Jogszabályfigyelő: Helyben lakói minőség vizsgálata földtulajdonok cseréje esetén

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti földművesnek minősülő két ingatlantulajdonos csereszerződést kötött egymással. Az egyik cserepartner akként nyilatkozott a jogügylet kapcsán, hogy helyben lakónak minősül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a csereszerződés jóváhagyását a törvényi feltételek hiányára hivatkozva, arra alapítottan tagadta meg, hogy „a szerződő felek nem minősülnek helyben lakónak, mert egyiküknek sincs életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik.” A…

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) szerinti földművesnek minősülő két ingatlantulajdonos csereszerződést kötött egymással. Az egyik cserepartner akként nyilatkozott a jogügylet kapcsán, hogy helyben lakónak minősül. A mezőgazdasági igazgatási szerv a csereszerződés jóváhagyását a törvényi feltételek hiányára hivatkozva, arra alapítottan tagadta meg, hogy „a szerződő felek nem minősülnek helyben lakónak, mert egyiküknek sincs életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen, amelynek közigazgatási területén a csereszerződés tárgyát képező föld fekszik.”

A perré alakult eljárásban a felperesi keresetet, amely a fent hivatkozott határozat bírósági felülvizsgálatára irányult, az elsőfokú bíróság az ítéletével elutasította. Az elsőfokú ítéletet a másodfok helybenhagyta. Erre tekintettel a felperesi cserepartner felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megállapította, hogy a perbeli esetben alkalmazandó, a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés b) pontja alapján alapján a föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül, vagy egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A Kúria rögzítette továbbá, hogy a jogvita tárgyát az képezte, hogy miként kell értelmezni a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) alpontját, vagyis azt, hogy a „cserepartnerek egyike helyben lakónak minősül”.

A mezőgazdasági igazgatási szerv szerint a helyben lakói minőségnek, mint követelménynek az adott földtulajdon megszerzője tekintetében kell fennállnia, míg a felperes arra hivatkozott, elegendő, ha az egyik szerződő fél helybe lakó.

A Kúria döntésében, amelyben a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, rámutatott arra, hogy „a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdés ba) pontjának értelmezése során nem csak a nyelvtani, hanem a logikai, rendszertani és teleologikus értelmezés is alkalmazandó. Nem vitás, hogy az értelmezendő jogszabályhely nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a helyben lakói státusznak a föld megszerzőjéhez kapcsolódóan kell megvalósulnia. Ugyanakkor a Földforgalmi tv. egészét áttekintve egyértelműen megállapítható az a jogalkotói szándék, hogy a helyben lakói minőségnek a föld megszerzőjének vonatkozásában kell fennállnia, mert – ahogy ezt a törvényszék helyesen kifejtette – ellenkező esetben a termőföldet csereszerződésre alapítottan nem helyben lakó is megszerezhetné anélkül, hogy esetében a helyben lakóknak az elővásárlási joga érvényesülhetne. A Földforgalmi tv. logikai és rendszertani értelmezése is ezt az érvelést támasztja alá, valamint ez felel meg a törvény céljának is.”

Joganyag: BH2019. 186.
Módosította: –
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2019/6.
Hatályos: –
Megjegyzés: jogértelmezést segítő kúriai döntés

 

---