13 év fegyház a villamosmegállóban szurkáló férfinak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék emberölés bűntettének kísérelte miatt 13 év fegyházbüntetésre ítélte azt a férfit, aki 2015 decemberében késsel nyakon szúrt egy szolgálton kívüli rendőrt egy kőbányai villamosmegállóban – közölte lapunkkal a Fővárosi Törvényszék.


Az ítélet szerint V. Krisztán vádlott ittas állapotban üvöltözött a villamosmegállóban, hogy az este folyamán „börtönbe rakja” magát, illetve valakit még „kirángat a kocsiból és agyonveri”. A megállóba érkező villamosról leszálló sértettet meg akarta ütni, azonban a szolgálaton kívüli rendőr ellökte magától. A vádlott kést rántott, újra a sértettre támadt és nagy erővel, öt centiméter mély sebet ejtve nyakon szúrta, átvágva a nyaki verőerét. A sértett észlelve a vérző sérülését menekülni próbált a helyszínről, de a vádlott utána futott és a késsel hadonászva megöléssel fenyegette. A sértett életét a kiérkező mentők mentették meg, de a szúrás miatt maradandó arcsérülést szenvedett.

Az eljárás során a vádlott tagadta garázda viselkedését, valamint azt, hogy szándékosan provokálta, illetve megszúrta volna a sértettet. Védekezése szerint a sértett fogott rá kést és a dulakodás közben a sértett saját magát vágta meg. A vádlotti védekezést cáfolták a BKK Zrt. megállóba telepített kameráinak felvételei és a villamosra várakozó utasok. A felvételek igazolták a vádlott megbotránkoztató magatartását, valamint azt, hogy rátámadt, majd késsel a kezében üldözte a már megszúrt és menekülő sértettet. Az orvosszakértő a sérülés jellegéből kizárta az önsértést, a nyomszakértő pedig a sértett ruházatán további késtől eredő vágásnyomokat rögzített. Ezek igazolták, hogy a vádlott szándékosan szúrta meg a sértettet.

 

A bíróság megállapította: azzal, hogy a vádlott köztudomásúlag életfontosságú szervekkel, erekkel, idegekkel zsúfolt nyakra mérte a szúrást, egyenes szándékkal akarta elkövetni az emberölést és csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a sértett nem halt meg.

A vádlott többszörös visszaesőként, büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményt, és ki kellett zárni a feltételes szabadság kedvezményéből is.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést.

A törvényszék fenntartotta a terhelt előzetes letartóztatását, mert a szabadságvesztés tartama miatt tartani lehet a szökésétől, elrejtőzésétől, de a vádlott előélete miatt a bűnismétlés veszélye is fennáll. A vádlott és védője a kényszerintézkedésről szóló döntés ellen is fellebbezett.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.