A három csapás miatt zsúfoltak a börtönök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar börtönök telítettsége 129 százalékos, a zsúfoltság alapja, hogy a három csapás törvény miatt kétezerrel több embert zártak be – mondta Németh Szilárd, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke szerdán Vácon.


Az úgynevezett három csapás-törvény értelmében a harmadik erőszakos bűncselekménynél megkétszereződik a kiszabható büntetés, és ha ez meghaladja a húsz évet, akkor a bírónak életfogytiglant kell kiszabnia.

Németh Szilárd a Váci Fegyház és Börtön kultúrtermében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy mindenképpen szeretnék felszámolni a túltelítettséget, de a családok támogatása megelőzi a börtönépítést.

Hozzátette: a magyar büntetés-végrehajtás 29 intézetből és 12 gazdasági társaságból áll. Több mint 17 ezer ember van elzárva. A büntetés-végrehajtásban az álláshelyek 91 százaléka betöltött, ez az arány a kidolgozott életpályaprogramoknak köszönhetően remélhetőleg javulni fog – mondta.

A munka, az oktatás és a képzés fontos része a fogvatartottak későbbi reintegrációjának – emelte ki, hozzátéve: szeretnék, hogy akik bekerülnek, azok lehetőség szerint lássák el magukat. Magyarországon 13 ezer rab dolgozik, amivel Európában az elsők vagyunk – hangsúlyozta.

Németh Szilárd megköszönte a fogvatartottaknak, hogy hozzájárultak az ország megvédéséhez, utalva ezzel arra, hogy a második határkerítést ők építették ki.

(MTI)

[htmlbox be_jogszabalytukor]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.