Különböző tagállamokban hozott ítéletek összbüntetésbe foglalása

Az EUB szerint a különböző tagállamokban hozott ítéletek összbüntetésbe foglalhatók, ha a végrehajtó tagállam a külföldi ítéletet végrehajtás céljából elismerte.


Az alapügy

AV, lengyel állampolgár, összbüntetési ítélet meghozatala iránti kérelmet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Landgericht Lüneburg által kiszabott büntetés, amelyet a kérdést előterjesztő bíróság a Lengyelországban történő végrehajtás céljából elismert, illetve a kérdést előterjesztő bíróság által kiszabott büntetés összebüntetésbe foglalása iránt.

A Landgericht Lüneburg ítéletének alapjául szolgáló cselekmények jogi minősítése megfelel a lengyel jog szerinti minősítésnek, és a Lengyelországban végrehajtandó szabadságvesztés‑büntetés időtartama, ezen ítélet elismerése következtében, megegyezik a német bíróság által kiszabott büntetés időtartamával, azaz öt év és három hónap.

Az összbüntetési ítélet meghozatala iránti kérelemben AV előadta, hogy a Landgericht Lüneburg ítéletét Lengyelországban történő végrehajtás céljából elismerték – az összbüntetési ítélet meghozatalának feltételei fennállnak.

A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az összbüntetési ítélet az ügy érdemben történő elbírálásának és végrehajtásának határmezsgyéjén helyezkedik el, és jogerőre emelkedett ítéletekben kiszabott büntetésekre terjed ki, és célja az azon elkövetett bűncselekményekre adott „jogi válasz” bizonyos „korrekciója”, amelyeket egy eljárásban lehetett volna elbírálni, és ezért a „büntetés észszerűsítését” szolgálja. Hangsúlyozza, hogy az összbüntetési ítélet nem érinti a szóban forgó különálló ítéleteket, mivel nem sérti az ítélet lényeges elemeit, nevezetesen az adott bűncselekmény elkövetője bűnösségének megállapítását, azonban lehetőséget nyújt azon személy valamennyi büntetendő cselekményének értékelésére, akivel szemben több büntetést szabtak ki, és e büntetéseknek csupán az időtartama módosítható. E bíróság arra is rámutat, hogy amennyiben a feltételek teljesülnek, kötelező összbüntetési ítéletet hozni.

Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság szerint a büntető törvénykönyv 114a. cikkével összefüggésben értelmezett 85. cikkének (4) bekezdése – az alapügyre alkalmazandó változatában – tiltja a Lengyelországban kiszabott büntetések, valamint a más tagállamban kiszabott és Lengyelországban történő végrehajtás céljából elismert büntetések összbüntetési ítéletbe foglalását.

A kérdést előterjesztő bíróság szerint az ilyen tilalom azt jelenti, hogy az a személy, akit egy tagállamon belül ítéltek el több alkalommal, kedvezőbb helyzetben van, mint az az állampolgár, akit különböző tagállamokban ítéltek el. Ezzel szemben a más tagállamban hozott és az összbüntetési ítéletet hozó tagállamban történő végrehajtás céljából a 2008/909 kerethatározattal összhangban elismert büntetőítéleteknek az összbüntetési ítélet keretében való figyelembevétele uniós szinten biztosítja a hasonló helyzetben lévő személyekkel való egyenlő bánásmódot, és megerősíti a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat.

A fentiekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az EUB-hoz fordul.

Az EUB döntése

A különböző tagállamokban hozott büntetőítéletek összbüntetésbe foglalása

Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2008/909 kerethatározat 8. cikke (2)–(4) bekezdésének, 17. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 19. cikkének rendelkezéseit együttesen úgy kell‑e értelmezni, hogy azok lehetővé teszik olyan összbüntetési ítélet meghozatalát, amely nem csupán az összbüntetési ítéletet hozó tagállamban az érintettel szemben korábban kiszabott büntetést vagy büntetéseket foglalná magában, hanem valamely másik tagállamban kiszabott és az első tagállam által e kerethatározat értelmében végrehajtott büntetést vagy büntetéseket is.

A kerethatározat 8. cikke (2) bekezdésének alapján a végrehajtó állam illetékes hatósága a kerethatározat 1. cikkének d) pontja értelmében csak akkor igazíthatja ki a kibocsátó államban kiszabott büntetést ugyanezen cikk c) pontja értelmében, ha annak időtartama nem egyeztethető össze a végrehajtó állam jogával, és ha az meghaladja az adott állam jogában a hasonló bűncselekményekre előírt maximális büntetést. Az így átalakított büntetés mértéke nem lehet alacsonyabb a végrehajtó állam nemzeti jogában a hasonló bűncselekményekre vonatkozóan előírt maximális büntetésnél.

