1.49 milliárd euróra büntette az EU a Google-t, reklámozási politikája miatt

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. március 25.
Címkék: , , ,
Rovat:
Az Európai Bizottság vizsgálata során megállapította, hogy a Google visszaélt piaci erőfölényével, amikor a szerződéses partnereivel olyan megállapodásokat kötött, amelyek korlátozták a szerződő partnereket a Google versenytársainak értékesítsék hirdetési felületeiket.

Margrethe Vestager, az EB versenyjogi biztosa szerint: “A büntetést azért szabtuk ki, mert a Google jogszerűtlenül élt vissza az online keresők hirdetési piacán fennálló erőfölényével. A cég bebetonozta erőfölényét a piacon azzal, hogy olyan versenyjogilag jogszerűtlen megállapodásokat kötött, amelyek tiltották a cég versenytársai által nyújtott szolgáltatások igénybevételét, amellyel a cég kizárta a piaci versenyt. Az eu-s jog alapján ez a magatartás jogszerűtlen. A jogsértő cselekmény már több mint 10 éve folyik, amellyel ellehetetlenül a versenytársak piacon való megjelenése, illetve a felhasználók sem élvezhetik a verseny nyújtotta ár- és szolgáltatásbeli előnyöket.”

A Google’s online keresési hirdetésekre vonatkozó stratégiája

A blogok, újságok és szállásközvetítő oldalak gyakran alkalmaznak keresőfunkciót, amelyek egy része fizetett hirdetési találatokat, más része tényleges keresési találatokat tartalmaz.

A Google AdSense nevű alkalmazása tulajdonképpen egy hirdetési közvetítő megoldás a honlapok tulajdonosai és a hirdetők között. A Google közvetítési tevékenysége során a keresőoldalak tuélajdonosait köti össze az online hirdetési felületet vásárlókkal.

A Google 2006 és 2016 közötti időszakban piacvezető volt az Európai Gazdasági Térség online hirdetésközvetítői piacán, a teljes piaci részesedése elérte a 70%-ot. 2016-ban a tagállamok online keresési piacán 90%-os piaci részesedéssel és 75%-os online hirdetésközvetítői részesedéssel rendelkezett.

A többi online hirdetésközvetítő, mint a Microsoft vagy a Yahoo természetesen nem értékesíthetnek hirdetési felületet a Google keresőben, ezért számukra kiemelten fontosak a harmadik felek keresőoldalai ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt a Google-lel.

Az Európai Bizottság átekintette a kereskedelmi szempontból kiemelkedően fontos weboldalakkal kötött megállapodásokat, amelyekből az alábbi kép rajzolódott ki:

  • A 2006-os induláskor a Google olyan kizárólagossági megállapodásokkal szerződött, amelyek a keresőoldalak tulajdonosai számára megtiltották, hogy a Google versenytársaival szerződjenek online hirdetésközvetítésre, illetve a versenytársak keresőiben nem tüntethették fel a fizetett hirdetéseket sem. Ezek a megállapodások a honlaptulajdonosok valamennyi oldalára kiterjedtek.
  • 2009 márciusától a Google elkezdte felváltani ezeket a kizárólagossági klauzulákat egy ún. „Prémium Hely” megállapodással. Ennek keretében a keresőoldalak tulajdonosai azt vállalták, hogy a honlapjaik leglátogatottabb, legtöbb elérést biztosító felületeit nem értékesítik a Google versenytársai részére, valamint vállaltak, hogy legalább a megállapodás szerinti Google hirdetést elhelyezik az oldalaikon. Ezzel a megállapodással a Google lehetetlenné tette versenytársainak, hogy megszerezzék a legértékesebb hirdetési helyeket a hirdetési oldalakon.
  • Ezzel egyidejűleg a Google olyan szerződéses kikötést is alkalmazott, amely előírta a keresőoldalak tulajdonosainak, hogy írásbeli hozzájárulást kell kérniük minden olyan változtatáshoz, amely érinti a versenytárs hirdetésközvetítők hirdetéseinek megjelenítését. Ennek köszönhetően a Google ellenőrzése alatt tudta tartani a versenytársak hirdetéseinek hatékonyságát, azaz azt, hogy hányan kattintanak rájuk, amely az online hirdetések egyik fő mutatója.

Az EU versenyjogi szabályainak megsértése

A Google fenti gyakorlatával jogellenesen élt vissza piaci erőfölényével, amikor az online hirdetésközvetítés piacán korlátozta a piaci versenyt.

A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes, azonban az erőfölényben lévő vállalkozásnak kiemelt felelőssége van azért, hogy ne éljen vissza azzal és sem a domináns piacon, sem a többi piacon ne korlátozza a versenyt.

Az EB megállapította, hogy a Google által uralt piacon erős piaci korlátok vannak, nehéz a piacra lépés, mert jelentős befektetés kell a keresőtechnológia és a hirdetési felület kifejlesztéséhez, valamint a megfelelő hatékonyságú tulajdonosi és hirdetői portfolió kialakításához.

Az EB a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy a Googele versenytársai számára lehetetlen volt a piacra lépés, a keresőoldalak tulajdonosai pedig kiszolgáltatottak voltak a Google-nek, mert csak a cégen keresztül tudták a legtöbb profittal értékesíteni a hirdetési felületeiket.

A Google az általa alkalmazott szerződési feltételeket és az azok versenykorlátozó hatását nem tudta kimenteni.

(europa.eu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?
2019. június 17.

Mikor állapítható meg a bűnszervezetben való elkövetés?

Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig
2019. június 17.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.