Főmenü

2018. december 18.

Jövőre indul az ügyvédek kötelező továbbképzése

Az ügyvédek kötelező továbbképzésének gondolata már jó pár éve megfogalmazódott szakmai körökben, azonban egészen az új Ügyvédi törvény (2017. évi LXXVIII. törvény, a továbbiakban: új Üttv.) meghozataláig hiányoztak ennek a jogszabályi keretei. Az új Üttv. olyannyira komolyan veszi a képzési kötelezettséget, hogy a kamarai tagságának megszüntetésével szankcionálja azt a tagot, aki nem tesz ennek eleget. A törvény kihirdetése óta eltelt szűk másfél évben azonban ennél többet nem nagyon lehetett tudni, ugyanis a részletek kidolgozása a Magyar Ügyvédi Kamarára várt. A várakozásnak vége: a 18/2018. (XI.26.) MÜK szabályzatból (a továbbiakban: MÜK szabályzat) már – néhány részletkérdéstől eltekintve – világosan látható, hogy mire kell számítani. A továbbképzési rendszer ötéves ciklusokban fog zajlani, ezalatt az idő alatt kell összegyűjteni a szükséges kreditpontokat. Alapesetben öt év alatt 80 kreditpontot kell szerezni, de minimum 16-ot egy naptári évben. Látszik tehát, hogy valóban egy folyamatos tudásfejlesztésről van szó, mivel nem lehet az ötödik év végén (vagy éppen a képzési ciklus elején) letudni a pontok megszerzését. Ugyanezt a célt szolgálja az a szabály, hogy egy kurzusért (pontosabban ún. „Képzési Eseményért”) nem járhat több pont, mint az összpontszám…

2018. december 17.

Nincs helye igazolásnak pusztán azért mert az ügyvéd számítógépe meghibásodott

Ami a tényállást illeti, az alperest pénz megfizetésére kötelező törvényszéki ítélet ellen az alperes jogi képviselője 2017. szeptember 5-én fellebbezést és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő. Kérelmében előadta, hogy a fellebbezés benyújtásával azért esett egynapos késedelembe, mert az asztali számítógépe meghibásodott, így önhibáján kívül olyan helyzetbe került, amelynek következtében nem tudta a fellebbezését határidőben előterjeszteni. Csatolta a szerelő cég nyilatkozatát is arról, hogy a gépen szeptember 3-a és szeptember 5-e között javítási munkálatokat végeztek és a javítási munkálatok megkezdése előtt a számítógép rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas. Az ítélőtábla eljárása Az ítélőtábla elutasította az alperes igazolási kérelmét és így az alperes elkésett fellebbezését is. Megállapította, hogy a törvényszék ítélete az alperesnek 2017. július 24-én szabályszerűen kézbesítésre került, és tekintettel a törvénykezési szünetre, a fellebbezési határidő 2017. augusztus 21-én nyílt meg, a fellebbezést 2017. szeptember 4-éig lehetett előterjeszteni. Az ügyben a régi Pp. rendelkezései irányadóak, a törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy a fél válassza meg, hogy elektronikus kapcsolattartást szeretne vagy nem [394/B. § (1) bekezdés], ilyenkor az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli az a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki…

2018. december 13.

A kormányzati szolgálati jogviszony megújuló szabályai

A kormányzati szolgálati jogviszony a Kormány és a kormánytisztviselő között jön létre. A Kormány munkáltatóként való deklarálása szimbolikus, a kormánytisztviselői kar egységességének erősítését szolgálja. A kormányzati szolgálati jogviszony fennállását és tartalmát nem érinti a Kormány összetételének megváltozása és a Kormány megbízatásának megszűnése. A kormánytisztviselő felett a munkáltatói jogokat a Kormány nevében főszabályként a kormányzati igazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltatói jogok gyakorlását írásban átruházhatja a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőre. Az átruházott munkáltatói jogkör azonban már nem ruházható tovább. Vannak olyan alapvető munkáltatói jogok, amelyek esetében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) kizárja a delegálást, így nem ruházható át a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása, az alaplétszámba tartozó álláshely betöltése szakmai követelményeinek meghatározása, a betölteni engedélyezett, központosított álláshely- állományba tartozó álláshelyen ellátandó feladat meghatározása és az állás betöltése szakmai feltételeinek meghatározása. A jogviszony keletkezése, nyugvása A kormányzati szolgálati jogviszony betöltése kiválasztási eljárás útján történhet, amely meghívásos vagy pályázati lehet. A kormányzati szolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Fontos újítás, hogy a Javaslat bevezeti a kormányzati szolgálati…

2018. december 11.

Álláshely alapú létszámgazdálkodás jön januártól a kormányzati igazgatási szerveknél

A közigazgatási reformok keretében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat egyik kimondott célja annak elérése, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, mint ahány emberre, álláshelyre valóban szükség van. Ennek egyik korábbi lépéseként 2018 júniusában létszámzárat vezettek be, mely meghatározta a központi igazgatásban (minisztériumokban, háttérintézményekben) betölthető álláshelyek számát, most pedig létrehozzák a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámát és a központosított álláshely-állomány intézményét. A törvényjavaslat hatálya a kormányzati igazgatás szervekre terjed ki. Ebbe a körbe tartoznak a javaslat szerint központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi szervei [Központi kormányzati igazgatási szerv: a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, és a központi hivatalok] és területi kormányzati igazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Kormányzati főhivatalként a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt nevezi meg a javaslat. A kormányzati igazgatási szervnél dolgozó kormánytisztviselők foglalkoztatása a Javaslat szerint 2019. január 1-jétől a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshely-állományból származó álláshelyen történhet. A kormányzati igazgatási szerv alaplétszáma A kormányzati igazgatási szerv részére a közfeladataik…

2018. december 5.

