A jegyzőhiány veszélyezteti a bíróságok működését


Az igazságügyi alkalmazotti munkatársak elvándorlásának problémája az ország összes bíróságán gondot okoz, és „egyértelműen anyagi okai vannak.” – mondta Senyei György Barna. Az OBH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jegyzőhiány következtében veszélybe kerülhet a bíróságok működése. Az elnök a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete előtt méltatta a törvényszék eredményeit is.

Jelentősen csökkent, 2020 augusztusához képest csaknem felére mérséklődött a két éven túl elhúzódó peres ügyek száma országosan – mondta Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatóján.

A Fővárosi Törvényszék 2023-as tevékenységét összegző eseményen az OBH elnöke elmondta: 2020 második félévében indult központi intézkedés az elhúzódó ügyek csökkentése érdekében. E téren jelentős eredményt tud felmutatni a Fővárosi Törvényszék, ahol 40 százalékkal csökkent a két éven túli perek száma – hangsúlyozta.

Senyei György Barna közölte, hogy 2023-ban országosan csaknem 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra, ebből 332 ezer – vagyis az ügyek 28,3 százaléka – a Fővárosi Törvényszékre.

Tavaly a bírósági ügyek csaknem 33 százaléka itt volt folyamatban – tette hozzá, megjegyezve: a Fővárosi Törvényszékre érkező ügyek száma 4,1 százalékos emelkedést mutatott a megelőző évhez képest.

Az OBH-elnök jelezte, hogy a Fővárosi Törvényszék nemcsak ügyforgalom szempontjából kiemelkedő, de egyben a legnagyobb létszámú bíróság is: 680 bíró, és közel 1900 igazságügyi alkalmazott működik itt. „Ez összeurópai szinten is kiemelkedő, hatalmas létszám” – jelentette ki, megjegyezve: az ügyek átlagos nehézségi foka is magasabb itt, mint más bíróságokon.

Senyei György Barna kitért arra, hogy az elmúlt időszakban egyre több ítélet emelkedett jogerőre első fokon, ami azt jelenti, hogy a jogkeresők egyre nagyobb arányban fogadják el a bírósági döntést. Ez az arány szinte minden szinten és minden ügyszakban pozitívan változott – állapította meg.

Az elnök beszélt a tárgyi feltételek folyamatos javításáról is, hangsúlyozva, hogy a Fővárosi Törvényszék kiemelkedik a digitális alkalmazások használatában is: az intézménynek 26 távmeghallgatásra alkalmas tárgyalóterme van, amelyekben 2023 során 4503 távmeghallgatást tartottak. Ez „lenyűgöző” szám – értékelt.

Senyei György Barna beszámolt az igazságügyi alkalmazotti munkatársak elvándorlásának problémájáról is. Szavai szerint ez nem csak a Fővárosi Törvényszéken, hanem az ország összes bíróságán gondot okoz, és „egyértelműen anyagi okai vannak.” Felhívta a figyelmet arra, hogy a jegyzőhiány következtében – ami a Fővárosi Törvényszéken extrém módon jelentkezik – veszélybe kerülhet a bíróságok működése.

Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyforgalomról szólva elmondta: az elmúlt évben 194 443 ügy érkezett a bíróságra, ebből 11 ezer volt peres ügy. Több mint 5 százalékkal emelkedett a nemperes ügyek száma, utóbbiból összesen 183 439 volt 2023-ban – tette hozzá.

Jelezte, hogy a két-, illetve ötéves időtartamot meghaladó ügyek „darabszámban és százalékos mértékben is” érezhetően csökkentek, „ezáltal az időszerűség évről évre javul.”

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

2024. június 27.

Jön a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás

Egyszerűsítheti a jogviszonyok mindennapi ügyintézését az adóhatóság vezetésével működő konzorcium uniós támogatással létrejövő fejlesztése, a Komplex Jogviszony-Nyilvántartás (KJNY) – közölte a NAV.