munkabér - Jogászvilág

Karrierutazás jogász diplomával X. – Középpontban a közjegyzők

Szerző: dr. Fülöp Anna
Dátum: 2019. december 3.
Címkék: bejegyzett élettársi kapcsolat, bíró, bírósági fogalmazó, bírósági titkár, digitalizáció, elektronikus ügyintézés, előzetes bizonyítás, fizetési meghagyás, gyakorlati idő, hagyatéki eljárás, igazságügyi miniszter, illetmény, jogi egyetem, jogi egyetemi végzettség, jogi szakvizsga, közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzői iroda, közjegyzői kamara, közjegyzői kinevezés, közjegyzői okirat, közjegyzői vizsga, közjegyzőjelölt, közokirat-szerkesztés, köztisztviselő, letéti eljárás, Magyar Országos Közjegyzői Kamara, munkabér, munkaszerződés, nyelvtudás, pályaalkalmassági vizsgálat, polgári nemperes eljárás, ügyvéd, végrehajtási záradék, végrendelet
Rovat: A jövő jogásza

A közjegyzők a kapu őrei: olyan közhiteles személyek, akiknek az a feladatuk, hogy pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak, és ezzel lehetőség szerint megelőzzék a jogvitákat. Nem mindenki válhat közjegyzővé, cikksorozatunk ezen részében ezért azt vesszük végig, milyen lépcsők, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy valakit közjegyzővé nevezzenek ki, és milyen nehézségekkel kell szembesülniük azoknak, akik ezt az utat választják.

Szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén

Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a Munka törvénykönyv 124. §-a választási lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra nézve, hogy a szabadságot munkanapban, avagy a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámba adja ki.

Munkabér visszatérítése a munkaviszony megszűnése esetén

Az Mt. 95. § (4) bekezdésének tényleges tartalmát megvizsgálva megállapítható, hogy az Mt. az itt taxatíve felsorolt esetekben csak a tényleges munkavállalói teljesítésnek megfelelő díjazást biztosít és a feleknek nem csak elszámolási kötelezettségük van (az Mt. 95. § (1) bekezdése szerint), hanem az előlegnyújtásból eredő szabályokat is megfelelően alkalmazni kell, azaz a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja. Ezért az a körülmény, hogy a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntették meg, még nem zárja ki az Mt. 95. § (1) bekezdése szerinti általános elszámolási szabály alkalmazását. Az elszámolásra a felek megállapodása az irányadó.

Hasznos időszak vagy bizonytalan átmenet?

Magyarországon egy új munkaviszony többnyire próbaidővel kezdődik. Sokan erre bizonytalan időszakként tekintenek, pedig valójában a munkavállaló és a munkáltató számára is egy hasznos jogintézmény. Segítségével rövid idő alatt kiderülhet, hogy a szerződő felek hosszútávon is együtt tudnak-e működni. Hogy pontosan mit érdemes tudni róla, arról az OBH Deutschné dr. Kupusz Ildikót, a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnökét kérdezte.

A nyári diákmunka vállalás buktatói

Javában dübörög a nyári szünet. Sok diák nem csak pihenéssel, hanem munkával is tölti ezeket a heteket. Jogi szempontból azonban számos olyan dolog felvetődik, amire érdemes figyelni. Az OBH dr. Kormos Jánossal, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megbízott elnökhelyettesével beszélgetett a témáról.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. július 17.
Címkék: belső vizsgálat, EJEB, Emberi Jogok Európai Bírósága, emberi méltóság, érvénytelenség, felülvizsgálat, hatályon kívül helyezés, közös megegyezés, Kúria, magántitok védelme, Munka Törvénykönyve, munkabér, munkáltató eszköze, munkáltatói ellenőrzés, munkaviszonnyal összefüggő magatartás, munkaviszony, sérelemdíj, személyiségi jog, személyiségi jog megsértése, tévedés
Rovat: Napi

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.