55 milliós felügyeleti bírságot kapott az Erste Bank


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az Erste Bankra 45,3 millió, az Erste Lakás-takarékpénztárra 5,7 millió, az Erste Jelzálogbankra pedig 3,7 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki.

A bírságot egyebek közt vállalatirányítási, hitelkockázati, IT-biztonsági, adatszolgáltatási, hitelkockázat-számítási, értékvesztés-képzési, illetve a betétbiztosítási nyilvántartásra vonatkozó problémák miatt szabták ki. A bejelentés azonban hozzátette, hogy a feltárt hibák, hiányosságok összességében nem befolyásolják az intézmények megbízható és biztonságos működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csoportszintű átfogó vizsgálata a 2018. június 5-től a vizsgálat lezárultáig tartó időszakot tekintette át az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (Erste Bank), az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt.-nél (Erste Lakás-takarékpénztár) és az Erste Jelzálogbank Zrt.-nél (Erste Jelzálogbank).

Hol voltak hiányosságok?

A jegybank egyebek közt hiányosságokat állapított meg az Erste Bank belső ellenőrzési területére vonatkozó szabályozásban. A lakossági workout ügykezelésben hiányzott a megfelelő szempontrendszer az esetleges csalások feltárására. A lízingfinanszírozás terén a hitelintézet nem alakított ki egységes szabályozást, gyakorlatot a visszavásárlási/maradványérték garancianyújtók kockázatainak feltárására, éves felülvizsgálatára és a garanciakötelezettségek nyilvántartására vonatkozóan – részletezte az MNB közleménye.

Munkajog - új visi box (640x360_ujvisi_box)

A vizsgálat hiányosságokat tapasztalt a jelzálogbejegyzések fedezetnyilvántartási rendszerben történő rögzítése és monitoringja tekintetében, illetve ezen banki folyamatokban nem működtek megfelelően a beépített kontrollok. Kiegészítésre szorul a bank fedezetek értékelésére és nyilvántartására, ügyfélcsoportképzésre, valamint hitelkockázat-számításra vonatkozó belső szabályozása is.

Egyes pontjain továbbfejlesztendők, és a továbbiakban rendszeresen frissítendők az Erste Bank informatikai (IT) biztonsági rendszerei. Szükségesnek ítélte az MNB a kiemelten fontos IT-rendszerekkel kapcsolatos naplózás további ellenőrzésére vonatkozó, illetve a felhasználói hozzáférési jogosultság-kezelési banki gyakorlat javítását.

Javítást kér a jegybank

Az MNB azt is közölte, hogy nem volt megfelelő a hitelintézet konszolidált biztosítotti betétállomány-nyilvántartása, egyes ügyfelek pedig nem kapták meg a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatást. Több esetben elmaradt a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda tájékoztatása a pénzmosás gyanús ügyletekről, olykor pedig elmaradtak a téma kapcsán szükséges, a pénzeszközök forrására vagy a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó műveletek is.

A lakás-takarékpénztár és a jelzálogbank esetében a jogszabályi megfelelésért felelős személy bejelentésének elmulasztását, illetve IT-biztonsági és betétnyilvántartási, valamint adatszolgáltatási hiányosságokat tárt fel a vizsgálat.

Mindezek nyomán az MNB kötelezte a három intézményt a feltárt hiányosságok kijavítására és a megtett intézkedésekről való beszámolásra a jegybank részére.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

Magyar jelentéstevő: romlik a jogállamiság Magyarországon

Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.

2024. október 8.

Az EUB új ítélete az árcsökkentés kommunikációjáról

Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.

2024. október 8.

Vége a közösségi oldalak önkényének?

Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.