A Fővárosi Ítélőtábla javított időszerűségi és ügyforgalmi mutatóin


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla annak ellenére érte el az eredményt, hogy 2020. március 12-től a világjárvány miatt bevezetett veszélyhelyzeti eljárásrendben látta el feladatait.

Tavaly szeptembertől a tábla szervezeti egységei új székhelyre, a II. kerület, Fekete Sas utca 3-ba költöztek, ami kedvezően befolyásolta a fellebbviteli bíróság tevékenységét. 2020. április 1-jétől a tábla munkaügyi szakággal bővült – közölte Riba Csilla, a tábla elnöke a 2020-as évről szóló sajtótájékoztatójában pénteken.

A befejezett ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát

A tábla 2020-ban és 2021 első negyedévében is több ügyet fejezett be, mint amennyi érkezett, a peres ügyeknél ez 155-tel több befejezett ügyet eredményezett.

Egyedül a Fővárosi Ítélőtáblára tavaly összesen 5803 peres és nemperes ügy érkezett, amely az öt ítélőtáblára érkezett összes ügy 52 százaléka. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly a gazdasági ügyszakban fejezte be a legtöbb ügyet, ez az országosan befejezett gazdasági ügyek 63,3 százaléka.

A munkaügyi és a büntető szakág kivételével a befejezett peres ügyek száma mindenhol meghaladta az adott évben érkezett peres ügyek számát. Munkaügyi ügyszakban hatásköri változások miatt volt magasabb az érkezések száma, büntető ügyszakban pedig a peres befejezést az érkezés csak csekély mértékben haladta meg, ami elsősorban a pandémia időszakában hatályos eltérő eljárási szabályokkal magyarázható.

A folyamatban maradt peres ügyek száma a polgári szakágban 33 százalékkal, míg a gazdasági szakágban 49,3 százalékkal csökkent.

74 százalék helybenhagyással fejeződött be

A Fővárosi Ítélőtábla időszerűségi mutatók is kedvezően alakultak. A peres eljárások 71,8 százalékát, míg a nemperes eljárások 98,2 százalékát fél éven belül befejezték.

Az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a – Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok 74 százaléka helybenhagyással fejeződött be.

A Fővárosi Ítélőtábla tavaly 4 milliárd 220 millió 951 ezer forintból gazdálkodott. A székhelyváltozás miatt három közbeszerzési eljárást bonyolítottak le, az új székhelyen további 5 tárgyalótermet és 67 irodahelyiséget alakítottak ki. A gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés érdekében tavaly új szervereket és IP alapú telefonközpontot építettek ki. A járványhelyzet alatti munkavégzés hatékonyságához jelentősen hozzájárult, hogy minden bíró webkamerát és mikrofonos fejhallgatót kapott a Skype és a home office munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében.

A Fővárosi Ítélőtábla dolgozóit minimálisan érintette a koronavírus megbetegedés, az ítélkezési munka mennyiségi mutatóit nem befolyásolta – közölte a bíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.