A Fővárosi Főügyészség közleménye az Átlátszó.hu Quaestor cikkével kapcsolatosan


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Átlátszó.hu internetes oldalon 2016. november 25-én “Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut” címmel megjelent cikkben az ügyészség álláspontja szerint több valótlan állítás szerepel.


A cikkben megjelent állítás szerint: “Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye… Furcsa módon nem az ügyészség, hanem a Quaestor-ügy vádlottjai kezdeményezték, hogy a hatóság bűnügyi zár alá vegyen olyan ingatlanokat, amelyeket eddig kihagytak a sorból a büntetőeljárás során…

[multibox]

Az ügyészség álláspontja szerint, T. Csaba a nyomozás során, illetve a vagyon-visszaszerzési eljárás során nem indítványozta a Quaestor csoport vagyonelemeinek zár alá vételét. Az ügyben a zár alá vételt az ügyészség indítványára a nyomozási bíró rendelt el. Az ügyészség megjegyezte, hogy a nyomozás során foganatosított zár alá vételek elrendelése ellen az érintett vádlottak és védőik fellebbezéseket jelentettek be, amelyeket azonban a bíróság rendre elutasított. A 2016. november 24-én megtartott tárgyaláson a vádlott és védője által előterjesztett zár alá vételi indítványt a főügyészség a törvényi rendelkezések alapján nem is teljesítheti, mivel az eljárás már bírói szakban van, ennél fogva az indítványokról kizárólag a bíróság jogosult dönteni.

  Az ügyészség kiemelte, hogy a nyomozás elrendelését követően elrendelt és később fenntartott vagyoni jellegű biztosítási intézkedések (lefoglalás, zár alá vétel) elsődlegesen a későbbi vádlottak magánvagyonát érintették. A Quaestor cégvagyonnak a zár alá nem vett része a felszámolási és végelszámolási eljárásoknak a büntető eljárás menetétől független, lehetőség szerinti leggyorsabb, a sértettek minél teljesebb kielégítésének célját szolgálta. Az ügyészség álláspontja szerint ezek bűnügyi zár alá vétele a felszámolási eljárást nehezítette volna és kitolta volna a sértetti igények kielégítését a büntetőeljárás jelenleg bizonytalan befejezésésig.

[htmlbox jogaszdij]

Az ügyészség kiemelte, hogy álláspontjuk szerint a hivatkozott cikkben valótlanul utaltak arra, hogy a főügyészség a “Quaestor tárgyi eszközeinek” értékénél nem vette figyelembe a könyv szerinti érték és piaci érték közötti különbséget. Ezzel szemben az ügyészség kifejtette, hogy az ügyész indítványában egyértelműen különbséget tett a könyvszakértői megállapítások, valamint az ingatlanforgalmi szakértői megállapítások között, vagyis a könyv szerinti érték és a piaci érték között.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága