A munkavállaló személyiségi jogának korlátozása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 19.
Címkék: , , , , ,
Rovat:
A munkavállalónak a párkapcsolatára vonatkozó adat védelméhez, illetve a magánélethez való jog személyiségi joga, így tőle erre nézve csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

Az alapügy

A felperes 2003. augusztus 1-jétől állt az alperes alkalmazásában humánerőforrás igazgatói munkakörben. A felperes házastársa és munkatársa közvetlen vezetőjéhez és az alperes igazgatójához intézett e-mailjében arról számolt be, hogy a felperes mással képzeli el az életét, kb. egy éve minden szempontból szorosabb kapcsolata van az alperes kft. alkalmazottjával.

Az ügyvezető egyeztetést kezdeményezett a felperessel, javasolva a jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetését. A központ a felperes igényét eltúlzottnak találta, ezért közös megegyezés a felek között nem jött létre. Az alperes a felperes munkaviszonyát felmondással szüntette meg.

A felperes elsődleges kereseti kérelme a jogviszony megszüntetés jogellenességének megállapítására, az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére alapítva eredeti munkakörbe történő visszahelyezésére, másodlagosan kártérítés megfizetésére irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az eljárt másodfokú bíróság rész-, közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a munkaviszony helyreállítása és a bonusra vonatkozó kereseti kérelem elutasítása tekintetében helybenhagyta, egyebekben megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg felperes munkaviszonyát. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős rész-, közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte a kereset teljes elutasítása mellett.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A bíróságok a jogvita eldöntése során helytállóan vizsgálták elsődlegesen az alperesnél hatályos Összeférhetetlenségi Szabályzatot. Kötelező jelleggel a családtag esetében írja elő a bejelentési kötelezettséget az alá- fölérendeltségi vagy más jogviszonyra tekintettel. A munkavállalók között lévő szerelmi kapcsolat bejelentése pedig a Szabályzat szerint sem volt kötelező. A másodfokú bíróság helyesen, a kereseti kérelmen való túlterjeszkedés nélkül állapította meg, hogy a munkavállaló párkapcsolata a személyiségi joga és személyes adata, ami legfeljebb akkor korlátozható, ha a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Jelen esetben ezt a szükségességet alperes nem bizonyította. A felperes az alperes szabályzata szerint nem volt köteles párkapcsolatát bejelenteni, a „tanácsos” megfogalmazás pedig a munkavállaló mérlegelésére bízta ennek eldöntését, oly módon, hogy a munkáltató nem adott e körben elvárásairól eligazítást, és a mulasztás szankcióit sem rögzítette. Az Mt. 10. § (1), (2) bekezdése azt írja elő, hogy a munkavállaló csak olyan nyilatkozat megtételére, vagy adat közlésére kötelezhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, vagy megszűnése szempontjából lényeges. Jelen esetben a „feltétlen szükségesség” nem nyert igazolást.

Mindebből következően a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy sem az alperes belső szabályzatából, sem a törvényi rendelkezésekből nem következik, miszerint a vezető beosztású munkavállalónak még az élettársi viszonyt sem elérő szerelmi kapcsolatát kötelessége lett volna bejelenteni, az alperes pedig nem igazolt olyan érdeksérelmet, amely a jogviszony megszüntetést indokolttá tette. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?
2019. július 18.

Mikor diszkriminatív a bérkülönbség?

A munkaviszony bármely életkorban elkezdődhet, annak eltérő hosszán alapuló különbségtétel a bérezésben önmagában nem valósít meg életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság
2019. július 17.

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki képviselők alkotmányellenességre hivatkozva a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény tavaly októberi, a pénztárak állami támogatásának megszüntetését tartalmazó módosításának semmisítését kérték.

Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát
2019. július 17.

Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”
2019. július 17.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Chocolate Brown szolárium franchise hálózatot üzemeltető Sun System Kft. ellen, mert úgy véli, hogy a vállalkozás a „Csokicső” szoláriumcsövek reklámozásakor megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.