1.49 milliárd euróra büntette az EU a Google-t, reklámozási politikája miatt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor a szerződéses partnereivel olyan megállapodásokat kötött, amelyek korlátozták a szerződő partnereket a Google versenytársainak értékesítsék hirdetési felületeiket.

Margrethe Vestager, az EB versenyjogi biztosa szerint: „A büntetést azért szabtuk ki, mert a Google jogszerűtlenül élt vissza az online keresők hirdetési piacán fennálló erőfölényével. A cég bebetonozta erőfölényét a piacon azzal, hogy olyan versenyjogilag jogszerűtlen megállapodásokat kötött, amelyek tiltották a cég versenytársai által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, amellyel a cég kizárta a piaci versenyt. Az eu-s jog alapján ez a magatartás jogszerűtlen. A jogsértő cselekmény már több mint 10 éve folyik, amellyel ellehetetlenül a versenytársak piacon való megjelenése, illetve a felhasználók sem élvezhetik a verseny nyújtotta ár- és szolgáltatásbeli előnyöket.”

A Google’s online keresési hirdetésekre vonatkozó stratégiája

A blogok, újságok és szállásközvetítő oldalak gyakran alkalmaznak keresőfunkciót, amelyek egy része fizetett hirdetési találatokat, más része tényleges keresési találatokat tartalmaz.

A Google AdSense nevű alkalmazása tulajdonképpen egy hirdetési közvetítő megoldás a honlapok tulajdonosai és a hirdetők között. A Google közvetítési tevékenysége során a keresőoldalak tuélajdonosait köti össze az online hirdetési felületet vásárlókkal.

A Google 2006 és 2016 közötti időszakban piacvezető volt az Európai Gazdasági Térség online hirdetésközvetítői piacán, a teljes piaci részesedése elérte a 70%-ot. 2016-ban a tagállamok online keresési piacán 90%-os piaci részesedéssel és 75%-os online hirdetésközvetítői részesedéssel rendelkezett.

A többi online hirdetésközvetítő, mint a Microsoft vagy a Yahoo természetesen nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google keresőben, ezért számukra kiemelten fontosak a harmadik felek keresőoldalai ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a Google-lel.

Az Európai Bizottság átekintette a kereskedelmi szempontból kiemelkedően fontos weboldalakkal kötött megállapodásokat, amelyekből az alábbi kép rajzolódott ki:

• A 2006-os induláskor a Google olyan kizárólagossági megállapodásokkal szerződött, amelyek a keresőoldalak tulajdonosai számára megtiltották, hogy a Google versenytársaival szerződjenek online hirdetésközvetítésre, illetve a versenytársak keresőiben nem tüntethették fel a fizetett hirdetéseket sem. Ezek a megállapodások a honlaptulajdonosok valamennyi oldalára kiterjedtek.
• 2009 márciusától a Google elkezdte felváltani ezeket a kizárólagossági klauzulákat egy ún. „Prémium Hely” megállapodással. Ennek keretében a keresőoldalak tulajdonosai azt vállalták, hogy a honlapjaik leglátogatottabb, legtöbb elérést biztosító felületeit nem értékesítik a Google versenytársai részére, valamint vállaltak, hogy legalább a megállapodás szerinti Google hirdetést elhelyezik az oldalaikon. Ezzel a megállapodással a Google lehetetlenné tette versenytársainak, hogy megszerezzék a legértékesebb hirdetési helyeket a hirdetési oldalakon.
• Ezzel egyidejűleg a Google olyan szerződéses kikötést is alkalmazott, amely előírta a keresőoldalak tulajdonosainak, hogy írásbeli hozzájárulást kell kérniük minden olyan változtatáshoz, amely érinti a versenytárs hirdetésközvetítők hirdetéseinek megjelenítését. Ennek köszönhetően a Google ellenőrzése alatt tudta tartani a versenytársak hirdetéseinek hatékonyságát, azaz azt, hogy hányan kattintanak rájuk, amely az online hirdetések egyik fő mutatója.

Az EU versenyjogi szabályainak megsértése

A Google fenti gyakorlatával jogellenesen élt vissza piaci erőfölényével, amikor az online hirdetésközvetítés piacán korlátozta a piaci versenyt.

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes, azonban az erőfölényben lévő vállalkozásnak kiemelt felelőssége van azért, hogy ne éljen vissza azzal és sem a domináns piacon, sem a többi piacon ne korlátozza a versenyt.

Az EB megállapította, hogy a Google által uralt piacon erős piaci korlátok vannak, nehéz a piacra lépés, mert jelentős befektetés kell a keresőtechnológia és a hirdetési felület kifejlesztéséhez, valamint a megfelelő hatékonyságú tulajdonosi és hirdetői portfolió kialakításához.

Az EB a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Googele versenytársai számára lehetetlen volt a piacra lépés, a keresőoldalak tulajdonosai pedig kiszolgáltatottak voltak a Google-nek, mert csak a cégen keresztül tudták a legtöbb profittal értékesíteni a hirdetési felületeiket.

A Google az általa alkalmazott szerződési feltételeket és az azok versenykorlátozó hatását nem tudta kimenteni.

(europa.eu)

---