Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló ügy lényege akként foglalható össze, hogy munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással, arra hivatkozással szüntette meg, hogy megengedhetetlen magatartást tanúsított (kiabált, sértő, trágár kifejezéseket használt) a munkahelyi vezetőjével szemben. A munkaügyi perben az alperes, mint munkavállaló a felmondás jogellenességének a megállapítása és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazása érdekében terjesztett elő kereseti kérelmet, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A fellebbezés folytán eljárt bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperest kártérítés, végkielégítés és perköltség megfizetésére kötelezte.…
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló ügy lényege akként foglalható össze, hogy munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással, arra hivatkozással szüntette meg, hogy megengedhetetlen magatartást tanúsított (kiabált, sértő, trágár kifejezéseket használt) a munkahelyi vezetőjével szemben.
A munkaügyi perben az alperes, mint munkavállaló a felmondás jogellenességének a megállapítása és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények alkalmazása érdekében terjesztett elő kereseti kérelmet, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A fellebbezés folytán eljárt bíróság azonban az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperest kártérítés, végkielégítés és perköltség megfizetésére kötelezte.
A Kúria a következetes bírói gyakorlatra tekintettel akként foglalt állást az adott ügyben, hogy „egyetlen munkavállaló sem köteles eltűrni munkatársa agresszív viselkedését, sértő, durva beszédét”, illetve rögzítette, hogy a munkavállaló az együttműködési kötelezettségéből eredően köteles úgy viselkedni, hogy azzal másokat ne sértsen meg.
A fentiekre tekintettel, elfogadva, hogy a felperes magatartása a rendkívüli felmondás alapjául szolgál, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet pedig helybenhagyta.
A Kúria Sajtótitkárságának 2019. május 10-én közzétett közleménye itt olvasható el >>
Joganyag: Mfv.I.10.383/2017. számú döntés
Módosította: –
Megjelent: www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése
A Jogtáron az anonimizált bírósági határozatok (bhgy) keresését és áttekintését mostantól automatizáltan készült kivonatok segítik, amelyek egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készültek: az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) módszerével kinyert, 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.
Az idei évben különösen nagy hangsúlyt fektetünk a döntvénykeresés fejlesztésére. Ennek részeként újabb funkciók érhetők el a Jogtáron: szövegkörnyezet mutatása a döntvénykereső találati listájában, valamint speciális szűkítési és listarendezési lehetőségek.
Új, vizuálisan megjelenített kapcsolati háló segíti a bírósági döntések keresését, ez a Döntvénygráf.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
