 20. – A jogi pálya az idei felvételin is a legnépszerűbbek közé tartozott a felsőoktatásban. Az évente mintegy 2000 jogot végzett pályakezdőre egyre nagyobb kihívások várnak a piacon, hiszen már nem elég a biztos jog- és nyelvtudás. A leendő ügyvédjelöltek már gyakornoki éveik alatt nemzetközi rálátásra kell, hogy szert tegyenek, és ki kell alakulnia a szakma iránti elhivatottságnak – derül ki az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó cég összeállításából.

Idén került harmadik alkalommal megrendezésre az ELTE Jogász Állásbörze, amelyen az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó csoport is képviseltette magát. A cég idén is megkérdezte a hallgatókat a jogi pályával kapcsolatos meglátásaikról. Az előző évben készített felmérés adatait összevetve hasonló eredményeket kaptunk arra vonatkozóan, hogyan vélekednek a jogi hallgatók a karrierlehetőségeikről, az előttük álló kihívásokról.

A felmérésben 1 éven belül végző, valamint tanulmányaikat befejezve, ügyvédjelölti munkát kereső fiatalok vettek részt. Mindkét „szegmens” tagjai igen nyitottak és érdeklődőek a nemzetközi jogi pálya irányába, és fontosnak tartják a gyakorlati munka megismerését már a tanulmányi éveik alatt. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is pozitívan vélekedtek, a megkérdezettek 81%-a vélte úgy, hogy biztosan el tud helyezkedni a jogi pályán.

Arra a kérdésre, hogy miért a jogi pályát választották, a legtöbben azt válaszolták, hogy vonzotta őket az ügyvédi hivatás (51%), illetve értelmiségi munkát szerettek volna végezni (43%). Csupán 6%-uk emelte ki csupán azt, hogy a biztos, jó megélhetés ígérete miatt választotta a jogi pályát.

Az e|n|w|c felmérése alapján kiderült, a diákok tisztán látják, manapság már nem elég az egyetem utolsó évében gyakorlati helyet keresniük, valamint a nyelvismeret is alapvető fontosságú, hiszen egyre több irodánál alapkövetelmény a kíváló nyelvtudás. A karrierkezdésnél nagy előnyt jelent, ha a jelölt fel tud mutatni diákszervezeti munkát, tanulmányi versenyen elért sikert, vagy külföldi ösztöndíjasként eltöltött időszakot.

A szakosodás kérdésében az idén a polgári jog, a gazdasági jog és a nemzetközi jog területei voltak a legnépszerűbbek, de sok diákot vonz a médiajog, a szerzői jog, a társasági jog és az adójog is.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.