Visszavonják a dr. Vasvári Csaba elleni fegyelmi eljárást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék elnöke, dr. Tatár-Kis Péter közleményben jelentette be, hogy visszavonják a központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárást a bírósági szervezet tekintélyének megóvása érdekében.

Az elmúlt napokban számos hamis információ jelent meg a dr. Vasvári Csaba pesti központi kerületi bírósági bíróval szemben indult fegyelmi eljárással kapcsolatban.

A valótlan tartalmú híradások azt a hamis látszatot keltették, mintha dr. Vasvári Csabával szemben a Fővárosi Törvényszék elnöke azért indított volna fegyelmi eljárást, mert nevezett bíró egy előtte folyamatban lévő ügyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett – áll a közleményben.

Le kell szögezni – ahogyan azt a Kúria vonatkozó ítélete is megtette –, hogy bármely bíró jogosult szabad belátása alapján, legjobb szakmai meggyőződése szerint az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését kezdeményezni. Az elmúlt években a Fővárosi Törvényszék bírái több tucat alkalommal kezdeményeztek előzetes döntéshozatali eljárást, és ezzel törvényszékünk a legaktívabb a magyar bíróságok között az Európai Unió jogának értelmezése terén. Természetesen egyetlen bíró ellen sem indult fegyelmi eljárás azért, mert az Európai Unió Bíróságához fordult, és dr. Vasvári Csaba ellen sem ezért indult.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény ugyanakkor – éppen az érintett bírák és a bírósági szervezet védelmében – akként rendelkezik, hogy a fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni. Erre tekintettel nem áll módomban a közvéleményt részletesen tájékoztatni a dr. Vasvári Csabával szemben megindított fegyelmi eljárás alapját képező bírói kötelességszegésről.

Bár a Fővárosi Törvényszék elnökeként a fegyelmi eljárás megindítása jelen esetben kötelességem volt, a bírósági szervezet érdeke most mégis azt kívánja, hogy e kezdeményezésemet vonjam vissza. Mivel a valóság feltárása a fegyelmi eljárás nem nyilvános volta miatt nem áll módomban, ezzel kívánom elejét venni annak, hogy bárki félinformációk kiszivárogtatásával rombolhassa a magyar bíróságok tekintélyét – olvasható a közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.