200 milliós bírság a Vodafonenak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Vodafone 2013 októberétől 2016. szeptember 30-ig havi díjas előfizetésekkel elérhető készülékek népszerűsítésére alkalmazott reklámjaiban megtévesztette a fogyasztókat a készülékek árával, ellenértékével kapcsolatban, mivel pusztán az ún. készülékárat jelenítette meg, de nem utalt arra, hogy a fizetendő havidíj készülékdíj részt is tartalmaz, illetve arra, hogy az mekkora.


A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) ma közétett határozata szerint februárban indított versenyfelügyeleti eljárást a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt-vel (a továbbiakban: Vodafone vagy eljárás alá vont) szemben, mivel észlelte, hogy a Vodafone 2013 októberétől kezdődően alkalmazott díjszabása alapján, lakossági ügyfeleinek szóló készülékreklámjaiban azt a látszatot kelti, hogy a reklámozott készülékért kizárólag a hirdetésben feltüntetett árat kell a fogyasztónak megfizetnie.

[multibox]Az ügyindító végzés szerint ezen készülékárak tekintetében az eljárás alá vont vállalkozás valószínűsíthetően nem valós adatokat közölt a fogyasztókkal, tekintettel arra, hogy további készülék (extra) havidíj is fizetendő, egyfajta „készülék-részletfizetésként”. A készülék havidíj –ugyanúgy, mint a tarifa havidíj – a hűségidő lejártáig fizetendő, így az eljárás alá vont vállalkozás valószínűsíthetően megtévesztő tájékoztatást ad a készülékek tényleges áráról, amikor nem ismerteti kommunikációs eszközein a hűségidő alatt befizetendő készülék (extra) havidíj összegét, mely a készülék átvételekor fizetendő díjjal együttesen adja ki a készülék tényleges árát a hűségidő végére. A kifogásolt kereskedelmi gyakorlatot az eljárás alá vont vállalkozás 2013 októberétől kezdődően folyamatosan alkalmazza készülékreklámjai tekintetében.
Az eljárás alá vont vállalkozással szemben a jelen döntés meghozatalát megelőző öt éven belül hat fogyasztóvédelmi jellegű versenyfelügyeleti eljárásban született döntés. Az eljárások minden esetben jogsértésés bírság megállapításával zárultak, ezért a Vodafone visszaeső jogsértőnek számít.

A Vodafone a jelen eljárásban vizsgált, lakossági készülékkel értékesített utólag fizetett előfizetések
népszerűsítésére 2013 októberétől plakát, online hirdetés,szórólap, TV reklám,rádióreklám, járműreklám, molinó, digitális torony, Google Adwords hirdetés, Facebook hirdetés,e-dm levél és vállalati honlap hirdetési felületeket használta.

A Vodafone a jelen versenyfelügyeleti eljárás előzményét képező bejelentéses eljárásban előadta, hogy
készülékekre részletfizetési konstrukciót publikus ajánlatai mellé nem nyújt. A készülékek a vételár
kifizetésével az előfizető tulajdonába kerülnek.
A Vodafone szerint az ajánlata esetében az előfizető dönthette el, hogy listaáron megvásárolja-e a készüléket és határozatlan idejű előfizetést választ hozzá. Az előfizető döntheettt úgy is, hogy a lehető legkevesebbet fizeti a készülékért és magasabb havidíjat fizet határozott idő alatt a szolgáltatásért Esetleg úgy is dönthetett, hogy kicsit többet fizet a készülékért cserébe az alacsonyabb
havidíjért.
A Vodafone előadta, hogy minderrő az előfizetőket a szerződéskötés során részletesen tájékoztatta..
A Vodafone nyilatkozata szerint nincsenek olyan reklámjaik, amelyekben készülék havidíjakat tüntetnének fel, tekintettel arra, hogy nincs külön készülék havidíjuk, csak egyfajta havidíjuk létezik:
amit a szolgáltatásért fizetnek az előfizetők. Ennek igazolásául a Vodafone megküldte a webshopjába
n található készülékajánlatainkat, ahol a készülékek mellett az előfizetők számára figyelemfelhívó
jelleggel feltüntették, hogy az adott készülék a határozatlan idejű tarifához képest mennyivel magasabb havidíjjal érhető el. A Vodafone nem különböztette meg a készülék- és szolgáltatási havidíjat.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

