Varga Yvett: A tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága közti munkamegosztás – az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárása tükrében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való…

Jelen tanulmány az Európai Unió Bírósága mint választottbíróság eljárásán keresztül mutatja be az Európai Unió által vagy nevében kötött szerződésekkel kapcsolatos főbb hatásköri kérdéseket rávilágítva arra, hogy a hatásköri kérdések a legkevésbé sem függetlenek a szerződés anyagi jogi fogalmától és a magánjogi szabályok alkalmazási spektrumától. A cikk amellett érvel, hogy bár az Európai Unió Bírósága választottbírósági hatáskörét megszorítóan értelmezi, az egyes ügyekben hozott döntéseknek az adott ügy felein és tényein túlmutató erejük van, és számottevően befolyásolják a kontraktualizálódó közigazgatásról való közgondolkodást és a kapcsolódó szerződési gyakorlatot.

1. Bevezetés

[1] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) mint választottbíróság eljárása mind az Európai Unió jogával, mind pedig a választottbíráskodással foglalkozó jogirodalomban marginális területnek tekinthető, noha az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) külön cikket szentel e tárgykörnek, az EUB pedig évtizedek óta eljár változatos tárgyú választottbírósági ügyekben döntésre jogosult fórumként.

[2] A csekélynek tekinthető érdeklődés oka feltehetőleg a választottbírósági ügyek alacsony számában keresendő, mivel az EUB ügyforgalmi statisztikái alapján a 2000-es években az új ügyek alig 1-2%-a alapult választottbírósági kikötésen, az összes folyamatban lévő ügy számához viszonyítva pedig még alacsonyabbnak tekinthető a választottbírósági ügyek aránya.^[1]

[3] Az előbbi ügyek ugyanakkor rendre olyan komplex, az európai együttműködés szempontjából mégis alapvető kérdésköröket érintettek, mint az EUB és a tagállami bíróságok közti munkamegosztás, a fórumválasztás és a jogválasztás kapcsolata választottbírósági kikötés esetén, valamint az Európai Unió szerződési viszonyokban való megjelenésének formái, és a határ a szerződésen alapuló igényérvényesítés, valamint az Európai Unió szerződésen kívüli károkozásért való felelőssége között.

[4] Jelen cikk keretében elsőként az EUB és a tagállami bíróságok hatásköre közti dilemmát elemzem, majd bemutatom az EUB eljárási szabályai és az alkalmazandó jog közti összefüggés főbb pontjait. Ezt követően az elemzett szerződéses jogviszonyokból vonok le következtetéseket az uniós közigazgatási szerződések mibenléte tekintetében. Végül pedig a szerződésen alapuló és a szerződésen kívüli felelősség elhatárolásának szempontjait ismertetem a választottbírósági ügyek tükrében.

2. Hatásköri alapvetések

2.1. Az EUB mint választottbíróság az EUSZ és az EUMSZ alapján

[5] Az EUB alapvető funkcióját az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 19. cikk (1) bekezdés jelöli ki: ennek értelmében az EUB „[…] biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.”. A legalapvetőbb hatáskörök elhatárolását is az EUSZ tartalmazza [EUSZ 19. cikk (3) bekezdés]. Így az EUB az EUSZ-szal és az EUMSZ-szel (a továbbiakban együtt: Szerződések) összhangban: a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben; b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről; c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.

[6] Az EUB részletes hatásköri listáját az EUMSZ tartalmazza, ideértve a választottbíróságként történő eljárást. Emellett az EUMSZ 267. cikke szabályozza az EUB eljárását az uniós jog előzetes döntéshozatali eljárás keretében történő értelmezése terén, az EUMSZ 263. cikke deklarálja az EUB hatáskörét a semmisségi perek tekintetében, az EUMSZ 340. cikke alapján pedig kiterjed az EUB hatásköre az uniós intézményeknek a szerződésen kívüli károkozásából eredő kártérítési igények elbírálására is.

[7] Mindezeken túl az EUMSZ 272. cikke alapján az EUB hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon. Az EUMSZ 273. cikke pedig arra is felhatalmazza az EUB-t, hogy eljárjon a tagállamok között felmerülő, a Szerződések tárgyával összefüggő vitás ügyekben, ha az ilyen ügyeket a felek egy külön megállapodás alapján elé terjesztik.^[2]

[8] Ami a szerződésből eredő jogvitákat illeti, az EUMSZ további cikkei nem említik az EUB hatáskörét a szerződési jogviták kapcsán, sőt az EUMSZ 274. cikke kifejezetten kimondja, hogy az olyan vitás ügyeket, amelyekben az Unió az egyik fél, nem lehet erre hivatkozva kizárni a tagállamok bíróságainak hatásköréből, kivéve, ha ezt a hatáskört a Szerződések az EUB-ra ruházzák.

