150 éves a magyar ügyészség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elnöke szerint ahogyan a 19. században igaz volt, ma is elmondható, hogy az ügyészség „a magyar szuveneritás egyik fontos tartóoszlopa”.

Az Országgyűlésnek felelős legfőbb ügyész minden évben számot ad tevékenységéről, és a beszámolókból az állapítható meg, hogy a magyar ügyészség lelkiismeretesen, kiemelkedő szakmai tudással és alázattal látja el feladatait – jelentette ki az Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ügyészség fennállásának 150. évfordulója alkalmából az ügyészség YouTube-csatornáján szerdán közzétett ünnepi videóban.

150 éve fogadta el az Országgyűlés az 1871. évi 33. törvénycikket, amely létrehozta a modern magyar ügyészi szervezetet. A házelnök a kiegyezés kora egyik nagy eredményének nevezte a kodifikációt.

Bár a kiegyezéssel Magyarországnak az állami szuverenitása egy részéről le kellett mondania, az igazságszolgáltatása független lett – mondta a házelnök. A gyakorlatban ez a függetlenség a 19. század végén is csak komoly harcok és viták árán valósulhatott és maradhatott meg, az igazságszolgáltatást külföldi befolyástól és belpolitikai csatározásoktól is védeni kellett.

Az Országgyűlés sem kényszerítheti

Már a törvény elfogadásakor kritikaként merült fel, hogy mennyire alkalmazható a francia minta, azaz a kormány felügyelete alatt álló ügyészségi szervezeti modell Magyarországon. A politikai viták a már létrejött és működő királyi ügyészséget is elérték. Erre Vargha Ferenc koronaügyész 1907-ben úgy reflektált, hogy „az ügyészség a meggyőződését a törvényre, az azzal kapcsolatos joggyakorlatra és tudományra alapítja, nem az érzelmekre vagy a politika változékony ízlésére” – idézte fel a házelnök.

Az Országgyűlés elnökének értékelése szerint „az elmúlt 150 év bizonyította azt, hogy az ügyészség valódi küldetése, azaz az állam büntetőjogi igényének kizárólagos képviselete attól függetlenül meg tud valósulni, hogy milyen felügyeleti struktúrába illeszti az alkotmányos szabályozás a vádhatóságot”.

Az ügyészség jelenkori közjogi státuszának kialakítása szempontjából meghatározónak nevezte azt a 2004-es alkotmánybírósági határozatot, amely deklarálta többek között, hogy a közvádra üldözendő bűncselekmények esetén a vádemelésről vagy annak elejtéséről – a magánvád vagy a pótmagánvád törvényben meghatározott eseteit kivéve – kizárólag az ügyészség dönthet. Ezt más szerv, így az Országgyűlés vagy annak bizottsága sem vizsgálhatja és nem kényszerítheti az ügyészséget döntésének a megváltoztatására – mutatott rá a házelnök.

A 2011-ben elfogadott alaptörvény 29. cikkének első bekezdésében e jogi hagyományok is rögzítve mondja ki, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

Az első ügyészségi törvény meghozatala után 140 évvel megszületett a jelenleg is hatályos, az ügyészségre és az ügyészek jogállására vonatkozó jogszabályanyag – mondta Kövér László az alaptörvényre és a sarkalatos törvényekre.

Polt Péter: 98,9 százalékos a váderedményesség

Polt Péter legfőbb ügyész a videóban kiemelte: az ügyészség a járványhelyzet idején is hatékonyan tett eleget alkotmányos kötelezettségének és eredményesen érvényesítette az állam büntetőigényét. Hozzátette: a világjárvány miatt az elmúlt évben olyan körülmények közt kellett dolgozniuk, amelyre nem volt példa, a pandémia az ügyészséget is megrázta, sok munkatársuk küzdött meg a betegséggel és öt kollégájuk elhunyt. Beszámolt arról is, hogy az alkalmazottak egészségének védelme érdekében – soha nem látott informatikai fejlesztést követően – a szervezet biztosította az online munkavégzést, minimalizálta a személyes kontaktusokat, központilag megszervezte a dolgozók koronavírus elleni oltását. Április végén munkatársaik háromnegyede rendelkezett már védettséggel – tette hozzá.

A vádemelések 71,7 százalékában büntetővégzést indítványoztak, bíróság elé állítás mindössze a vádemelések 5 százalékában történt és tovább nőtt az ügyészség váderedményessége, ami már 98,9 százalékos.

A közérdekvédelmi területen a pandémia miatt a szabálysértési ügyek jelentősen csökkentek, amire a szakterület rugalmasan reagált. Növelték a cégek, civil szervezetek nyilvántartási adatainak ellenőrzését, és fokozták a kereskedelmi cégek online értékesítési felületeihez tartozó általános szerződési feltételek vizsgálatát – mondta.

(MTI)

---