Veterán autók dicsérete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A rendezvény minden év tavaszán kerül megrendezésre Hévízen, a Lotus Therme szálloda 17 hektáros ősparkjában. A kétnapos találkozó a szombati napon hagyományőrző autós felvonulással indult a Hévíz –Keszthely–Hévíz útvonalon, majd fergeteges gálaest vette kezdetét sok-sok meglepetéssel. A vasárnapi közönségnapon a kiállított autócsodák mellett a „Lotus majális” színes programokkal várta a rendezvényre látogatókat, kicsiket és nagyokat egyaránt. Az oldtimer ritkaságokat – több mint 25 kategóriában – szakmai zsűri értékelte és díjazta, a „Best of Show” kategória győztesét pedig a közönség szavazatai alapján választották ki. A kiállított veteránok mellett bemutatkoztak a legújabb elektromos és hibrid autók is.


A legöregebb autó, amit láthattunk, az Keller László 1911-es Opel Torpedója. Műszaki megoldásai ma már nagyon furcsának tűnnek. Motorja 1,6-os, négyhengeres, de a benzint a tankból a kipufogógáz nyomása nyomja előre, ezért indulás előtt kézzel fel kell pumpálni a tankot. Lámpái acetiléngázosak, a csillogó láda az oldalfellépőn a gázgenerátor. Sok csodálót vonzott, az Opel kapta A legszebb autó 1919-ig díjat.

Egy talán ugyanolyan csodásan felújított autó az 1926-os évből, ami az 1920–1931 közötti legszebb autó díját nyerte, a Nash Special Six. A Nash-t 1917-ben alapították Wisconsin-ban, 1919-ig összkerékhajtású teherautókat is gyártott. A második világháború után különleges formájú, áramvonalas autókat épített, 1954-ben összeolvadt a Hudsonnal és létrejött az American Motors, ezt aztán 1987-ben felvásárolta a Chrysler.

A nyertes modellt egy 3,4 literes hathengeres motor hajtja mindössze 46 lóerővel.

Érdekes autókban sem volt hiány, ilyen volt az 1960-as Messerschmitt KR200, pici, háromkerekű, kétszemélyes autó is, amely egy háborús repülőtől örökölte tetejét, de ami személy szerint nekem a legérdekesebb képet mutatta, az nem más, mint az Amphicar 770 1964-ből, egy úszni is tudó kabrió. Összesen csak 3900-at csináltak belőle 1961-től 1968-ig. Kifejezetten Amerikának szánták, a motorja a Triumph Haraldból való, 1.2-es, 40 lóerős, négyhengeres. Két propellere van a hátsó lökhárító alatt, a vízi sebesség 7 csomó, az országúti 110 km/óra. A vízben is az első kerekek elfordításával kell kormányozni, ettől igen nehezen irányítható. 1968-ban átkeltek vele a La Manche-csatornán. Mondhatnánk rá, hogy „Se nem autó se nem hajó, egyiknek se jó igazán, de nagyon különleges”. A legszebb nyitott autó díját nyerte.

A szocialista autóknak természetesen külön kategóriája volt, melynek győztese egy 1959-es Volga M21 lett. A Volga igazi állami autó volt, de sokan taxinak is használták, pedig nagy családi autónak is jó. Már az első ülése is háromszemélyes, de a háttámla lehajtásával egy franciaágyat varázsolhatunk az utastérből. Ez a modell a második sorozat belőle, módosított műszerfallal és a legendás ugró szarvassal, amit később balesetbiztonsági megfontolásokból elhagytak a motorháztetőről. Motorja 2.4 literes, 75 lóerős, háromsebességes váltóval, iszonyú robusztus futóművel, amely a földutakon is kényelmes volt.

Kivételes kategóriákban sem volt hiány. A legszebb hűtőmaszk díját például egy igazi amerikai autó, a Hudson Hornet Club Coupe kapta. Az 1951-es modellt 5.0 literes soros hathengeres, függőszelepes motor hajtja, akkoriban ezek voltak a világ legnagyobb, sorozatgyártású soros hatos motorjai. A modell hírnevét az 1952-es NASCAR eredményei hozták meg. A legszebb sárvédő díját az 1949-es Jaguar MK V érdemelte ki.

Fantasztikus élmény volt a retro kiállítás. Még hosszan írhatnánk a szebbnél szebb autókról, de ezt az élményt kár kihagyni, a hangjuk, a megjelenésük szinte mesés.

Kép és szöveg: Buday Dénes


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Nem csak a húszéveseké az online világ

Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.