[9] Az EUB mint választottbíróság alapvető eljárási szabályai is lefektetésre kerültek az uniós joganyagban: az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése alapján a Törvényszék rendelkezik elsőfokú hatáskörrel választottbírósági ügyekben, a Bíróság pedig fellebbviteli fórumként jár el.^[3] A Bíróság alapokmánya (a továbbiakban: Alapokmány) pedig további különös szabályokat ad a választottbírósági eljáráshoz az Európai Központi Bank által vagy nevében kötött akár közjogi, akár magánjogi szerződések tekintetében.^[4] A Törvényszék eljárási szabályzata szintén tartalmaz különös rendelkezéseket az EUB mint választottbíróság eljárását illetően.^[5]

2.2. A választottbírósági hatáskör alapvető sajátosságai

[10] Elöljáróban leszögezhető, hogy az EUB mint választottbíróság eljárása már az alapvető funkciókat tekintve is több sajátosságot is hordoz az EUB más eljárásaival szemben.

[11] Prek és Lefèvre elemzése szerint egyrészt a választottbírósági eljárások közvetlenül nem a Szerződések értelmezését vagy alkalmazását szolgálják, ennyiben tehát az EUB rendeltetésétől idegennek minősíthetők.^[6] Másrészt ezekben az ügyekben rendszerint valamelyik nemzeti jog speciális szabályának alkalmazása szükséges, nem pedig uniós joganyagé.^[7] Harmadrészt pedig nem is feltétlenül valamely uniós közigazgatási aktus által okozott szubjektív jogsérelem orvoslása a tárgyuk.^[8]

[12] Más szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az EUB mint választottbíróság eljárása kifejezetten kevés ügyet érint, így az ítélkezési gyakorlat is részlegesnek és hiányosnak minősíthető.^[9]

[13] A fenti sajátosságok ellenére kísérletet teszek arra, hogy bemutassam, hogy az EUB választottbíróságként való eljárása mégis megkerülhetetlen mind a közösségi jog fejlődése, mind pedig az Unió, illetve szervei által kötött szerződések mibenléte és jogági hovatartozása tekintetében. Továbbá törekszem bemutatni azt is, hogy a fenti sajátosságok mellett a választottbírósági eljárás az EUB más eljárásaival is sok tekintetben rokonságot mutat.

3. A választottbírósági hatáskör és a tagállami bíróságok hatáskörének elhatárolása

3.1. Az elhatárolás jelentősége

[14] Az EUB és a tagállami bíróságok hatásköre közötti szigorú elhatárolás nem megkerülhető kérdés sem az EUB, sem pedig a tagállami bíróságok eljárása oldaláról.

[15] Ugyanis ha az EUB olyan ügyben állapítaná meg a hatáskörét, amely ügyben a tagállami bíróságok rendelkeznek hatáskörrel, úgy az EUB a tagállamok szuverenitását sértő és a Szerződésekkel ellentétes módon járna el, végső soron akár aláásva ezzel az európai integráció ügyét és saját rendeltetését. Míg ha a tagállami bíróságok vonnák el az EUB – mint választottbíróság – döntési jogkörét, egyrészt megsértenék a felek autonómiáját, amely a választottbírósági kikötés alkalmazásában ölt testet, másrészt a közösségi jogrenddel ellentétes döntést hoznának, amely az uniós jog megsértésével okozott károkért való kártérítési felelősségüket is megalapozhatná.^[10] Mindezeken túl alapjogi aggályok is felmerülhetnek akár az EUB, akár a tagállami bíróság hatáskörének megsértése kapcsán: a törvényes bíróhoz való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog ugyanis megköveteli, hogy a hatáskörrel rendelkező fórum hozzon a felekre nézve kötelező határozatot.^[11]

[16] Az EUB és a tagállami bíróságok közti munkamegosztás ugyanakkor a jogérvényesítő fél oldaláról is további jelentős gyakorlati relevanciával bír, mivel a rossz fórumválasztás és a rossz eljárási szabályrend-választás kockázatát, ideértve a sikertelen igényérvényesítést, valamint az eljárás esetleges elhúzódását is, a mindenkori felperes viseli.

[17] Az EUB értelmezésében mindez nem ellentétes a bírósághoz fordulás jogával vagy a tisztességes eljáráshoz való joggal, mivel: „a felperesre tartozik keresete jogi alapjának megválasztása, és nem az európai uniós bíróság feladata, hogy saját maga válassza meg a legmegfelelőbb jogi alapot”.^[12]

[18] Mindazonáltal további gyakorlati megfontolások sem elhanyagolhatóak a hatáskörről való vita kapcsán és a jogérvényesítés tervezése során. Egyesek nézete szerint az EUB – mint a tagállami bíróságoktól elkülönült szerv – adott esetben jobban szolgálhatja az uniós érdekek érvényesítését, és a határon átnyúló elemet tartalmazó jogviták eldöntésére is alkalmasabb lehet, mint a tagállami bíróságok.^[13] Másfelől nem nehéz belátni azt sem, hogy előnyösebb lehet a tagállami bíróságok eljárása a felperes számára, ha annak az eljárását behatóbban ismeri, vagy egyébként az adott állam joga lenne alkalmazandó a jogvitára.

[19] Az EUB a fentiekre tekintettel nagy figyelmet szentel az elfogadhatósági teszt részeként a fenti hatásköri vizsgálatnak: világosan kimondva, hogy „csupán választottbírósági kikötés értelmében rendelkezik hatáskörrel a hozzá benyújtott szerződéses jogviszonyokból származó jogviták eldöntésére, amely kikötés hiányában kiterjesztené igazságszolgáltatási hatáskörét az EUMSZ 272. cikk által számára korlátozottan fenntartottakon kívüli jogvitákra”.^[14] Az EUB az előbbiek szellemében azt az elvet is lefektette, hogy az EUMSZ 272. cikk szerinti hatáskör megszorítóan értelmezendő.^[15]

[20] A fenti hatásköri distinkcióra a jogirodalom is felhívja a figyelmet. Mind külföldi, mind hazai szerzők kiemelik, hogy az EUB hatáskörének megléte avagy hiánya a szerződéses jogviszonyok tekintetében különös gonddal vizsgálandó.^[16] Az előbbiek okán tehát részletes elemzést kíván az adott szerződésbe foglalt választottbírósági kikötés terjedelme.

 

A Polgári Jog folyóirat 2019/7–8. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el >>

Jelen kutatás az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.

^[1] Lásd az EUB hivatalos honlapján publikált éves ügyforgalmi statisztikákat. Elektronikus elérhetőség: https://curia.europa.eu/jcms/jcms/Jo2_11035/rapports-annuels (letöltés ideje: 2019. 04. 21.). A 2018-as éves jelentés alapján 2014 és 2016 között nulla, 2017-ben öt, 2018-ban kettő új választottbírósági ügy érkezett, és 2018-ben három választottbírósági ügy számított befejezettnek. Elektronikus elérhetőség: https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2019-04/_ra_2018_en.pdf (letöltés ideje: 2019. 04. 21.).

^[2] Ilyen megállapodásra példa: a Költségvetési Paktum 8. cikke (Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról), valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásáról szóló egyezmény, preambulum (16) bekezdés, 37. cikk (3) bekezdés. Lásd ehhez Armin Cuyvers: Judicial Protection under EU Law, IN: Emmanuel Ugirashebuja – John Eudes Ruhangisa – Tom Ottervanger – Armin Cuyvers (eds.): East African Community Law.Institutional, Substantive and Comparative EU Aspects, Brill Nijhoff, Leiden – Boston, 2017, 263. o. Szintén az EUB-t köti ki választottbíróságként a 2000. augusztus 24i az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság közötti, a jövedelem és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 11. cikke (2) bekezdése. Az EUB e választottbírósági kikötés alapján már eljárt, lásd a C648/15. Osztrák Köztársaság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben 2017. szeptember 12-én hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2017:664.

^[3] Történetileg ez nem volt minden esetben így: a Nizzai Szerződésig, ha a szerződő magánfél indított keresetet a választottbírósági eljárásban az Elsőfokú Bíróság rendelkezett elsőfokú hatáskörrel, míg az uniós szerv közvetlenül a Bírósághoz fordulhatott. Koen Lenaerts_ -_ Ignace Maselis – Kathleen Gutman: Procedural Law of the European Union,. Oxford University Press, Oxford, 2014, 38. o.