Abban az esetben, ha a kibocsátó államban kiszabott büntetés – jellegét tekintve – összeegyeztethetetlen a végrehajtó állam jogával, e kerethatározat 8. cikkének (3) bekezdése azt is lehetővé teszi ez utóbbi állam illetékes hatóságának, hogy azt a saját jogában hasonló bűncselekményekre alkalmazott büntetésnek vagy intézkedésnek megfelelően átalakítsa, azzal Az átalakított büntetés nem súlyosíthatja a kibocsátó államban kiszabott büntetést annak jellege, illetve időtartama tekintetében.

A fentiekből következik, hogy a 2008/909 kerethatározat 8. cikkének (2)–(4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy az összbüntetési ítélet más tagállamokban hozott olyan büntetőítéletet vagy büntetőítéleteket is magában foglaljon, amelyeket e kerethatározat értelmében az összbüntetési ítéletet meghozó tagállamban hajtanak végre, feltéve hogy ez utóbbi nem eredményezi az említett büntetések időtartamának vagy jellegének olyan átalakítását, amely meghaladná az e rendelkezésekben előírt szigorú korlátokat.

Az EUB szerint indokolatlan eltérő bánásmódhoz vezetne, amennyiben a büntetéseket mindkét esetben egy adott tagállamban hajtják végre. Amint azt a 2008/909 kerethatározat (6) preambulumbekezdése kimondja, e kerethatározatot olyan módon kell végrehajtani és alkalmazni, hogy az lehetővé tegye az egyenlőség, a pártatlanság és a méltányosság általános elveinek tiszteletben tartását.

A 2008/909 kerethatározat 17. cikkét illetően, egyrészt e cikk (1) bekezdéséből kitűnik, hogy e kerethatározat szerint a büntetés végrehajtását a végrehajtó állam joga szabályozza, attól az időponttól kezdve, hogy az elítélt személyt a végrehajtó állam illetékes hatóságához átszállították, és főszabály szerint kizárólag ez utóbbiak jogosultak dönteni a végrehajtási eljárásokról és az összes, ezekkel kapcsolatos intézkedés meghatározásáról, beleértve az előrehozott vagy feltételes szabadságra bocsátás okait is. Amint arra a főtanácsnok az indítványának 111. pontjában rámutatott, e rendelkezés a szabadságvesztés‑büntetés materiális végrehajtásának és az elítélt személy társadalomba való visszailleszkedésének biztosítását célzó intézkedéseket foglal magában.

A 2008/909 kerethatározat 19. cikkét illetően, egyrészt e cikk (1) bekezdése előírja, hogy mind a kibocsátó állam, mind pedig a végrehajtó állam hirdethet amnesztiát vagy gyakorolhat közkegyelmet. Amint az e kerethatározat 21. cikkének f) pontjából kitűnik, az amnesztia és a közkegyelem véget vet a büntetés végrehajtásának.

A 2008/675 kerethatározatnak célja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a valamely másik tagállamban hozott büntetőítéletekhez a korábbi nemzeti büntetőítéletekével megegyező hatály fűződjön a nemzeti jogszabályaik értelmében.

E céllal összhangban e kerethatározat (5) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (1) bekezdése annak biztosítására kötelezi a tagállamokat, hogy az adott tagállamban folyó új büntetőeljárás során a valamely más tagállamban ugyanezen érintett személlyel szemben hozott olyan korábbi büntetőítéleteket, amelyekkel kapcsolatban a kölcsönös jogsegélyről vagy a bűnügyi nyilvántartásból származó információk cseréjéről szóló hatályos eszközök értelmében információkat szereztek, egyfelől ugyanolyan mértékben vegyék figyelembe, mint amennyire a korábbi nemzeti büntetőítéleteket a nemzeti jog alapján figyelembe veszik, és másfelől, hogy azokhoz ugyanolyan hatály fűződjön, mint amilyen e jog szerint ez utóbbi büntetőítéletekhez fűződik, akár ténybeli hatásról, akár eljárásjogi vagy anyagi jogi hatályról legyen szó.

Az EUB már kimondta, hogy a 2008/675 kerethatározat alkalmazandó arra a nemzeti eljárásra, amelynek tárgya olyan összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés‑büntetés végrehajtás céljából történő kiszabása, amely figyelembe veszi az e személlyel szemben a nemzeti bíróság által kiszabott büntetést, valamint a valamely másik tagállam bírósága által ugyanezen személlyel szemben eltérő cselekmények miatt hozott korábbi büntetőítéletben kiszabott büntetést is.

