Tűzoltók éjszaka – Uniós ítélet a különleges munkaszervezésről
Az unió bírósága az éjszakai munkát végzők – feladatuk jellegének megfelelő – jogvédelmi szintjét vette górcső alá egy bolgár, tűzoltók által indított perfolyam nyomán.
Jogellenes a berlini bérleti díj plafon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A német alkotmánybíróság szerint a berlini kormánynak nem volt hatásköre a bérleti díj plafon bevezetésére, ezért a jogszabály alkotmányellenes.
A német alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a berlini kormányzat által bevezetett bérletidíj plafon jogellenes. Ezzel a taláros testület kivette az utolsó eszközt is a megfizethető lakhatásért kampányolók kezéből.
A karlsruhei alkotmánybíróság csütörtökön hatályon kívül helyezte a törvényt, arra hivatkozva, hogy a berlini kormányzatnak nincs jogalkotási hatásköre az adott tárgykörben, amely az elmúlt évek egyik legvitatottabb jogszabályához vezetett. A bérleti díj felső határát megállapító jogszabály tavaly februárban lépett hatályba, Berlin 1,5 millió (90%) lakásának bérleti díját öt évre befagyasztották. Az új bérleti díjak nem léphették túl ezt a szintet, és 2020 novemberétől csökkenteni kellett a meglévő bérleti díjakat, amelyek meghaladták az előírt szintet.
A jogszabályt üdvözölték azok, akik a meglévő társadalmi csoportok megtartására törekedtek a városokban, különösen Berlinben, ahol a megfizethető lakhatás volt az egyik legfontosabb vonzerő, de ahol a bérleti díjak évek óta szárnyalnak, amelyet nagyrészt a fedezeti alapok és magánszemélyek által támasztott kereslet generál.
A részvénytársaságok több évtized alatt felvásárolták a városi lakások nagy részét. Egy becslés szerint a bérleti díjak majdnem harmadával emelkedtek 2013 és 2019 között. A bérbeadók és az ingatlanbefektetési lobbisták tiltakoztak, amiért az állam beavatkozott a piaci viszonyokba.
A bérbeadók fordultak bírósághoz, akiket a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) / Keresztényszociális Unió (CSU) szövetség és az piacpárti Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusai támogattak, és alkotmányellenességre hivatkoztak azon az alapon, hogy Berlinnek nincs joga beavatkozni a lakáspiaci viszonyokba, mert ez a szövetségi kormány jogalkotási hatásköre.
A karlsruhei alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy mivel a szövetségi kormány már alkotott egy jogszabályt 120 évvel ezelőtt a bérleti jogokra vonatkozóan, így a berlini kormány nem alkothat saját jogszabályt, mert az ellentétes lenne a szövetségi joggal.
A törvény bírálói azzal érveltek, hogy a bérleti díj felső határa torzítja a piacot, és végső soron káros hatással van a bérlőkre, mivel eltántorítja az építőipari vállalatokat attól, hogy Berlinben új lakásokat építsenek, ami tovább pörgeti a meglévő lakások iránti keresletet. A bérbeadók a bérleti szerződésekbe egyre gyakrabban foglalják bele a Schattenmietét, vagyis egy titkos bérleti záradékot, amelyben tájékoztatják a bérlőket arról, hogy a különbözetet ki kell fizetniük, ha a bíróság megsemmisíti a bérleti díj plafont. A bérlők jogait védő szervezetek jogellenesnek nevezték a záradékokat, de a bérbeadók szerint joguk van a magasabb bérleti díjakra a bérleti díj plafon bevezetésére visszamenőleges hatállyal.
Az ingatlanjoggal foglalkozók tömeges perekre számítanak az alkotmánybíróság döntése után.
Sebastian Scheel, Berlin városfejlesztésért felelős vezetője csalódottságának adott hangot a döntés miatt. Szerinte a szövetségi kormány feladata, hogy vagy hatékony jogszabályt alkosson a bérleti díjak kontrollálására, annak biztosítása érdekében, hogy a városok megfizethető lakást biztosítsanak, vagy a szövetségi kormánynak át kell ruháznia ezt a hatáskört a tartományokra.