Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 22.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság friss döntésében hangsúlyozta: közügyek megvitatása körében a szólásszabadság kiemelt védelmet élvez, hiszen a demokratikus közvélemény alakítása összefüggésében követelmény, hogy a társadalom valamennyi polgára szabadon fejthesse ki gondolatait. A közügyekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás ennek megfelelően csak szűk körben korlátozható, akkor, ha sérti az emberi méltóság korlátozhatatlan, az emberi státuszt meghatározó lényegét, vagyis a másik személy emberi mivoltában való megalázására irányul. Az ilyen jellegű közlésekre nem terjed ki a véleménynyilvánítás szabadsága.  


Az alapügyben az indítványozó egy új történetkutató intézet vezetőjeként a vele készült interjú során az 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálásról fejtette ki álláspontját. Az alapügy – szintén történész – alperese egy hírtelevízió műsorában kritikával illette az indítványozó nyilatkozatát, valamint bírálta az indítványozó és az általa vezetett történetkutató intézet által követett politikai ideológiát. Egy nappal később az indítványozó pontosította saját korábbi álláspontját, és nyilvánosan megkövette azokat, akiket megsértett. Ezt követően az indítványozó az alperes nyilatkozatát sérelmezve bírósághoz fordult, jó hírneve és emberi méltósága megsértésének megállapítását kérve. A rá kedvezőtlen ítélettel szemben később alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítványozó által kifogásolt alperesi nyilatkozatra kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magasabb szintű alkotmányos védelem. Az indítványozó és az alperes megszólalásai a történelmi múlt feldolgozásához kapcsolódtak, vagyis a vita közérdekűnek minősíthető. A következőkben a testület azt vizsgálta, hogy az alperes véleménynyilvánítása tényállításnak vagy értékítéletnek minősül-e, és megállapította, hogy az általa megfogalmazottak értékítéletet fejeztek ki. Végül az Alkotmánybíróság kimondta: az alperes által megfogalmazott bírálat nem került a szólásszabadság védelmi körén kívülre, azaz nem irányult öncélú megalázásra.

[htmlbox BDT]

 

Hangsúlyozandó: az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatta, hogy az alapügyben eljárt bíróságok felismerték-e az ügy alapjogi vonatkozásait, illetve a támadott döntés szenved-e olyan mérlegelési hiányosságban, amely alaptörvény-ellenességet vetne fel. Ilyen hiányosság jelen esetben nem volt megállapítható, így a testület az alkotmányjogi panaszt elutasította.

A határozathoz dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

Kapcsolódó cikkek:


Négy és fél év gyilkossági kísérlet miatt
2018. szeptember 26.

Jogerősen négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy szentesi nőt, aki megpróbálta megölni idős, magatehetetlen élettársát.

Perindítási viszontagságok
2018. szeptember 26.

Perindítási viszontagságok

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is.

Kúriai munkacsoport: sikeres a reintegrációs őrizet
2018. szeptember 26.

Sikeresnek tartja a reintegrációs őrizetet a Kúria joggyakorlat-elemző munkacsoportja, amely szerint mivel a jogintézmény lényege a munkavégzés lehetőségének biztosítása, az elítéltet nem lehet elzárni ettől a lehetőségtől, még például a váltott műszakú munka esetében sem.

Állatkínzásért ítéltek el két férfit
2018. szeptember 26.

Állatkínzásért ítélt el a Sátoraljaújhelyi Járásbíróság két román állampolgárt, aki két teherautóba 142 malacot zsúfolt be - közölte a Miskolci Törvényszék szóvivője.

Egyszerűsítik és elektronizálják a közigazgatási ügyintézést
2018. szeptember 25.

A közigazgatási rendszer fejlesztésével gyorsabb, egyszerűbb, egységes és jó minőségű ügyfélkiszolgálás valósulhat meg; a következő évben 700 ügytípus egyszerűsödik vagy szűnik meg - közölte a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen.