Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíráskodás elméleti kérdései – a fórum tagadása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
[1] A Polgári Jog korábbi számában értekeztünk a nemzetközi választottbíróság helyéről, írásunk végén ígéretet tettünk, hogy folytatjuk a gondolatot (lásd Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíróság helye - fikció vagy valóság. Polgári Jog, 2019/9-10. sz., https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1900503.POJ/ts/10000101/). A nemzetközi választottbíróság helyével kapcsolatos felfogások számos kérdésben a nemzetközi választottbíráskodás lényegét érintik, vagyis a hely többek között az, amely a választottbírósági ítéletet egy adott állam jogrendjéhez kapcsolja és a választottbíráskodás jogi kereteit megadja; továbbá az ítélet elismerésének és végrehajtásának a helye is jelentőséggel bír.…
[1] A Polgári Jog korábbi számában értekeztünk a nemzetközi választottbíróság helyéről, írásunk végén ígéretet tettünk, hogy folytatjuk a gondolatot (lásd Csehi Zoltán: A nemzetközi választottbíróság helye – fikció vagy valóság. Polgári Jog, 2019/9-10. sz.,
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1900503.POJ/ts/10000101/). A nemzetközi választottbíróság helyével kapcsolatos felfogások számos kérdésben a nemzetközi választottbíráskodás lényegét érintik, vagyis a hely többek között az, amely a választottbírósági ítéletet egy adott állam jogrendjéhez kapcsolja és a választottbíráskodás jogi kereteit megadja; továbbá az ítélet elismerésének és végrehajtásának a helye is jelentőséggel bír. A választottbíráskodás és a választottbírósági ítélet végrehajtása helyének, valamint a hely jogi jelentőségének különböző értelmezései a nemzetközi választottbíráskodás jogának eltérő felfogását eredményezik. Emmanuel Gaillard ehhez a problematikához járul hozzá érdemben „A nemzetközi választottbíráskodás jogának elmélete” címmel megjelent munkájában, amely a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjait tárgyalja (fordította: Korom Veronika és Metzinger Péter, Budapest, 2013.; a francia nyelvű eredeti mű címe: Aspects philosophiques du droit de l’arbitrage international, 2008; angol kiadása: Legal Theory of International Arbitration, 2010.). Gaillard a nemzetközi választottbíráskodás elméleti alapjai tekintetében három felfogást különböztet meg. Az első szerint a nemzetközi választottbíráskodás az adott állam jogrendjének a része, annak jogára szűkíthető le, az állam jogrendjéből fakad. A második, a vesztfáliai elméletnek nevezett felfogás, amely szerint a nemzetközi választottbíráskodás a nemzeti jogokhoz köthető, az államok együttműködésének elvén alapul, és több állam jogában gyökerezik. A nemzetközi választottbíráskodás joga azon államok együttműködéséből fakad, amelyek kölcsönösen hajlandók elismerni és végrehajtani egy másik államban hozott választottbírósági ítéletet, de a másik állam döntéséhez nincsenek kötve. Minden állam a saját joga alapján értékelheti a választottbírósági ítéletet, majd ezen állam bírósága elismeri és végrehajtatja azt. Ez az elmélet lényegében az 1958-as New York-i Egyezmény felfogását tolmácsolja. Végül, a harmadik felfogás szerint a nemzetközi választottbíráskodás nem kötődik egyetlen nemzeti jogrendhez sem, olyan önálló, autonóm jog, amely az államok felett működő, sui generis, transznacionális választottbírósági esetjogból ered. E jog a választottbírósági ítéletekben és az olyan állami bíróságok határozataiban létezik, amelyek elismerik ezen ítéletek önálló és autonóm jellegét. E harmadik elmélet szerint a nemzetközi választottbíráskodás joga nem az állami jogrenden és nem is az államok együttműködésén alapul, hanem egyfajta sajátos „nemzetközösség” formáját ölti, egy „autonóm választottbírói jogrendet”, egy új nemzetközi kereskedelmi jogot képez. A nemzetközi választottbíráskodás lényegét érintően meghatározott elméleti különbségek vannak, amelyek alapvetően meghatározzák a választottbíráskodás egyes gyakorlati kérdéseire adandó válaszokat. A kiindulási probléma az, hogy vajon van-e székhelye, pontosabban van-e helye a nemzetközi választottbíráskodásnak, és ha igen, akkor az hol található? A nemzetközi választottbíróság melyik állam kollíziós jogát, nemzetközi magánjogát alkalmazza, és egyáltalán kell-e alkalmaznia ezeket a szabályokat? Megteheti-e a választottbíróság, hogy mellőzi a kollíziós normákat, és az alkalmazandó jogot a felek akaratára, szerződésére alapozva az állami kollíziós jog mellőzésével határozza meg? Az állam bíróságának döntései, például a pertiltó bírói intézkedések mennyiben és miként hatnak ki a választottbíróság eljárására és a választottbírói ítéletre?
[2] A szerző bemutatja a fenti elméleteket és az azokkal kapcsolatos kritikákat. Meglepő módon a német és az angol jogi felfogás egymást támogatni látszik abban, hogy a választottbíráskodást, ideértve a nemzetközi választottbíráskodást is, a nemzeti jogrend részének tekintik. Ezt az elméletet képviselte számos írásában a köztiszteletben álló ügyvéd és jogtudós, F.A. Mann is.
A Polgári Jog folyóirat 2020/1–2. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A2000101.POJ/