Bíróként a közigazgatási bíróságon

A bírói jogállás egységes, ezért a közigazgatási bíróra vonatkozó rendelkezések körében csak kisebb eltérések lehetségesek a rendes bírósági bírókra vonatkozó szabályoktól. Ezek az eltérések azt szolgálják, hogy a közigazgatási bíróságokon a hagyományos belső bírósági karrierből (fogalmazó, titkár) és a kívülről, a megfelelő közigazgatási szaktudással érkező pályázók egyenlő eséllyel rendelkezzenek a közigazgatási bíróvá válás folyamatában. Az azonos pályázati esélyeket biztosítja a szakmai tapasztalat számításánál a közigazgatási tapasztalat fokozott értékelése, illetve a jogi szakvizsgához nem kötött közigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat figyelembe vétele. Ennek indoka, hogy a közigazgatásban dolgozó szakemberek jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, bíróként a döntéshozatalba jobban, közvetlenebbül be tudják vinni az életszerűség, a megvalósíthatóság szempontjait. A Javaslat a közigazgatási bírói szolgálati viszony fennállása alatt is elősegíti és ösztönzi a további közigazgatási joggyakorlat megszerzését, újabb tapasztalatok felhalmozását. A közigazgatási bíróvá való kinevezés szempontjából a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynél (a továbbiakban: Bjt.) szélesebben kerülnek meghatározása azon közigazgatási joggyakorlati idők, amelyeket a közigazgatási bírói pályázat elbírálásakor figyelembe kell venni. Így a gyakorlati időbe beszámítani rendeli nemcsak a jogi szakvizsga után, hanem már az egyetemi jogi végzettség megszerzését követően szerzett gyakorlati időt is,…

2018. december 3.

A közigazgatási bírósági igazgatás, OBH helyett Országos Közigazgatási Bírói Tanács

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Korábbi írásunkban bemutattuk az új bíróság szervezeti felépítését. Mostani cikkünkben az új bírósági igazgatást mutatjuk be. Az új szabályozás értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnökének igazgatási jogköre nem terjed ki a közigazgatási bíróságok igazgatási tevékenységére, a Javaslat új igazgatási modellt vezet be, amely a miniszteriális igazgatási modellt követi. Ebben a modellben az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladataiban az igazságügyért felelős miniszternek hangsúlyos szerep jut. Igazgatási jogkörei kiterjednek a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreinek gyakorlására, a közigazgatási bírói pályázatokkal, bírói és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá a közigazgatási bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. A Javaslat indokolása kiemeli, hogy a jogalkotói cél a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával egy olyan megoldás nyújtása, amely megteremti az igazságügyi miniszter igazságügyi igazgatással összefüggő hatásköreit, hogy jelenlegi eszközrendszeréhez viszonyítva nagyobb mértékben tudjon politikai felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért, és azon…

2018. november 30.

Ilyen volt a Lawyer for a Day 2018 döntője

A DLA Budapest irodájában megrendezett döntő programjának első pontja egy bevezető volt, ahol az iroda ügyvédei szemléletesen elmagyarázták, hogy pontosan mi az a due diligence eljárás, mivel egy ilyen feladat megoldása volt a verseny döntőjének feladata is. A példa szerint ha mondjuk valaki használtautót vesz, akkor egy szakértő (autószerelő) tanácsát kéri ki abban, hogy milyen potenciális kockázatokat rejt magában a termék. Vállalatfelvásárlás esetén pedig a célvállalatban rejlő jogi kockázatok értékelésére vesznek igénybe ügyvédi irodákat Ilyenkor a megbízott ügyvédek elvonulnak az ún. adatszobába, ahol vagy kinyomtatva, vagy elektronikusan megtalálhatók a vállalat jogi dokumentumai. Az átvilágítás során pedig általában több száz (vagy ezer) oldalnyi dokumentáció kerül átnyálazásra. Szerencsére megnyugtattak minket: a feladat tökéletes megoldására nem lesz elég idő, csakúgy mint a való életben. Az életszerűség még nagyobb átadása érdekében néhány DLA-s kollégát aznapra hazaküldtek home officeozni, hogy a versenyzők tényleg a lehető leginkább valós környezetben, konkrétan az iroda helyiségeiben, és az ott rendelkezésre álló eszközökkel oldják meg a feladatot A következő pár órában a versenyzők intenzíven dolgoztak, csak a célvállalattal kapcsolatban álló egyes szereplőket (illetve az őket megszemélyesítő DLA-s ügyvédeket) kérdezgettek a…

2018. november 30.

Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról

Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…

2018. november 27.

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Ez az intézmény nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a közigazgatás joghatást kiváltó cselekvései feletti bírói ellenőrzés előzményei egészen a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikkig és az 1896-os Közigazgatási Bíróság felállításáig nyúlnak vissza. Az 1949-es megszűnést követően az ismételt megjelenést az Alaptörvény hetedik módosítása teremtette meg 2018. VI. 29-ével, amikor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének újra szabályozásával, az Alaptörvénybe került, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságok a rendes és a közigazgatási bíróság. A szervezeti szétválasztást a közigazgatási bíráskodás sajátos belső logikájával indokolja a jogalkotó. A közigazgatási jogviták elbírálása speciális szakismeretet, bírói attitűdöt igényel. Ennek oka pedig a különböző eljárások tárgyává tett jogviszonyok gyökeresen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, addig a közigazgatási perben a jogviszony egyik alanya szükségszerűen erőfölényes helyzetben van: az ügyfél áll az információs, szakmai és anyagi erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ezért kell a közigazgatási…

2018. november 23.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni. A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…

« Előző 1 … 41 42 43 44 45 46 Következő »