Jogszabályfigyelő: Az Alkotmánybíróság elutasította a tavaly december közepén elfogadott törvények közjogi érvénytelensége iránti indítványt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló országgyűlési képviselői indítványokat. Valamennyi, fent említett törvény elfogadására a Parlament 2018. december 12-ei ülésnapján került sor. A közjogi érvénytelenség az indítványozók álláspontja szerint az Országgyűlés „plenáris üléstermében az…

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló országgyűlési képviselői indítványokat.

Valamennyi, fent említett törvény elfogadására a Parlament 2018. december 12-ei ülésnapján került sor. A közjogi érvénytelenség az indítványozók álláspontja szerint az Országgyűlés „plenáris üléstermében az említett ülésnapon a szavazások idején fennálló speciális körülményeken, illetve ebből kifolyólag az ülésvezetés és a szavazások – az indítványozók álláspontja szerint a támadott törvények közjogi érvénytelenségét is okozó – szokásostól eltérő módján alapul.” – derül ki az alábbiakban hivatkozott AB határozatból.

Az Alkotmánybíróság honlapján a döntéssel összefüggésben közzétett közlemény rámutat arra, hogy az indítványozók azt sérelmezték, hogy a 2018. december 12-ei ülésnapon az „Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést, a szolgálatban lévő jegyzők közül egyik sem tartozott ellenzéki képviselőcsoporthoz, valamint a szavazási rendszer kártya nélküli üzemmódban működött.”

Az AB hivatkozott határozata utal arra, hogy összefoglalóan parlamenti obstrukciónak tekinthetők azok a magatartások, amelyek célja elsődlegesen a parlamenti (kormányzó) többség tevékenységének az akadályozására, végső fokon pedig a döntéshozatal ellehetetlenítése. A jelzett indítványok alapján az Alkotmánybíróság az obstrukció és az annak „megakadályozására irányuló törekvések alkotmányos összefüggéseit” vizsgálta.

Az AB határozattal összefüggésben kiadott közlemény – a határozatban foglaltakkal egyezően –leszögezi ugyanakkor, hogy nem tekinthetők obstrukciónak azok a magatartások, amelyek formai értelemben sem nevezhetők jogszerűnek.

Végső soron erre hivatkozással került sor a közjogi érvénytelenségre hivatkozó indítványok elutasítására. Az Alkotmánybíróság a döntése kapcsán hangsúlyozta továbbá, hogy „bár az a polgári jogi alapelv, miszerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat, kifejezett alkotmányjogi tételként jogrendszerünkben nem jelenik meg, mégis a jogok jóhiszemű és rendeltetésszerű gyakorlásának elve egész jogrendszerünket áthatja. […….] Márpedig jogellenes magatartást a jog nem védhet, ahhoz jogszerzés nem társulhat, mert ez kifordítaná magából a jogállamot.”

Az Alkotmánybírósági közlemény itt érhető el >>

Joganyag: 15/2019. (IV. 17.) AB határozat a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVI. törvény egésze, továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egésze, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény egésze közjogi érvénytelenségen alapuló alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok elutasításáról
Módosította:
Megjelent: MK 2019/66. (IV. 17.)
Hatályos:
Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok elutasítása


Kapcsolódó cikkek

2023. április 18.

Innovatív, automatizáltan készült kivonatok a Jogtáron

A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.

2021. július 8.

Jogtár®-kisokos: a Döntvénykeresés új lehetőségei a Jogtáron

Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.