Boda Péter: Harmadik országokat érintő szolgáltatásnyújtások az áfában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben az áfatörvénynek azokat a rendelkezéseit tekintjük át, amelyeket az adóalanyok jellemzően abban az esetben alkalmaznak, ha olyan szolgáltatásokat nyújtanak vagy vesznek igénybe, amelyeknek a teljesítésével harmadik országok, illetve harmadik országbeli adóalany és nem adóalany személyek, szervezetek érintettek. Részletesen kitérünk többek között a harmadik országba értékesített, illetve kiszállított termékekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokra és az azokat érintő, 2019. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozásra, valamint a Közösség területén kívülre irányuló termékértékesítésekkel azonos megítélés alá eső szolgáltatásnyújtásokra. Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 46. §, Áfa tv.…

Cikkünkben az áfatörvénynek azokat a rendelkezéseit tekintjük át, amelyeket az adóalanyok jellemzően abban az esetben alkalmaznak, ha olyan szolgáltatásokat nyújtanak vagy vesznek igénybe, amelyeknek a teljesítésével harmadik országok, illetve harmadik országbeli adóalany és nem adóalany személyek, szervezetek érintettek. Részletesen kitérünk többek között a harmadik országba értékesített, illetve kiszállított termékekhez kapcsolódó szolgáltatásnyújtásokra és az azokat érintő, 2019. január 1-jétől hatályos jogszabályváltozásra, valamint a Közösség területén kívülre irányuló termékértékesítésekkel azonos megítélés alá eső szolgáltatásnyújtásokra.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Áfa tv. 46. §, Áfa tv. 93. § (2) bekezdés, Áfa tv. 101-102. §, Áfa tv. 107-108. §, Áfa tv. 111-112. §

Címkék: export, import, harmadik ország

A fenti ügyletek a jellegüket, illetve a megvalósulásuk körülményeit tekintve nagyon változatosak, ezért azok kapcsán az áfaalanyok részéről – az áfaalanyok jogállását is figyelembe véve – az áfatörvény szinte valamennyi általános és különös rendelkezésének az alkalmazása felmerülhet. Az előzőekre tekintettel a cikkben az áfatörvénynek csak azokat az előírásait ismertetjük, amelyek jellemzően a kérdéses ügyletekkel hozhatók összefüggésbe, illetve kifejezetten ezeket az ügyleteket szabályozzák.

1. A teljesítés helye

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 36-49. §-a tartalmazza azokat a teljesítésihely-szabályokat, amelyek alapján az áfaalanyoknak meg kell állapítaniuk az általuk teljesített és igénybe vett szolgáltatások áfatörvény szerinti teljesítési helyét, vagyis azt, hogy ez utóbbi ügyletek az áfatörvény hatálya alá tartoznak-e, vagy sem. Az áfaalanyoknak a fenti teljesítésihely-szabályokat a harmadik országokat, illetve a harmadik országbeli adóalany és nem adóalany személyeket, szervezeteket érintő szolgáltatások (a továbbiakban: együtt harmadik országokat érintő szolgáltatások) esetében is megfelelően alkalmazniuk kell. Amennyiben a kérdéses teljesítésihely-szabályok alapján egy adott szolgáltatásnyújtás teljesítési helye harmadik országban van, úgy a szolgáltatás az áfatörvény területi hatályán kívüli ügyletnek minősül, vagyis azzal összefüggésben nem merül fel áfakötelezettség [kivéve az adóalanyoknak a belföldi gazdasági célú letelepedési helyük, illetve a belföldi lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük legközvetlenebb érintettségével megvalósított, harmadik államban teljesülő termékértékesítéseit, szolgáltatásnyújtásait, melyek kapcsán az Áfa tv. 159. § (2) bekezdés d) pontja számlakibocsátási kötelezettséget ír elő]. A cikkben bemutatásra kerülő, harmadik országokat érintő szolgáltatások belföldön teljesülnek, vagyis az áfatörvény hatálya alá tartoznak, és oly módon kapcsolódnak harmadik országokhoz, hogy harmadik országokba értékesített, illetve kiszállított termékekhez, valamint harmadik országokból beszerzett (importált), illetve behozott termékekhez kapcsolódnak, vagy azokat harmadik országbeli adóalany és nem adóalany személyek, szervezetek nyújtják vagy veszik igénybe.

A harmadik országokat érintő szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása kapcsán ki kell emelni az Áfa tv. 46. §-ában foglalt speciális teljesítésihely-szabályt, amely külön rendelkezik arról, hogy a Közösség területén kívül, azaz harmadik országokban letelepedett, illetve letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalanyok részére teljesített

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, továbbá más, ezekhez hasonló jogok időleges vagy végleges átengedésére irányuló szolgáltatások;

– reklámszolgáltatások;

– tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó és ingó terméken végzett szakértésnek, vagy ingó terméken végzett munkának nem tekinthető mérnöki szolgáltatások;

– az adatok feldolgozására és információk közlésére irányuló szolgáltatások;

– a széffelügyelet kivételével a banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások;

– a munkaerő kölcsönzésére, kirendelésére, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatások;

– az ingatlan és a közlekedési eszközök bármely fajtájának a kivételével a termék bérbeadására irányuló szolgáltatások;

– a Közösség területén levő földgázrendszerhez vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózathoz, hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítására, valamint ilyen rendszeren, hálózaton keresztül földgáz, hő- vagy hűtési energia, valamint villamos energia szállítására (átvitelére), elosztására irányuló szolgáltatások, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások

esetében az igénybevevő nem adóalanyoknak a fenti szolgáltatások igénybevételével összefüggésbe hozható letelepedési helyét, illetve lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét kell tekinteni a teljesítés helyének.

 

 Az Adó szaklap 2019/7. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el >>

---