A fizikai munkások és a középvezetők bére is dinamikusan nőtt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszámjegyű volt a fizikai átlagórabér növekedése egy év alatt, míg a középvezetők bére is 7,3 százalékkal emelkedett – derül ki a Trenkwalder felméréséből.

Az idei első negyedévben a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére gyakorlatilag elérte az 1500 forintos szintet – olvasható a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzésében. A jelenlegi 1499 forintos átlagórabér 10,4 százalékkal haladja meg a 2021 hasonló időszakában tapasztalt 1358 forintos értéket. A felsőbb kategóriákban is felgyorsult a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 első negyedévéhez képest 7,3 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

Kétszámjegyű a növekedés

A régiók szerinti statisztikák azt mutatják, hogy már csak a Dél-Dunántúlon fordul elő 1400 forint alatti átlagos fizikai órabér, ugyanakkor az Észak-Alföld mellett ebben a régióban volt a legnagyobb, 16 százalékot meghaladó az éves szintű növekedés, vagyis a legalacsonyabb béreket fizető országrészekben zajlik a felzárkózás az országos átlaghoz. Az átlag felett található a Közép-dunántúli régió 1600 forintot közelítő mutatója. és a mezőnyből továbbra is Budapest és Közép-Magyarország emelkedik ki 1900 forint körüli értékével.

Munkajogi mesterkurzus - Box

Továbbra is kétszámjegyű bárnövekedést tapasztalhatunk a fizikai munkakörökben, a bérek gyors ütemű változását a munkaerőhiány mellett az első negyedévben a minimálbér közel 20 százalékos emelése is hajtotta – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Ez a növekedési ütem várhatóan az egész évre jellemző lesz. A koronavírus kitörésekor tapasztalható rövid megtorpanástól eltekintve a fizikai órabérek növekedésének éves mértéke immár hosszú évek óta 10 százalék körül alakult. Az idei helyzet mégis komolyan eltér a korábbi évekétől: egy olyan kedvezőtlen inflációs forgatókönyv mellett, amelyben a pénzromlás mértéke kétszámjegyű, akár az is előfordulhat, hogy a 10 százalék körüli nominális béremelkedés ellenére a reálbérek csökkennek.”

Újraindult a növekedés a középvezetőknél

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében az éves béremelkedés mértéke 2022 első negyedévében átlagosan 7,3 százalékos volt.

A középvezetői szegmensben a járványidőszak első évében gyakorlatilag megállt az átlagbérek emelkedése, tavaly ilyenkor mindössze 1,5 százalékos éves szintű bérnövekedést mutattunk ki az érintett körben. Most azonban régen látott ütemben zajlanak a béremelések – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A jelenlegi inflációs környezetben arra számítunk, hogy a bérnövekedés 2022 további részében is legalább ezen a 7-8 százalékos szinten marad.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagot jóval meghaladó, 10,1 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során. A korábbinál szélesebb megrendelői körben merül fel egyes feladatok kiszervezésének igénye, emiatt ezen a területen jelentős verseny alakult ki a megfelelő végzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkavállalók iránt, ami a kínált bérek szintjében is megmutatkozik.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.

2024. április 15.

Felszámolná a nemek közötti bérszakadékot az EU

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.