Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A horvát kormány csütörtöki ülésén döntött arról, hogy a sztrájk ideja alatt csökkenti az igazságügyi alkalmazottak bérét. A munkabeszüntetés június 5-e óta tart, és az eddigi leghosszabb sztrájk Horvátország történetében – írta az Index.hr című horvát hírportál.
A horvát kormány csökkenti az igazságügyi alkalmazottak bérét a sztrájk idejére (07.13)
Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter elmondta: mivel az állami tisztviselők szakszervezetének kérelme ultimátumot tartalmaz, mely szerint haladéktalanul emelni kell a bíróságokon és az ügyészségen dolgozó köztisztviselők és állami alkalmazottak bérét, valamint a szakszervezeti képviselők nem hajlandóak a tárgyalások folytatására, a kormány az intézkedés mellett döntött.
A kötelező járulékokat kifizetik a bérek után, de július 17-től a sztrájkolók fizetését és illetményeit a munkabeszüntetés idejével arányosan csökkenteni fogják – tette hozzá.
A kormány júniusban állapodott meg a szakszervezetekkel az állami és köztisztviselők bérének növeléséről. Ez több mint 200 ezer hivatalnokot érint, a béremelések pedig 60-tól 100 euróig terjednek. Állandó ideiglenes pótlékról van szó, az alapbérről szeptemberben folytatódnak a tárgyalások – mondta miniszter.
Ivo Suskovic, az állami tisztviselők szakszervezetének elnöke elmondta: a tagság még a múlt héten eldöntötte, amennyiben a sztrájk idejére nem kapnak fizetést, a halaszthatatlan ügyekben történő munkavégzést is felfüggesztik, csak akkor veszik fel a munkát, ha az életet vagy egészéget veszélyeztet.
A 6415 bírósági tisztviselő többsége nő, fizetéseik pedig 500-600 eurót tesznek ki, ami az érintettek szerint nem elég az alapvető életszükségletekhez. A kormány ülése alatt, az épület előtt valamivel több mint kétszáz bírósági alkalmazott gyűlt össze, akik továbbra is 400 eurós béremelést követeltek. Elmondásuk szerint azonnal, nem jövőre, ahogy azt a kormány tervezi. Jelezték: nem hagynak fel a sztrájkkal, mert nincs vesztenivalójuk, a minisztereknek és a kormányfőnek pedig azt üzenték, próbáljanak ők megélni ezekből a bérekből.
Horvátországban már május eleje óta akadozik az igazságügyi szolgáltatás. Korábban az elsőfokú bíróságokon kezdtek kéthetes figyelmeztető sztrájkba a bírók magasabb béreket követelve, negyven napja pedig a bírósági tisztviselők nem veszik fel a munkát. A bírákkal rövid idő alatt megegyezett a kormány, míg az igazságügyi dolgozókkal nem akar kivételezni, az ő fizetéseiket együtt kezeli a teljes állami és köztisztviselői béremelési program keretében. (07.13)
07.17-ei frissítés
Horvát legfelsőbb bíróság elnöke: a sztrájk miatt teljes összeomlhat az igazságügy
Horvátországban a bírósági és ügyészségi dolgozók sztrájkja miatt teljes összeomolhat az igazságügy – jelentette ki Radovan Dobronic, a legfelsőbb bíróság elnöke hétfőn, miután megbeszélést tartott a felsőbb fokú bíróságok vezetőivel.
„Úgy gondoljuk, hogy ez a helyzet már fenntarthatatlan, és ha a kormány és a szakszervezetek nem jutnak megállapodásra a hét végéig, akkor a bíróságok a továbbiakban nem tehetők felelőssé a kialakult helyzet következményeiért” – mondta Dobronic.
Kiemelte: a kormány által hangoztatott folyamatos béremelések ellenére – amelyekre az elmúlt négy évben került sor – az igazságügyi dolgozók olyan fizetésért dolgoznak, amelyekből nem lehet megélni. „Gyakorlatilag szociális esetekké váltak” – hangsúlyozta.
A legfelsőbb bíróság elnöke nem ért egyet azzal, hogy a kormány az igazságügyi dolgozók bérét nem akarja külön kezelni a teljes állami és köztisztviselői bérektől. „Ők kevesebb fizetést kapnak, mint a legtöbb végrehajtó hatalom tisztviselője” – mutatott rá.
Mind mondta, az írnokok nem egy, hanem két-három bírónak is dolgoznak. „Túl nagy teher hárul rájuk, és ráadásul lebecsülik, kisegítő személyzetként kezelik őket, pedig ők tartják a ház három sarkát, és nélkülük tényleg nem működik az igazságszolgáltatás” – fogalmazott.
Az igazságügyi dolgozók sztrájkja még június 5-én kezdődött. Hétfőtől a kormány múlt heti döntése szerint azok, akik nem vették fel a munkát, már nem kapnak bért. Ennek ellenére a sztrájk folytatódik.
Iva Suskovic, az állami tisztviselők szakszervezetének elnöke elmondta: mivel nem kapnak fizetést, a munkavégzést a halaszthatatlan ügyekben is felfüggesztették, csak akkor veszik fel a munkát, ha a szóban forgó ügy életet vagy egészséget veszélyeztet. Ivan Malenica igazágügyi miniszter hétfőn ismételten felszólította a sztrájkolókat, hogy térjenek vissza munkahelyükre. A 6415 igazságügyi tisztviselő többsége nő, fizetéseik havi 500-600 eurót tesznek ki, ami az érintettek szerint nem elég a megélhetéshez.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!