Jogszabályfigyelő 2024 – 26. hét


Alábbi cikkünkben a 2024/68–70. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a digitális állam megteremtését célzó, illetve a cégeljárást érintő módosítások mellett a kötelező jótállás alá eső termékek körét meghatározó rendeletről és a mintaperekkel kapcsolatos jogegységi határozatról is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. A digitális államhoz kapcsolódó rendeletmódosítások
  2. A cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó rendeletmódosítások
  3. Kötelező jótállás alá eső termékek köre
  4. A mintaperben született, felülvizsgálattal nem támadott határozattól való eltérésről döntött a Kúria

 

A digitális államhoz kapcsolódó rendeletmódosítások

Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet módosítása értelmében a digitális államról szóló törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatóként az IdomSoft Zrt.-t jelölte ki a Kormány, míg az úgynevezett keretszolgáltatások szolgáltatója a digitális állampolgárság szolgáltató, aki az eAláírást a NISZ Zrt. bevonásával biztosítja. A digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációs szervei a kormányhivatalok, illetve azok járási (fővárosi kerületi) hivatalai, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, a NAV, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek lesznek.

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet módosítása rögzíti, hogy dap.gov.hu honlapon elérhetővé teszik a digitális állampolgársággal kapcsolatos nyilvántartáshoz és keretalkalmazáshoz, a nemzeti digitális irattárcához, a keretszolgáltatásokhoz továbbá a felhasználói profil aktiválásához és inaktiválásához készített tájékoztatókat, valamint a szolgáltatás általános szerződési feltételeit is. A rendeletmódosításokat tartalmazó jogszabálycsomag egyebek között megállapítja a digitális állampolgárság előregisztráció, felhasználói profil, keretalkalmazás, valamint az  eAzonosítás keretszolgáltatás, eAláírás keretszolgáltatás részletszabályait is.

  • Joganyag: 138/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó további kormányrendeletek módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 07. 01., 2024. 09. 01.
  • Megjegyzés: 5 jogszabály módosítását tartalmazó rendeletcsomag

 

A cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó rendeletmódosítások

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (Cvhr.) módosítása értelmében 2025. március 1-jével megváltoznak a közkereseti társaságok, betéti társaságok, zártkörűen működő részvénytársaságok, egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságok szerződésmintái, az egyéni cégek alapító okirat mintái, valamint a végrehajtói irodák szerződésmintái és az egyszemélyes végrehajtói irodák alapító okirat mintái is. Módosulnak ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaságok, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok 2024. január 1-jétől hatályos szerződésmintái is.

Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (eCvhr.) módosítása immáron egységes előírásként rögzíti, hogy szerződésmintát alkalmazása esetén a létesítő okiratot elektronikus nyomtatványon kell elkészíteni. 

  • Joganyag: 9/2024. (VI. 28.) IM rendelet cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 06. 29., 2024. 10. 01., 2025. 03. 01.
  • Megjegyzés: 2 jogszabály módosítását tartalmazó rendeletcsomag

 

Kötelező jótállás alá eső termékek köre

Július 1-jei hatállyal az alábbiakban hivatkozott külön jogszabály állapítja meg a 10 ezer forint eladási ár feletti kötelező jótállás alá eső termékek körét.

  • Joganyag: 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 06. 29., 2024. 07. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A mintaperben született, felülvizsgálattal nem támadott határozattól való eltérésről döntött a Kúria

„A mintaperben, alsóbb bírósági szinten hozott ítélet a Kúriát nem köti, vagyis a felülvizsgálattal nem támadott mintaperben hozott ítélettől a Kúria eltérhet az annak alapján hozott ítéletek jogszerűségének vizsgálatára irányuló felülvizsgálati eljárásban. A Kúria K.V. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.37.471/2019/11. számú ítélet indokolásának [48] bekezdésében foglalt jogértelmezéstől eltérhet, az és a hasonló jogértelmezést tartalmazó határozatok a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.” – derül ki a 7/2024. JEH határozat rendelkező részéből.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben „[a] felperes egy keresetlevélben indított közigazgatási pert a 22 db határozat jogszerűségének felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság határozatonként elkülönítette a közigazgatási pereket, és a 111.K.702.171/2022. számú perben a Kp. 33. § (1) bekezdése alapján döntött annak mintaperként történő elbírálásáról. Erre tekintettel a többi elkülönített perben az eljárást a mintaper elbírálásáig felfüggesztette.” {7/2024. JEH határozat, Indokolás [2] bekezdés.}

A mintaperben hozott ítélettel szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő a jogosultak, így a felfüggesztett pereket folytatva az elsőfokú bíróság „[…] a mintaperben hozott ítéletre hivatkozva azzal azonos tartalmú ítéleteket hozott.” {Lásd: 7/2024. JEH határozat, Indokolás [5] bekezdés.}

A Kúria álláspontja szerint: „A jogorvoslat lehetősége a Kp. szerint meghatározott körben megilleti a peres eljárás résztvevőit, a mintaperben hozott ítélet elleni felülvizsgálat elmaradása nem hat ki a mintaperben hozott ítélet alapján hozott további döntésekre. Az ítélt dolog (res judicata) elve nem érvényesülhet egy másik, akár más személyek között folyamatban lévő ügyben. A mintaperrel elérni kívánt hatékonysági, pergazdaságossági szempontok és a perkoncentráció elve az alkotmányos alapjogot nem írja felül, erre figyelemmel a jogorvoslat nem üresedhet ki. [A] Kp. 33. §-ából nem vezethető le, hogy a mintaperben hozott ítélet nyomán hozott ítélet jogszerűségét vizsgáló Kúria a felülvizsgálati eljárásban kötve van a mintaperben hozott ítélet eredményéhez, még akkor is, ha a mintaperben hozott ítéletet a Kúrián felülvizsgálattal nem támadták. Az ettől eltérő megállapításon alapuló kúriai gyakorlat nem tartható fenn, ezért a megjelölt határozatokban szereplő jogértelmezéstől az Indítványozó tanács eltérhet.” {Lásd: 7/2024. JEH határozat, Indokolás [32]–[33] bekezdések.}

  • Joganyag: 7/2024. JEH határozat (Jpe.IV.60.056/2023/11. szám) a mintaperben hozott – felülvizsgálattal nem támadott – határozattól való eltérésről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/68. (VI. 24.)
  • Hatályos: a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
  • Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.