Ebben az összefüggésben a 2008/675 kerethatározat 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően az adott tagállamban folyó új büntetőeljárás során a valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítéletek figyelembevétele nem járhat a korábbi büntetőítéleteknek vagy a végrehajtásukkal kapcsolatos határozatoknak az új büntetőeljárást folytató tagállam általi megváltoztatásával, visszavonásával vagy felülvizsgálatával, melyeket tehát úgy kell figyelembe venni, ahogyan azokat meghozták.

A 2008/675 kerethatározat (14) preambulumbekezdése kifejti, hogy a 3. cikk (3) bekezdése értelmében, „egy ítélet vagy annak végrehajtása közti kölcsönhatás többek között olyan helyzetekre terjed ki, amikor – a második tagállam nemzeti joga szerint – egy korábbi ítéletben kiszabott büntetést olyan mértékben kell belefoglalni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetésbe, vagy olyan mértékben kell azt összevonni egy ténylegesen végrehajtandó másik büntetéssel, amilyen mértékben az első büntetés végrehajtására még nem került sor vagy annak végrehajtását nem ruházták át a második tagállamra”.

A 2008/675 kerethatározat (14) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (3) bekezdéséből kitűnik, hogy az összbüntetés kiszabásának esetei önmagában véve nincsenek kizárva e kerethatározat hatálya alól, illetve az összbüntetés kiszabása alkalmas arra, hogy a korábbi büntetőítéletet vagy annak végrehajtását befolyásolja, amikor az első büntetőítéletet még nem hajtották végre, vagy amikor az első büntetőítélet végrehajtását nem adták át a második tagállamnak.

Következésképpen, amint arra a főtanácsnok az indítványának 83. és 84. pontjában lényegében rámutatott, amennyiben az első tagállamban hozott korábbi büntetőítéletet, mint az alapügyben szóban forgót, a 2008/909 kerethatározatnak megfelelően továbbították és elismerték a második tagállamban történő végrehajtása céljából, azon tény, miszerint e büntetőítéletet figyelembe veszik az összbüntetési ítélet meghozatala céljából, nem eredményezheti e büntetőítéletnek vagy végrehajtásának megváltoztatását, visszavonását vagy felülvizsgálatát.

A fenti megfontolásokból következik, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a valamely más tagállamban hozott korábbi büntetőítéletekhez ugyanolyan hatály fűződjön, mint amely a korábbi nemzeti büntetőítéletekhez fűződik, az olyan új büntetőeljárás keretében eljáró bíróságnak, mint az alapeljárásban szóban forgó összbüntetési eljárás, főszabály szerint ugyanúgy figyelembe kell vennie a másik tagállam bírósága által hozott korábbi büntetőítéletet, mint ahogy a saját tagállamának egy bírósága által hozott korábbi büntetőítéletet venné figyelembe, az előző pontban megállapított feltételek és korlátok tiszteletben tartása mellett.

(curia.europa.eu)



Kapcsolódó cikkek:


Az újságíró forrásvédelemhez való joga
2021. május 14.

Az újságíró forrásvédelemhez való joga

A kérelmező újságíró telefonjának metaadataihoz kért és kapott hozzáférést az ügyészség. Ő a forrásvédelem biztosítása érdekében nem szerette volna átadni az összesen tizenhat hónapot felölelő adatokat. Az EJEB a forrásvédelmet a kommunikációs jogokat védő 10. cikk hatálya alá tartozó védendő értéknek minősítette. A hozzáféréssel érintett adatkör súlyosan aránytalan, erre tekintettel egyezménysértő volt.

Jogszerűen nem fizetett adót az Amazon Luxemburgban?
2021. május 13.

Jogszerűen nem fizetett adót az Amazon Luxemburgban?

Az Amazon megnyerte a pert az Európai Bizottsággal szemben, amelyben a Bizottság azt állította, hogy az amerikai technológiai vállalat 250 millió euró „illegális állami támogatást” kapott adókedvezmények formájában Luxemburgtól.

A határmenti szerencsejáték és a vállalkozás szabadsága
2021. május 12.

A határmenti szerencsejáték és a vállalkozás szabadsága

Az EUB egy cseh lottóértékesítési ügyben vizsgálta a szolgáltatásnyújtás szabadságát és arra a következtetésre jutott, hogy azt csak akkor lehet alkalmazni, ha az adott tagállam az EU-s tagországok vállalkozásaira eltérő szabályozást alkalmaz, mint a hazai cégekre.

Kína megszállja a nemzetközi szervezeteket
2021. május 11.

Kína megszállja a nemzetközi szervezeteket

Az új világhatalom, Kína egyre nagyobb befolyásra tesz szert az ENSZ-ben. Pozícióival gazdasági-politikai érdekeit érvényesíti és próbálja saját képére formálni a világot.