^[4] Alapokmány 35.4. pont.

^[5] Lásd az 1. cikk (2) bekezdés i) pontját, a 29. cikk (1) bekezdés c) pontját, valamint a 78. cikk (3) bekezdését. Ezek közül a legfontosabb szabálynak talán az minősíthető, hogy elfogadhatatlansági oknak minősül, ha a felperes választottbírósági ügy esetén a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés egy példányának benyújtását elmulasztotta [1. melléklet f) pont].

^[6] Miro Prek – Silvre Lefvre: Contractual Litigation before the EU Courts: The Interplay between National and EU Laws, Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, 2016, 514.o.

^[7] Uo., 514. o.

^[8] Uo., 514. o.

^[9] Dominique Ritleng: Les contrats de ladministration de lUnion européenne. In: Jean-Bernard Auby – Jacqueline Dutheil de la Rochre (szerk.): Traité de droit administratif européen, Larcier, Brüsszel, 2014, 222. o.

^[10] Lásd ebben az értelemben a Bíróság C-224/01. Gerhard Köbler kontra Republik Österreich ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítéletét, ECLI:EU:C:2003:513.

^[11] Az EUB mint törvényes bíró megközelítése ugyanakkor nem feltétlenül irányadó a hazai alkotmánybírósági gyakorlat tükrében, holott ez elméletileg levezethető lenne. Lásd ehhez Varga Zsófia: Az Alkotmánybíróság végzése az előzetes döntéshozatali kérelem előterjesztésének elmulasztásáról. Az Európai Bíróság mint törvényes bíró, Jogesetek Magyarázata, 2014/4. sz., 21. o.

^[12] Lásd a Törvényszék T29/11. Technische Universität Dresden kontra Európai Bizottság ügyben 2014. október 24-én hozott ítéletét, ECLI:EU:T:2014:912, 24. pont; a Bíróság C160/03 Spanyolország kontra Eurojust ügyben 2005. március 15én hozott ítéletét, ECLI:EU:C:2005:168, 35. pont; a Törvényszék T353/10. Lito Maieftiko Gynaikologiko kai Cheirourgiko Kentro kontra Bizottság ügyben 2011. október 12én hozott végzését, ECLI:EU:C:2015:562, 18. pont. Az EUB eljárásának ezen sajátosságára a szakirodalom sem gyzi felhívni a figyelmet, mondván, hogy a jogállítások terén a tagállami eljárásjogokhoz képest nagyobb szerep hárul a felekre az EUB eltt. Lásd pl. Prek-Lefvre i. m., 516. o., 519-520. o.

^[13] Lenaerts_ -_ Maselis – Gutman i. m., 687. o.

^[14] A Törvényszék T-168/10. és T-572/10. Európai Bizottság kontra SEMEA és Commune de Millau egyesített ügyekben 2012. szeptember 19-én hozott ítélete, ECLI:EU:T:2012:435, 115. pont. Hasonló elvi éllel mondta ki az EUB választottbírósági kikötés hiányában a hatásköre hiányát szerződési jogvitákra nézve a C-133-136/85. Walter Rau Lebensmittelwerke és társai egyesített ügyekben 1987. május 21-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1987:244, 10. pont, valamint a Törvényszék T-186/96. Mutual Aid Administration Services kontra Európai Közösségek Bizottsága ügyben 1997. október 3-án hozott végzése, ECLI:EU:T:1997:149, 47-48. pont.

^[15] Millau-ügy, 10. pont.

^[16] Így például Eleftheria Neframi szerint a választottbírói szerepkör értelmezése során a Törvényszék hatásköri tesztje szigorú, megszorító jellegű és érvekkel alátámasztott, továbbá különös gondot tükröz a tagállami bíróságok hatáskörének tiszteletben tartását illetően. Neframi szerint a hatáskör vizsgálata során az EUB a felek akaratának tulajdonít döntő jelentőséget, és a választottbírósági kikötést szintén a szerződési jog általános elveire figyelemmel, az alkalmazandó jog szabályaitól függetlenül végzi. Eleftheria Neframi: Le contentieux des clauses compromissoires. In: Stéphanie Mahieu (ed.): Contentieux de l’Union européenne. Quesions choisies, Larcier, Brüsszel, 2014. Magyar nyelven elemzi az EUB hatásköri önértelmezését külön fejezetben Blutman László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest, 2014.

---