A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálni kell a büntethetőség elévülését
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.
A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében, a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján BF.1603/2017/1. szám alatt jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.
Az ítélkezési gyakorlatot megosztottnak látta abban a kérdésben, hogy a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését követően a büntethetőség elévülésének vizsgálata során miként vehető figyelembe a terhelt elítélése és az erről szóló ítélet hatályon kívül helyezése között eltelt idő.
1. Az indítványozó az ítélkezési gyakorlat megosztottságának szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott:
A szolgálatban kötelességszegés vétsége és más bűncselekmény miatt a volt büntetés-végrehajtási őrmester terhelt ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42(II). Kb.680/2013/3. számú, 2013. április 5. napján kihirdetett és a kihirdetése napján jogerőre emelkedett ítéletével a terhelt bűnösségét szolgálatban kötelességszegés vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében megállapította, és ezért őt összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.I.1612/2016/7. számú, 2017. január 24. napján kelt végzésével – mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező – feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte és a terhelt ellen indult büntető eljárást – elévülés okán – megszüntette.
A határozat indokolása szerint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, 2013. április 5. napján az elévülés elkezdődött, amivel ezen időpontot követően – figyelemmel a 3/2010. BJE határozatra is – elévülést félbeszakító eljárási cselekményre nem került sor, az eljárás tárgyát képező bűncselekmények büntethetősége elévült.
Egy másik ügyben a csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Debreceni Városi Bíróság 20.B.1655/2010/12. számú, 2010. november 3. napján kihirdetett ítéletével megállapította a terhelt bűnösségét csődbűncselekmény bűntettében, valamint 2 rendbeli adócsalás bűntettében, és ezért őt 1 év 5 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
Az elsőfokú határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú, 2017. május 24. napján kelt végzésével a jogerős ügydöntő határozatot – mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalásról lemondás törvényi előfeltételeinek hiányában folytatta le a Be. XXVI. Fejezete szerinti külön eljárást – feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, ugyanakkor az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította
A határozat indokolásának [58] bekezdése szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása már fogalmilag kizárt. Így a felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a támadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást is.
2.A legfőbb ügyész az 1.) pontban feltüntetett határozatban kifejtett értelmezéssel értett egyet, álláspontja szerint a megismételt eljárás elrendelésekor a hatályon kívül helyezésről döntő bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási akadályokat, így a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény büntethetőségének elévülését is. Ennek során az alkalmazandó anyagi jogi törvényben meghatározott, az elévülés félbeszakítását vagy nyugvását eredményező körülmények vehetők figyelembe. A jogerős marasztaló határozathoz pedig sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 35. §-a, sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. §-a ilyen joghatást nem fűz.
Erre figyelemmel a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése és utóbb történő hatályon kívül helyezése közötti időszak figyelmen kívül hagyására nincs törvényes lehetőség. Ezt az időszakot is tekintetbe véve kell vizsgálni azt, hogy a büntetőügyekben eljáróhatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított legutóbbi büntetőeljárási cselekménye óta mennyi idő telt el.
A legfőbb ügyész átiratában indítványozta, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a jogegységi indítványban kifejtetteknek megfelelően határozzon és állapítsa meg, hogy a Bfv.I.1612/2016/7. számú határozatban kifejtett álláspont a helyes.
A jogegységi ülésen az indítványozó képviselője az indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, és az abban foglaltaknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.
3. A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség. A Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfőbb ügyész indítványozza.
Miután a legfőbb ügyész képviselője indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta, a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi döntés meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek tartva az eljárást – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 670. § (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-ai alapján eljárva – lefolytatta.
5. A jogegységi eljárásban az elvi kérdés tehát az, hogy a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése után felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés esetén a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat jogereje és a hatályon kívül helyezés között eltelt időszak jelentőséggel bír-e, vagy azt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek függvényében a hatályon kívül helyezés kapcsán az eljárt bíróság új eljárásra utasításának, vagy – az elévülési idő elteltére tekintettel – az eljárás megszüntetésének van-e helye.
Mindkét, a legfőbb ügyész indítványában hivatkozott ügyben a felülvizsgálat során eljárt bíróság vizsgálta az elévülés kérdését, azonban annak megítélése kérdésében eltérő álláspontra jutottak.
A Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú végzése indokolásában kifejtett álláspont szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása fogalmilag kizárt, s ez az időszak legfeljebb a büntetés elévülése szempontjából releváns. Így felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a megtámadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást. Következésképpen a felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén a hatályon kívül helyezéssel a bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani.
Ezzel szemben az indítványban hivatkozott Bfv.I.1612/2016/7. számú végzésében a Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva – ugyancsak abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt – a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elévülésre tekintettel az eljárást megszüntette. Döntését azzal indokolta, hogy mivel a határozat jogerőre emelkedésekor újra elkezdődött elévülést semmilyen eljárási cselekmény nem szakította félbe, így a büntethetőség elévülése bekövetkezett.
Ezzel egyező álláspontot foglalt el a Kúria a Bfv.III.1002/2009/16. számú, és a Bfv.III.208/2010/14. számú határozata is.
6. A kifejtettek alapján a Kúria jogegységi tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy hatályon kívül helyezésnél fontos szempont az elévülés vizsgálata. A büntethetőséget megszüntető ok észlelése és bizonyítás felvétele nélküli megállapíthatósága esetén fennáll az eljárás megszüntetésének kötelezettsége.
A jogegységi tanács ezért a jogegységi indítvány alapján eljárva megállapította, hogy a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.
(kuria-birosag.hu)
