Jogszabályfigyelő: A munkáltató ellenőrzési köre a megrendelőnél adott vacsorára is kiterjed

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Különösen érdekes elvi bírósági határozat látott napvilágot a közelmúltban, amely a Wolters Kluwer által szervezett XVI. Magyar Munkajogi Konferencia tárgyalótermi gyakorlatot ismertető szemináriumán is témaként szerepelt. A rövid tényállás szerint a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló több kollégájával együtt Üzbegisztánba teljesített fuvart. A munka elvégeztével a megrendelő a helyi szokásoknak megfelelően vacsorán látta vendégül a gépjárművezetőket. A munkáltató tudott erről a szokásról és arról is, hogy a dolgozói részt vesznek az ilyen vacsorákon. Az elfogyasztott ételtől több munkavállaló is megbetegedett. A…

Különösen érdekes elvi bírósági határozat látott napvilágot a közelmúltban, amely a Wolters Kluwer által szervezett XVI. Magyar Munkajogi Konferencia tárgyalótermi gyakorlatot ismertető szemináriumán is témaként szerepelt.

A rövid tényállás szerint a gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállaló több kollégájával együtt Üzbegisztánba teljesített fuvart. A munka elvégeztével a megrendelő a helyi szokásoknak megfelelően vacsorán látta vendégül a gépjárművezetőket. A munkáltató tudott erről a szokásról és arról is, hogy a dolgozói részt vesznek az ilyen vacsorákon. Az elfogyasztott ételtől több munkavállaló is megbetegedett. A későbbiekben pert indító felperesi munkavállalónál mindez a vacsorát követő másfél-két nap múlva jelentkezett, amelyről utóbb kiderült, hogy szalmonellafertőzés volt. A felperes a hazaérkezését követő néhány héten belül mozgásszervi panaszai miatt kórházba került, ahol „postinfekciós polyarthritis és salmonella átmeneti hordozása diagnózist” állapítottak meg, melynek következtében a felperes részére a bekövetkezett egészségkárosodására tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg.

A felperes az egészségkárosodásáért fennálló munkáltatói kártérítési felelősség alapján sérelemdíj, elmaradt jövedelem, adómentes jövedelem megfizetése iránt indított pert. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a másodfokú bíróság pedig ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes ezt követően felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyet a Kúria megalapozottnak tekintett, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a munkáltatónak a munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségét megállapította. Az elsőfokú bíróságot a kereset összegszerűsége tekintetében új eljárásra kötelezte.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy fentebb csupán a bíróságok által részletesen feltárt tényállás lényegi elemeit emeltük ki, a következőkben pedig kizárólag a Kúria elvi megállapításait ismertetjük.

Az eljáró első- és másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a felperes egészségkárosodása a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. (A munkáltató nem vitatta, hogy Üzbegisztánban szokás a gépkocsivezetők megvendégelése, a tanúvallomásokból pedig kiderült, hogy a munkáltató részéről nem volt ugyan elvárás a vacsorán való részvétel, ellenben a visszautasítást a helyiek sértésnek tekintették volna, amely a munkáltatóra nézve hátrányos következményeket is járhatott volna. Erre tekintettel „a gépjárművezetők a munkáltató képviselőjének tartották magukat, és az érdekében cselekedtek, így a munkaviszonnyal való összefüggés igazolt.”) Úgy vélték azonban, hogy az alperes mentesül a felelősség alól, tekintve, hogy a kárt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 166. § (2) bekezdés a) pontja szerint az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A fentiekkel egyetértve a Kúria a felülvizsgálati kérelem kapcsán a munkáltató ellenőrzési körének a terjedelmét vizsgálta. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy az Mt. és a munkavédelemről szóló törvény vonatkozó szabályai szerint a „munkafeladatokat, a munkavégzést a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a munkavállaló a kötelezettségeit teljesíteni tudja, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek messzemenő figyelembevételével. Ezzel kapcsolatban a munkáltatót terheli az egészséges és biztonságos munkafeltételek és eszközök biztosításán túl az azokkal összefüggő tájékoztatás, oktatás, a kockázati tényezők előzetes felmérése, várható veszélyek azonosítása, illetve a szabályszerű működtetés ellenőrzésének a kötelezettsége is.”

A per során egyértelműen megállapítást nyert, hogy a munkáltató tudott a fentiekben hivatkozott helyi szokásról, azzal kapcsolatban azonban semmilyen intézkedést nem tett. „Nem hívta fel a munkavállalók figyelmét a közegészségügyi, higiénés körülmények különbözőségéből adódó várható veszélyekre, azokról nem adott tájékoztatást. Nem alkotott szabályzatot vagy utasítást a megvendégelésekkel összefüggésben, továbbá nem végzett kockázatértékelést az egészségkárosodás lehetőségével kapcsolatban.” Mivel a felperes a szóban forgó vacsorán a munkáltató érdekében, a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével összefüggésben vett részt, így arra a Kúria álláspontja szerint a munkáltató ellenőrzési köre kiterjedt. A kimentési kötelezettségének azonban az alperes nem tett eleget, így a kártérítési felelősségének a megállapítására került sor.

Joganyag: EBH2019. M.20.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2019/9
Hatályos: –
Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

---