67,3 millió forint felügyelet bírságot kapott K&H bankcsoport


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 67,3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a K&H bankcsoportra.

Az MNB csoportszintű átfogó vizsgálatot végzett a K&H bankcsoport négy tagjánál 2019. március 31-től az eljárás lezártáig, a szabálytalanságok miatt a K&H Bankot 66,8 millió forintra, a K&H Ingatlanlízinget 500 ezer forintra bírságolta meg, és kötelezte a két intézményt a hiányosságok kijavítására. A K&H Jelzálogbank Zrt. és a K&H Faktor Zrt. esetében a vizsgálat nem tártak fel jogszabálysértést.

A K&H Banknál elsősorban a fedezetkezelés, fedezetértékelés és nyilvántartás, az értékvesztés-képzés, a vállalatirányítás, az informatika és információbiztonság, a felügyeleti adatszolgáltatás és az OBA betétnyilvántartás terén állapítottak meg hiányosságokat. A bank számos esetben nem tett eleget határidőben a referenciaadatok Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való átadási kötelezettségének, az adatátadás során jelentős volt a hibás tételek száma, ezek javítása sem működött megfelelően szabályozottan. Hiányosságot állapítottak meg az online személyi kölcsönök hitelezési folyamatában az adós jövedelmének megállapításával összefüggésben is.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Az MNB megállapította azt is, hogy a leányvállalatok hálózati szétválasztása nem biztosított, emellett az összeférhetetlenségek nyilvántartása, kezelése nem felelt meg minden törvényi előírásnak. A K&H Bank nem az OBA előírásainak megfelelően állította össze a Konszolidált Biztosított Betéti (KBB) adatállományát.

A bírságnál K&H Banknál súlyosbító körülménynek számított, hogy néhány jogszabálysértés ismétlődött, illetve huzamosabb ideje fenn állt. Enyhítő körülményként értékelték, hogy a K&H Bank a vizsgálat során mindvégig együttműködő magatartást tanúsított, számos jogsértésnél már a vizsgálat alatt intézkedett a szabályszegések kiküszöbölésére – tájékoztatott az MNB.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.