Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Igazságügyi Minisztériummal, az Európai Bizottsággal és a kereskedelem szereplőivel közösen, online workshop keretében járta körül az akciótartás szabályainak szigorodása óta eltelt időszak tapasztalatait.
A fiktív árkedvezmények, a korábban soha nem alkalmazott „eredeti árak” vagy a szabálymegkerülésre szolgáló, akciók előtti rövid idejű „felárazások” számos versenyhivatali eljárásra szolgáltattak okot az elmúlt években. Jogsértő árkedvezmény-feltüntetési gyakorlatuk miatt a GVH több jelentős hazai kereskedelmi platformot is elmarasztalt már: az Alza csaknem 900 millió forintos bírságot kapott, míg az eMAG-ot versenyhatóság 200 milliós bírság mellett legalább 4 milliárd forint értékű jóvátételre kötelezte. Az árkedvezmény-feltüntetések terén újítást hozott egy tavaly májusban hatályba lépett jogszabályváltozás-csomag, amelynek hatására minden hazai kereskedőnek egyértelműbb szabályok szerint kell feltüntetniük az árakat annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottan mérlegelhessék az akciós ajánlatokat.
A nemzeti versenyhatóság 2023. április 27-én „Árkommunikációs gyakorlatok az online térben az árfeltüntetésről szóló irányelv, illetve az árrendelet módosítását követően” címmel, online workshop keretében vizsgálta meg a tavaly bevezetett, a korábbinál szigorúbb szabályozás hatásait és eredményeit. Az eseményt Bak László, a GVH elnökhelyettese nyitotta meg. A félnapos rendezvényen a GVH szakértői – így Szoboszlai Izabella és Kuritár Dávid, a Versenytanács két tagja – mellett Kupecki Nóra alkotmányjogi jogalkotásért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár, Ormós Zoltán, Ecommerce Hungary alelnöke, Nagy Andrea Magdolna, Vámosi-Nagy EY Ügyvédi Iroda, vezető ügyvédje, illetve Martins Prieditis és Emanuel Alijaj, az Európai Bizottság Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóságának szakértői tartottak előadást.
(gvh.hu)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
