A haszonélvezet szabályai

Az OBH jogos a kérdés rovatának e heti riportjában dr. Herwerth Szonját, a Zalaegerszegi Törvényszék kollégiumvezető bíráját kérdezte a témában.

Öröklés folytán bárki válhat haszonélvezővé vagy haszonélvezettel terhelt dolog tulajdonosává. Ilyenkor felvetődik a kérdés, a tulajdonos eladhatja-e a haszonélvezettel terhelt ingatlant? Mit lehet tenni, ha a haszonélvező rongálja a haszonélvezet tárgyát? Ki állja a költségeket?

Mi az, amit a tulajdonos általában megtehet a tulajdonával?

A tulajdonos birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja a tulajdonát, szedheti annak hasznait és rendelkezhet vele. A birtoklás és a használat igényli a legkevesebb magyarázatot: ezek a jogok azt jelentik például egy kertes ház esetében, hogy a tulajdonos a házában lakhat és használhatja a kertjét. A tulajdonost emellett megilleti a hasznosítás joga is, például veteményt ültethet, az így megtermelt zöldségeket pedig – a hasznok szedése körében – eladhatja. A tulajdonos ezen túl rendelkezhet is az ingatlanával: például értékesítheti vagy kölcsönnel megterhelheti.

Ezekből mi az, amire a haszonélvező lesz jogosult, ha a tulajdont haszonélvezeti jog terheli? Mi a haszonélvezet és a tulajdonjog közti fő különbség?

A haszonélvezeti jog lényege, hogy valaki a más tulajdonában lévő dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti. Nagyon fontos azonban, hogy – a tulajdonossal ellentétben – nem rendelkezhet vele. A haszonélvező ugyanis például nem adhatja el a haszonélvezet tárgyát, csak a haszonélvezeti jog gyakorlását engedheti át. Az átengedés történhet ingyenesen, tehát a haszonélvező dönthet úgy, hogy egy barátjának szívességből, ellenszolgáltatás nélkül lehetővé teszi a korábban már említett kert megművelését. De a bérbeadást is választhatja és a bérleti díj ilyenkor a haszonélvezőt illeti meg, nem a tulajdonost.

A tulajdonos eladhatja a haszonélvezeti joggal terhelt dolgát? 

Igen, a példánál maradva a tulajdonos dönthet úgy, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant eladja. Ilyenkor a haszonélvezeti jog az értékesítést követően változatlanul fennmarad. Gyakran azonban – a sikeresebb eladás miatt – azzal egyidejűleg a haszonélvező valamilyen ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról.

Hogyan jöhet létre a haszonélvezeti jog? 

Jellemzően szerződéssel jön létre a haszonélvezeti jog. Tipikus eset, hogy a szülő vásárol egy ingatlant a gyermekének, ezzel egyidejűleg pedig a saját javára haszonélvezeti jogot tart fenn. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jog létrejöttéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. Ingó dolognál – például egy gépkocsi esetében – pedig úgynevezett birtokátruházás szükséges, ami az indítókulcs átadásával valósulhat meg.

A haszonélvezeti jog azonban nem csak szerződéssel jöhet létre. Erre legjellemzőbb példa az özvegyi haszonélvezeti jog: az elhunyt házastárs tulajdonában álló vagyonon a halál pillanatával létrejön az özvegy javára a haszonélvezeti jog, ingatlannál ehhez nincs szükség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre sem. Ennek ellenére a bejegyzés mégis fontos azért, mert ha valaki utóbb az ingatlant megvásárolja és a haszonélvezetről amiatt nem tudott, mert az nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vele szemben nem lehet a haszonélvezeti jogra hivatkozni.

A haszonélvezet tárgyával kapcsolatos költségeket ki viseli: a haszonélvező vagy a tulajdonos?

Attól függ, hogy milyen költségek merülnek fel. Az úgynevezett rendes gazdálkodás körébe eső költségek, ilyen például gépkocsi esetén a tankolás költsége, ingatlannál a közüzemi költségek, vagy egy beázó tető kisebb javításának költsége. Ezeket a haszonélvező köteles viselni. A kiadás azonban lehet rendkívüli is, ilyen lehet például a tetőszerkezet cseréje. Ennek viselésére sem a tulajdonos, sem a haszonélvező nem köteles, ám amennyiben a haszonélvező mégis elvégezteti saját költségén a munkát, amely az ingatlan értékét növeli, akkor a haszonélvezeti jog megszűnésekor ezzel a felek elszámolnak: a tulajdonosnak az értéknövekedést meg kell térítenie a haszonélvezőnek.

Ha a tulajdonos azt látja, hogy a haszonélvező „lelakja” az ingatlant, vagy közüzemi tartozást halmoz fel, mit tehet?

A tulajdonost ellenőrzési jog illeti, ami azt jelenti, hogy például az ingatlant jogosult megtekinteni, abban minden rendben van-e, nem végez-e a haszonélvező olyan tevékenységet, amivel károsíthatja az ingatlant. Ha rendeltetésellenes használatot tapasztal, például a haszonélvező rongálja az ingatlant, vagy a közüzemi díjakat nem fizeti, akkor olyan mértékű biztosítékot követelhet, amely fedezetet nyújthat a számára. Például közüzemi tartozás esetén követelheti, hogy bizonyos összeg erejéig a haszonélvező adjon biztosítékot. Ha ezt a haszonélvező nem teszi meg, ebben az esetben a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosítékadásáig felfüggesztheti. A felfüggesztés nem csak az egész dologra vonatkozhat. Például házas ingatlannál ha a haszonélvező a műveletlen kertben a parlagfüvet rendszeresen nem kaszálja le, dönthet úgy a bíróság, hogy a lakóépületet továbbra is használhatja a haszonélvező és csupán a kertet nem.

Miként szűnhet meg a haszonélvezeti jog?

Ha a haszonélvezeti jog határozott időre szól, akkor az időtartam elteltével megszűnik. Megszűnést eredményez az is, ha a haszonélvező elhalálozik, vagy ha a tulajdonos és a haszonélvező személye azonos lesz, például, ha a korábban özvegyi joggal rendelkező személy vásárolja meg az ingatlant. A haszonélvező le is mondhat a haszonélvezeti jogáról. Emellett a haszonélvezeti jog nem marad fenn akkor sem, ha a haszonélvezet tárgya elpusztul, például ha a gépkocsi totálkáros lesz.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Letartóztatták egy embercsempész csoport irányítóját
2019. december 7.

Letartóztatásba helyezte bíróság azt a 37 éves, Budapesten élő, menekültstátusszal rendelkező szír férfit, akit a Fővárosi Főügyészség azzal gyanúsít, hogy egy embercsempész csoport szervezője, irányítója volt.

Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.