Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság ügyforgalmi adatait részletes táblázatokban teszi közzé minden negyedév végén, valamint az év végén. Az alábbiakban összefoglaljuk a 2023 első negyedévére vonatkozó alapvető adatokat, és grafikonok segítségével áttekintést adunk ügyteherről és a döntések adatairól.
Az Alkotmánybíróság negyedévente közzéteszi az ügyforgalmára vonatkozó részletes, összesített adatokat. Az alábbiakban a 2023 első negyedévi adatokat foglaljuk össze. Az időszak részletes adatait tartalmazó táblázatok itt érhetők el >>. Emellett az alkotmányjogi panaszok elintézésre vonatkozó aktuális adatokat – 2013-tól kezdődően, naptári évenkénti bontásban – itt lehet megtekinteni >>
Az alábbiakban a fontosabb adatokat ismertetjük. 2023. január 1. és március 31. között az előadó alkotmánybíróhoz került új ügyek száma 118 volt, melyek legnagyobb hányada alkotmányjogi panasz. Az újonnan indult, előadó alkotmánybíróra szignált ügyek hatásköri megoszlására vonatkozó adatai (együtt az előző év 1. negyedévére vonatkozó adatokkal) az alábbi táblázatban láthatóak. Ebből kiderül, hogy az idei első negyedévben kevesebb új ügy indult, mint az elmúlt év azonos időszakában.
Az új ügyeken belül a különböző ügytípusok egymáshoz viszonyított aránya 2023 első negyedévében a következő volt:
Ami a befejezéseket illeti, a testületek (a teljes ülés és a tanácsok) 189 ügyet zártak le 2023 január 1-je és március 31-e között, és ezek közül 35 esetben született érdemi határozat. Bírósági, illetve hatósági döntés megsemmisítésével 12, jogszabályi rendelkezés megsemmisítésével 1 esetben éltek a testületek.
Az alábbi táblázat a befejezett ügyekre vonatkozó fontosabb 1. negyedévi adatokat tartalmazza, együtt az előző év 1. negyedévére vonatkozó adatokkal. A befejezett ügyek száma szintén csökkent valamelyest a 2022 azonos időszakáéhoz képest.
A befejezett ügyekre vonatkozó negyedéves adatok alakulás mutatja be az alábbi grafikon:
Az Abtv. 43. §-a alapján ha az Alkotmánybíróság megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. Az alábbi grafikon a bírói döntéseket megsemmisítő alkotmánybírósági határozatok számának alakulását mutatja szintén negyedéves bontásban, két évre visszamenőleg.
A következő ábra a jogszabályi rendelkezést megsemmisítő alkotmánybírósági határozatok számának alakulását mutatja szintén negyedéves bontásban, az elmúlt két évben.
A bírói döntéseket és jogszabályi rendelkezéseket megsemmisítő, 2023-ban hozott alkotmánybírósági határozatok aktuális listája itt érhető el >>
Az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelményeket összefoglaló táblázatot itt lehet elérni >>.
Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető szervet – határidő megjelölésével – felhívja feladatának teljesítésére. A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg, kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására, vagy a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos. Az aktuális, még nem teljesített jogalkotói mulasztásokat a honlapon itt lehet áttekinteni >>.
Az alkotmányjogi panaszok elintézésre vonatkozó, részletes adatokat tartalmazó táblázatok itt érhetőek el >>
A testületek által 2022-ben befejezett alkotmányjogi panasz ügyek átlagos elintézési ideje az indítvány benyújtásától számítva 296 nap volt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Ügyrendben megállapított ügyintézési határidőket nem az indítvány benyújtásától, hanem az előadó alkotmánybíróra történt szignálástól kell számítani. Az alábbi ábra az évenkénti átlagos ügyintézési időtartamra vonatkozó adatokat mutatja be 2013-ig visszamenőleg.
A befejezett ügyek kapcsán végül egy áttekintés arról, hogy a 2023 első három hónapjában érdemi határozattal lezárt alkotmányjogi panasz ügyek milyen arányban oszlanak meg az ügyszaki jellegük szerint
Az ügyteherre (folyamatban lévő ügyekre) vonatkozó adatok az 1. negyedév végén a következőképp alakultak. 2023. március 31-én 336 előadó alkotmánybíróra kiszignált ügy volt folyamatban, ez a korábbi évekhez hasonlóan további kismértékű csökkenést mutat az előző negyedév végi (2022. december 31-i) adathoz (383 folyamatban lévő ügyhöz) képest.
2023. március 31-én az előadó alkotmánybírók előtt folyamatban lévő ügyek száma és részletes megoszlása az alábbi táblázatban foglaltak szerint alakult. Ebben összehasonlításképp feltüntettük az előző negyedév végi adatokat is. Az adatokban értelemszerűen nem szerepelnek azok az ügyek, amelyek esetében még folyamatban van a főtitkári előkészítő eljárás.
Az alábbi grafikon az előadó alkotmánybíróra szignált új ügyek, a befejezések és az aktuális ügyteherre vonatkozó adatok (a folyamatban lévő ügyek számának) alakulását mutatja be két évre visszamenőleg, negyedéves bontásban.
A 2023. március 31-i állapotra vonatkozó összesített, részletes ügyforgalmi és statisztikai adatokat tartalmazó táblázatokat itt lehet megtekinteni >>
Az alkotmányjogi panaszok elintézésre vonatkozóan a naptári éves adatokat tartalmazó külön táblázatok is készülnek. Ezek 2013-tól kezdődően, éves bontásban tartalmazzák az alkotmányjogi panaszokra vonatkozó részletes adatokat (visszautasított és befogadott panaszok, illetve érdemi döntések száma, folyamatban lévő ügyek stb.). Ezek a táblázatok itt érhetőek el >>
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!