Szabó Ágota: Ingatlanvásárlások esetén igénybe vehető illetékkedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ingatlanvásárlás esetén már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően érdemes tájékozódni a vagyonszerzés illetékvonzatáról, ugyanis a jogügylet után megállapítandó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke - a megfelelő feltételek fennállása esetén - gyakran csökkenthető vagy épp teljesen illetékmentessé is tehető. Ehhez legelőször érdemes behatárolni, hogy a vagyonszerzésben érintett személyi kör egyáltalán milyen kedvezményekre lehet jogosult, majd ezt követően lehet azt vizsgálni, hogy a jogügylet konkrétan mely kedvezmény kritériumainak felel meg, illetve több kedvezménynek való megfelelés esetén mely kedvezmény biztosít a vagyonszerző számára kedvezőbb…

Ingatlanvásárlás esetén már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően érdemes tájékozódni a vagyonszerzés illetékvonzatáról, ugyanis a jogügylet után megállapítandó visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke – a megfelelő feltételek fennállása esetén – gyakran csökkenthető vagy épp teljesen illetékmentessé is tehető. Ehhez legelőször érdemes behatárolni, hogy a vagyonszerzésben érintett személyi kör egyáltalán milyen kedvezményekre lehet jogosult, majd ezt követően lehet azt vizsgálni, hogy a jogügylet konkrétan mely kedvezmény kritériumainak felel meg, illetve több kedvezménynek való megfelelés esetén mely kedvezmény biztosít a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékfizetési kötelezettséget.

Hivatkozott jogszabályhelyek: Itv. 19. § (1) bekezdés, Itv. 21. § (1)-(6) bekezdések, Itv. 23/A. § (1)-(9) bekezdései, Itv. 26. § (1) bekezdés a), f), y) pontok, (2a)-(2f) bekezdések, (6) bekezdés, (9) bekezdés, (13) bekezdés, (15) bekezdés, (19) bekezdés, Itv. 102. § (1) bekezdés f), l), s) pontok, (3)-(5) bekezdések

A vagyonszerzés okán indult illetékkiszabási eljárás anyagi jogi szabályait az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) tartalmazza. Előfordulhat, hogy a vagyonszerzés egyes kérdései az illetéktörvény mellett más jogszabályban is rendezésre kerülnek, de az ilyen esetekben mindig az illetéktörvény „lex specialis” jellegét szükséges szem előtt tartani. Ezzel szemben azonban az sem kizárt, hogy a vagyonszerzés egyes körülményei az illetéktörvényben egyáltalán nem kerültek szabályozásra, ilyenkor természetesen a generális jogszabályok rendelkezései is irányadóak az illetékkiszabási eljárásban.

Mint azt korábban már rögzítettük, az illetékkedvezményeket első körben érdemes aszerint csoportosítani, hogy mely személyi kör számára kívánnak kedvezményes vagy épp illetékmentes konstrukciókat biztosítani. Ennek megfelelően beszélhetünk személyi körhöz kötött (így magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által igényelhető), valamint személyi körhöz nem kötött kedvezményekről. Releváns szempont továbbá a megvásárolt ingatlan ingatlan-nyilvántartási besorolása, illetve tényleges állapota is, mivel a kedvezmények többsége esetén az illetéktörvény objektív feltételként szabja meg, hogy milyen típusú ingatlan vásárlása esetén részesülhet a vagyonszerző kedvezményes illetékkiszabásban vagy illetékmentességben. Jelentősége lehet annak is, hogy a kedvezményes illetékkiszabás, illetékmentesség iránti kérelem előterjesztésének van-e határideje, vagy a kérelem elévülési időn belül bármely időpontban előterjeszthető. Végül, de nem utolsósorban egyes illetékkedvezmények, illetékmentességek konkrét értékhatárhoz is kötődnek, melyek tovább szűkíthetik a jogosultak körét.

Az illetéktörvény szerkezeti felépítését tekintve elmondható, hogy a visszterhes vagyonátruházáshoz kapcsolódó illetékmentességek kivétel nélkül az Itv. 26. §-ában kerültek nevesítésre. Az illetékkedvezmények esetében ennél kissé árnyaltabb a helyzet, mivel a kedvezmények nem egy jogszabályhely alatt, hanem az Itv. III. fejezetében, a vagyonszerzés tárgya szerint differenciálva kerültek elhelyezésre.

Figyelemmel az illetékkedvezmények, illetékmentességek sokaságára, a következőkben az ingatlanvásárlásokhoz kapcsolódó legjelentősebb illetékkedvezmények, illetve azok illetékmentes konstrukcióinak részletszabályai kerülnek bemutatásra.

1. Cserét pótló vétel

Az illetékkedvezmény részletszabályai az Itv. 21. § (2)-(6) bekezdéseiben, míg az illetékmentességet biztosító rendelkezések az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjában, valamint ugyanezen szakasz (19) bekezdésében kerültek elhelyezésre (a továbbiakban együtt: kedvezmény). A kedvezményt kizárólag magánszemély veheti igénybe. Alapesetben lényegtelen körülménynek minősül, hogy a jogügylet eladói oldalán magánszemély áll-e, ez alól egyetlen kivétel létezik, amikor a szerződő felek lakástulajdonok cseréje tekintetében kívánnak élni a kedvezménnyel. Elöljáróban, a kedvezmény lényege akként foglalható össze, hogy ha a magánszemély vagyonszerző lakástulajdonnak minősülő ingatlant vásárol és a vásárláshoz képest a törvényben megjelölt időszakon belül egy másik lakástulajdonát értékesíti, vagy korábbi lakástulajdona értékesítését követően a törvény szabta határidőn belül egy másik lakástulajdont vásárol, úgy visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége az általános szabályokhoz képest kedvezőbben, méghozzá a megvásárolt és értékesített lakástulajdonok – adóhatóság által megállapított – forgalmi értékének különbözete után kerül megállapításra. Abban az esetben, ha a megvásárolt lakástulajdon forgalmi értéke az értékesített lakásingatlan forgalmi értékénél alacsonyabb, úgy illetékfizetési kötelezettség megállapítására egyáltalán nem kerül sor, a vagyonszerzőt illetékmentesség illeti meg. A visszterhes vagyonszerzés esetei mellett a jogalkotó – ugyanazon feltételrendszert alkalmazva – a lakástulajdonok cseréjét is támogatja.

1.1. Kérelemhez kötöttség

A visszterhes jogügyletek után megállapítandó illeték főszabály szerinti mértékét és módját az Itv. 19. § (1) bekezdése rögzíti, azonban ettől eltérően is megállapításra kerülhet az illeték, amennyiben a vagyonszerző a cserét pótló vétel alkalmazására irányuló konkrét kérelmet terjeszt elő az adóhatóság felé. Ennek három módja lehetséges. A vagyonszerző már az adásvételi szerződésben nyilatkozatot tesz a kedvezmény igénybevételéről és/vagy az adóhatóság által rendszeresített ún. B400 adatlapon kéri a kedvezmény alkalmazását, illetőleg önálló beadvány keretében – elévülési időn belül – terjeszti elő kérelmét a kedvezmény vonatkozásában. A lényeg mindhárom formát tekintve ugyanaz, érvényesülnie kell a kérelemhez kötöttség elvének, valamint a vagyonszerzőnek az adóhatóság tudomására kell hoznia a kedvezmény igénybevételével kapcsolatos szándékát. Ennek hiányában az adóhatóság akkor sem alkalmazhatja a vagyonszerző javára a kedvezményt, ha hivatalból észleli a kedvezmény feltételeinek maradéktalan teljesülését.

Hangsúlyozni kell a kérelemhez kötöttség körében azt is, hogy a vagyonszerző kérelme tartalmának módosítását, illetve magának a kérelemnek a visszavonását csak a kérelmet elbíráló határozat véglegessé válásáig teheti meg.

1.2. Tárgyi hatály

A személyi kör mellett további lényeges eleme a kedvezmény alkalmazhatóságának, hogy kizárólag lakástulajdonok cseréje, illetve vásárlása és értékesítése esetén lehet rá a vagyonszerző jogosult. Ehhez kiindulási pontot az Itv. 102. § (1) bekezdés f) pontjában rögzített lakástulajdon fogalmi meghatározása nyújt, melynek értelmében lakástulajdon a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró (azaz széljegyen feltüntetett) ingatlan, a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is, amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri. Szerkezetkész állapotú ingatlannak az elkészült és ráépített tetőszerkezettel rendelkező építmény tekintendő. Ha az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lakóház van, az épületet – a hozzá tartozó kivett területtel együtt – szintén lakástulajdonnak kell tekinteni. Sem a cserét pótló vétel, sem az általános szabályok szerinti illetékkiszabás esetében nem minősülnek azonban lakástulajdonnak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiségek (pl. garázs, gazdasági épület), még akkor sem, ha azok a lakóépülettel egybeépültek. A kifejtettek alapján tehát irreleváns körülmény, hogy a vagyonszerző a lakástulajdon vásárlása, illetve értékesítése esetén egyéb rendeltetésű helyiségek tulajdonjogát is megszerezte, illetve értékesítette, a kedvezmény kizárólag lakástulajdonok vonatkozásában biztosítható.

Az Adó szaklap 2020/1-2. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a linkre kattintva érheti el >>

---