Jogszabályfigyelő: A védjegyoltalom használata nem ütközhet az üzleti tisztesség követelményébe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria a közelmúltban a honlapján tájékoztatót tett közzé egy ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában indult, védjegyhasználattal kapcsolatos ügyben hozott döntéséről. A hivatalos tájékoztató szerint „a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezett által a kérelmező vásárlóinak, üzletfeleinek címzett közleményekben a védjegy szerinti megjelölés alkalmazása kimerít-e a védjegy használatának törvényi tényállási elemeit, és ez a használat indokolt és szükségszerű volt-e”. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében…

A Kúria a közelmúltban a honlapján tájékoztatót tett közzé egy ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában indult, védjegyhasználattal kapcsolatos ügyben hozott döntéséről. A hivatalos tájékoztató szerint „a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezett által a kérelmező vásárlóinak, üzletfeleinek címzett közleményekben a védjegy szerinti megjelölés alkalmazása kimerít-e a védjegy használatának törvényi tényállási elemeit, és ez a használat indokolt és szükségszerű volt-e”.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében (védjegyoltalom korlátai) a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenységének gyakorlása során, a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban a védjegyet bizonyos feltételek szerint használja. A hivatkozott törvényhely 2019. január 1-jétől hatályos szövegét megállapító törvénymódosításhoz fűzött indokolás szerint a tisztességes használat alapelvének a betartásával „harmadik személyek is használhatnak egy adott védjegyet árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, ha e használatra azért kerül sor, hogy a fogyasztók az árukat vagy szolgáltatásokat a védjegyjogosult árujaként vagy szolgáltatásaként azonosítsák, illetve azokra ilyenként hivatkozzanak. Így jogszerűnek minősül például egy védjeggyel ellátott termék feltüntetése egy reklámújságban vagy annak tartozékai, kiegészítői értékesítése kapcsán, illetve bizonyos védjeggyel ellátott áruk javítása esetén.”

A Kúria a konkrét ügyben megállapította ugyanakkor, hogy nem alkalmazható a védjegyoltalom korlátainak fent hivatkozott szabálya abban az esetben, ha „a védjegyhasználat célja nem csupán a felek termékeinek azonosítása és egyszerű elhatárolása, hanem a védjegyjogosult versenytárs termékei iránti bizalomvesztés keltése, a bojkottra felhívással forgalmának csökkentése és a védjegyet használó fél saját termékei kelendőségének fokozása. Ez a használati mód a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal nem összeegyeztethető, az üzleti tisztesség követelményébe ütközik.”

A Kúria tájékoztatójának teljes szövege itt olvasható el >>

 

Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

---