A csempészcigaretta megszerzése is orgazdaságnak minősül

A jövedéki adózás alól elvont, csempészett, cigarettaszállítmány megszerzése, elrejtése és továbbszállításra való előkészítése során az elkövető nem szerez tulajdont.

Az alapügy

A II. rendű terheltet társtettesként elkövetett orgazdaság bűntettében, a III. rendű IV. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett orgazdaság bűntettében marasztalták az eljárt bíróságok.

Az ügy I. rendű terheltje és a II. rendű terhelt megállapodtak abban, hogy vagyoni haszonszerzés végett jövedéki adózás alól elvont, Ukrajnából csempészett cigarettát szereznek meg, amelyet az I. rendű terhelt érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság telephelyén fognak tárolni, majd azt Angliában értékesítik. Az I. rendű és a II. rendű terhelt megállapodásáról tudva a III. rendű terhelt közvetítői tevékenységet látott el egyfelől az I. rendű és a II. rendű terheltek között, illetve az ukrajnai eladóval tartotta a kapcsolatot, ezért „munkadíjat” kapott. A 128.838.400 forint értékű csempészett cigarettát az I. rendű terhelt raktárában helyeztek el. Ezt követően az I. rendű és a II. rendű terhelt megállapodtak, hogy a cigarettát a II. rendű terhelt elszállíttatja, azonban azt a nyomozók 2012. május 31. napján lefoglalták. A IV. rendű terhelt szintén a kapcsolattartásban, valamint a továbbszállítás előkészítésében kapott feladatot, a sikeres továbbszállítás esetén összesen 2.000.000 forintban részesült volna.

A jogerős határozatok ellen a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az indítványozók ugyan a bűnösséget anyagi jogi törvénysértésre hivatkozva vitatták, valójában azonban a törvényi tilalom ellenére az irányadó tényállást támadták, amikor arra hivatkoztak, hogy az orgazdaság törvényi tényállási elemeinek bizonyítása elmaradt, illetve a haszonszerzési célzat meglétét cáfolták. Így az erre alapozott indítvány alapján a felülvizsgálat kizárt.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati indítványokban kifejtett, a cselekmény törvénysértő minősítésével, illetve a terheltek elkövetői minőségével kapcsolatos érvek azonban alaptalanok.

A tényállás szerint a II. rendű terhelt szándéka arra irányult, hogy vagyoni haszonszerzés végett megszerezze a csempészett cigarettát és azt értékesítse, a cigaretta ténylegesen a birtokába is került.

Az eljárt bíróságok által megállapított történeti tényállás minden olyan lényeges adatot tartalmaz, amelyek alapján a terheltek cselekményeinek minősítése, annak törvényessége ellenőrizhető. A terheltek a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának külön szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (régi Jöt.) rendelkezéseit szegték meg.

Az Ukrajnából átcsempészett cigaretta jövedéki terméknek minősült, amelyet a jövedéki adózás alól elvontak. Ezzel a felülvizsgálati indítvánnyal érintett valamennyi terhelt tisztában volt. A jövedéki adózás alól elvont terméket a II. rendű terhelt érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság telephelyére szállították, ezzel a megszerzés, illetve az elrejtés, mint elkövetési magatartás a II. rendű terhelt részéről megvalósult. Ebben volt segítségére a III. rendű terhelt, amikor az ukrajnai eladóval kapcsolatot tartott, így a csempészett cigaretta megszerzésében a II. rendű terheltnek segítséget nyújtott, és a IV. rendű terhelt, aki a továbbszállítás érdekében a megszerzett jövedéki termék elrejtésében működött közre.

Téves az az érvelés, hogy a II. rendű terhelt a jövedéki adózás alól elvont terméken tulajdont szerzett, ezért arra nem követhetett el orgazdaságot.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletében nem azt a megállapítást tette, hogy a II. rendű terhelt a cigarettán tulajdont szerzett, csupán azt rögzítette, miszerint az I. rendű terhelt telefonon értesítette a IV. rendű terheltet, hogy a megállapodásnak megfelelően megérkezett az Ukrajnából csempészett cigaretta, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa az I. rendű és a II. rendű terhelt. Ezzel azonban a bíróság nem jogi értékelést adott, hanem a telefonbeszélgetés tartalmát rögzítette, a felülvizsgálati indítványokban szereplő, az elsőfokú bíróság ítéletéből idézett, a tulajdoni aránnyal kapcsolatos szövegek pedig a bíróság előtt tett vallomásokban szerepelnek.

Ugyanakkor az elsőfokú ítéletben írt jogi értékelés kiegészült a másodfokú ítéletben szereplő jogi indokolással.

A Btk. 379. § (1) bekezdés a) pontja szerint az, aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.

Azaz az ilyen árunak nem csupán az elrejtése, vagy az elidegenítésében való közreműködés, hanem a vagyoni haszon végett történő megszerzése is orgazdaságnak minősülő bűncselekmény, jelentősége nem a tulajdoni viszonyoknak, hanem annak van, hogy a megszerzett dolog bűncselekményből származik.

A Btk. 396. § (6) bekezdése pedig költségvetési csalásként rendeli büntetni azt, aki a jövedéki adóról szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.

Az Ukrajnából átszállított, az I. és II. rendű terhelt által – ellenérték fejében – megszerzett cigarettaszállítmány nyilvánvalóan bűncselekményből, az elkövetéskor hatályban volt régi Btk. 310. § (6) bekezdése szerinti jövedéki termék megszerzésével elkövetett költségvetési csalás bűntettéből származó dolog volt. E cselekmény a hatályos Btk. 396. § (6) bekezdése szerinti ugyancsak költségvetési csalás.

A megtámadott határozatok nem tartalmaznak olyan ténymegállapítást, miszerint bármelyik, felülvizsgálati indítvánnyal érintett terhelt a jövedéki adózás alóli elvonásban bármilyen módon közreműködött volna. Így cselekményüket helyesen minősítették orgazdaságként az eljárt bíróságok.

Az irányadó tényállás tartalmazza a haszonszerzési célzatot és az üzletszerűséget megalapozó tényeket is. Emellett ennek a felülvizsgálat szempontjából nincs is jelentősége, mert a cselekmény esetleges törvénysértő minősítése csak abban az esetben felülvizsgálati ok, ha annak eredményeként a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki.

A Btk. 379. § (1) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság akkor, ha az az (5) bekezdés b) pontja szerint jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett bűntettnek minősül, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 396. § (6) bekezdése szerinti költségvetési csalás pedig a (4) bekezdés b) pontja szerint ugyancsak két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha azt jelentős vagyoni hátrányt okozva, üzletszerűen követik el.

Így mindkét bűncselekmény büntetési tétele azonos, ezért az esetleges törvénysértő minősítés nem eredményezett volna törvénysértő büntetést.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Arcfelismerő technológia leplezett le egy gyilkost
2019. augusztus 23.

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a délkelet-kínai Fucsien tartományban, miután egy arcfelismerő technológiát használó szoftver felismerte, hogy a férfi egy halott nő arcának azonosításával próbál kölcsönt felvenni egy online felületen.

Vádat emeltek Simonka György ellen
2019. augusztus 21.

Vádat emeltek Simonka György országgyűlési képviselő és harminckét társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.