A Vodafone a versenyfelügyeleti eljárás során tett nyilatkozata szerint a készülékvásárlás és előfizetés
megkötése/hosszabbítása esetén az ügyfél két szerződést köt: adásvételi szerződést a készülék,
továbbá előfizetői szerződést a szolgáltatás vonatkozásában. A Ptk. szerinti adásvételi szerződés
alapján a fogyasztó a készülék listaárához képest kedvezményes árát köteles megfizetni, ennek megfizetésekor a készülék tulajdonjogát megszerzi, azaz az adásvétel teljesedésbe megy.
A készülékért a fogyasztó kizárólag a kedvezményes vételárat fizette meg, ezen felül a készülék
tulajdonjogának megszerzéséért semmilyen további vételár részletet, díjat vagy költséget nem kellett fizetnie.

A Vodafone álláspontja szerint az extra havidíj nem minősülhet készülék vételárrészletének, a részletvétel jellemzőivel sem az adásvételi szerződés, illetve sem az előfizetői szerződés nem rendelkezik. A Ptk. szerint amennyiben a vevő a vételár részletekkel késedelembe esik, úgy az eladót
megilleti az elállás joga, illetve a fennmaradó vételárrészleteket egyben követelheti. Amennyiben az
előfizető a havi előfizetési díját nem fizeti, úgy a Vodafone-nak nincs joga az adásvételi szerződéstől
elállni, az már teljesedésbe ment, a havi díj fizetésének elmaradása így a tulajdonjogot nem érinti, az
az előfizetői szerződés szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a
jogszabályban meghatározottak szerint jogosulttá válhatunk az előfizetői szerződés jövőre nézve
történő felmondására (azonban ez sem érinti a készülék tulajdonjogát). Az előfizető az adásvételi
szerződést – annak teljesítettsége miatt – eleve nem is szegheti meg, az előfizetői szerződés
megszegése miatt pedig nem a fennmaradó vételárrészleteket –mivel ilyenek nincsenek is – követeli
a Vodafone az előfizetőtől, hanem kötbért. Ezen szerződési feltételek az adásvételi és az előfizetői
szerződésekben egyértelműen szerepelnek.

A GVH nem fogadta el a Vodafone fenti érvelését és megállapította, hogy a társaság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. A Vodafone a jogsértést ugyan nem ismerte el, de együttműködésének jeleként szigorította megfelelési programját a piaci gyakorlaton túlmutatóan, módosította továbbá a kereskedelmi gyakorlatát és végső soron az érintett készülékértékesítési konstrukciókat is, továbbá felajánlotta az érintett fogyasztói körnek a határozott idejű szerződések ingyenes felbontásának lehetőségét, ezzel jelentősebb pénzügyi terhet is vállalva.

[htmlbox karteritesi_jog]

A fenti intézkedéseket – különösen a jóvátétel jellegű szerződésbontási ajánlatot –jelentős bírságcsökkentő tényezőként vette figyelembe a GVH, így a bírság összegét, amelyet az egyes kampányok költségei alapján számított ki, végül 200.000.000 forintban határozta meg, amely kevesebb mint a fele annak, amelyre egyébként a bírságközlemény alapján számíthatott volna,

A GVH hangsúlyozza, hogy a különböző versenyfelügyeleti célok között kiemelt célnak tekinti a jogsértés miatt kárt szenvedett vagy hátrányos helyzetbe került fogyasztók, vállalkozások lehetőség szerinti kompenzálását, illetve saját erőforrásainak lehető leghatékonyabb felhasználását, amelyhez a bírságolási gyakorlat is hozzájárulhat, beleértve a tevőleges jóvátétel, a megfelelési erőfeszítések és az eljárás során tanúsított fokozott együttműködés figyelembevételét bírságcsökkentő tényezőként.

(gvh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.