90 millió adag oltóanyagot követel az EU az AstraZenecától


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság további 90 millió adag koronavírus elleni vakcina június vége előtti leszállítását akarja jogi eszközökkel kikényszeríteni a brit-svéd AstraZeneca gyógyszercégnél.

Stefan Keersmaecker, a brüsszeli testület illetékes szóvivője, a bizottság keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Mint mondta, az első eljárás elindítása azért volt szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.

„Nem az a célunk hogy pénzügyi kárpótlást kapjunk az AstraZenecától, hanem az, hogy a bíróság jogi eszközökkel kikényszerítse a szerződésben foglaltak betartását, és késedelem nélkül leszállítsa ki a szükséges mennyiségű oltóanyagot. Hozzátette: a bíróság ennek érdekében büntetőintézkedéseket is elrendelhet a cég ellen.

Az Európai Bizottság az AstraZeneca között köttetett szerződés értelmében az cégnek összesen 120 millió dózis oltóanyagot kellett volna szállítani az unió tagállamaiba, azonban eddig csak lényegesen kevesebb, 30 millió adag érkezett meg az EU-ba.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.