A kényszergyógykezelés, mint büntetőjogi szankció

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 5.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat:
Az OBH Dr. Ujvári Ákossal, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével készített interjújából kiderül, mit is takar valójában a kényszergyógykezelés, milyen feltételek érvényesülése esetén rendelhető el, mi az eljárás menete, illetve megéri-e szimulálni a kóros elmeállapotot.

A kényszergyógykezelés egy menekülőpálya, a börtön elkerülése, vagy reális szankció a bűnelkövetők szempontjából?

A büntetőjogi szankciórendszer kétfelé ágazik: vannak a büntetések és vannak az intézkedések. Büntetést csak olyan elkövetővel szemben lehet alkalmazni, akinek van beszámítási képessége. Aki kóros elmeállapotú, és emiatt nem büntethető, azzal szemben csak intézkedést alkalmazhat a bíróság. Ilyen intézkedés a kényszergyógykezelés is, amely meghatározott feltételek megléte esetén rendelhető el. Ide sorolhatjuk az olyan eseteket, amikor valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt követ el, azonban kóros elmeállapota folytán nem büntethető, és a bűnismétlés lehetősége is fennáll, vagyis, hogy az illető újból hasonló bűncselekményt fog elkövetni. Szeretném tehát hangsúlyozni, ez nem menekülő útvonal, hanem szankció, csak jogi értelemben nem büntetés, hanem intézkedés.

Sokakban mégis az a kép él, hogy a kényszergyógykezeltek, szemben a fogvatartottakkal „szanatóriumi” körülmények között vannak, ami mégis csak kellemesebb… 

Ahogy mondtam, a kényszergyógykezelés semmiképpen sem egy formális intézkedés. A végrehajtása az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI) történik, amely a büntetés-végrehajtási szervezetrendszer része. Falakkal, szögesdróttal, őrtornyokkal körülvéve, állandó felügyelet mellett. Mindemellett a kényszergyógykezelés nemcsak nevében, de tartalmában is egy orvosi kezelés, egy úgynevezett gyógyító, nevelő jellegű intézkedés. Hogy ez bárki számára kellemes lenne? Nem hiszem.

A kényszergyógykezelést határozott vagy határozatlan időre rendelik el?

A ’78-as Büntető Törvénykönyv (Btk.), valamint az új, 2013. július elsejétől hatályos Btk. szerint egyaránt határozatlan időre kellett, illetve kell elrendelni. Volt egy rövid időszak, 2010 májusától 2013. július elsejéig, amikor úgynevezett relatíve határozott tartamú kényszergyógykezelés volt érvényben. Ez azt jelentette, hogy az említett intézkedésnek volt egy maximális időtartama, de annak lejártát követően sem engedték az utcára az egyébként veszélyes, korábban bűncselekményt elkövető személyeket. Amennyiben a kényszergyógykezelés szükségessége továbbra is fennállt, akkor az illetőt civil pszichiátriai osztályokra helyezték át.

Mi a protokoll abban az esetben, ha valaki mentálisan ép, beszámítható állapotban követ el bűncselekményt, de később az eljárás során kóros elmeállapotúvá válik?

Ha valaki ép lélektani alapon követ el bűncselekményt és utóbb – akár már a jogerős ítéletet követően –, a végrehajtási szakban válik kóros elmeállapotúvá, akkor azt a büntetés-végrehajtás keretei között kell kezelni. Ebben az esetben az elítélt szintén az IMEI-be kerül, ahol kezelés mellett tölti tovább a szabadságvesztését. Fontos megjegyezni, hogy csak azt az elkövetőt lehet kényszergyógykezelésre küldeni, aki a bűncselekmény elkövetésekor már kóros elmeállapotú volt, aki utóbb vált azzá, arra úgy kell kiszabni a büntetést, mint bármelyik „normális” bűnelkövetőre.

Perszimuláció 2 órában

Az eljárást a kóros elmeállapotú elkövetőkkel szemben is le kell folytatni, vagy rájuk más szabályok vonatkoznak?

Az eljárást ugyanúgy le kell folytatni. Van azonban egy fontos különbség. Előkészítő ülésen egy ilyen ügyet érdemben nem lehet befejezni, hiszen csak akkor lenne erre lehetőség, ha a vádlott a beszámítási képességének teljes birtokában lemondana a tárgyalás jogáról. A kóros elmeállapotú személyeknél a beszámítási képesség hiánya viszont nem teszi lehetővé ezt a gyorsított, előkészítő ülésen történő befejezést. A tárgyalási szakban pedig, ha olyan kóros elmeállapotú személyről van szó, akit kezelhetetlensége miatt egyáltalán nem lehet kihallgatni, akkor a távollétében kell lefolytatni a bizonyítási eljárást. Tehát ugyanolyan pontosan kell feltárni a történeti tényállás minden körülményét, mintha egy ép elmeállapotú személyről lenne szó.

Eszébe jut esetleg olyan példa, akár személyes tapasztalat, akár hallomás alapján, hogy a tárgyalóteremben vált valaki kezelhetetlenné, és meg kellett fékezni?

Sajnos előfordult már, azonban e személyek egyike sem volt kóros elmeállapotú. A jelenleg érvényben lévő Btk. nem sorolja fel a kóros elmeállapoti formákat, de a pszichiátriai szaknyelv továbbra is alapvetően a következő ötöt különbözteti meg egymástól: az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget, a tudatzavart, a személyiségszavat és a szellemi leépülést. Azt szokták mondani, hogy az erőszakos bűncselekményt elkövető személyek mindegyike valamilyen szintű személyiségzavarban szenved. Általában ezekre az emberekre jellemzőek az említett dühkitörések. Viszont ők általában nem számítanak kóros elmeállapotúnak, mivel tisztában vannak a magatartásuk hátrányos következményeivel.

Időnként hallani lehet olyan esetekről, amikor a vádlott szimulál. A fentiek alapján ez nem túl kifizetődő, de mégis mennyire gyakori jelenség?

Kimondottan ritka, de valóban találhatunk rá példát. A vádlottaknak esetenként az a határozott elképzelésük, hogy jobb az IMEI-be, mint egy fegyházba kerülni. Mivel a bíró az elmeállapot megítélése tekintetében laikus, csak azt kell felismernie, hogy a vádlott nem az ép elmeműködésnek megfelelő magatartást tanúsítja a tárgyalóteremben. Azután hivatalból köteles elmeszakértői vizsgálatot elrendelni. A szakértők pedig nagy bizonyossággal ki tudják szűrni a szimulánsokat. De ismételten felhívnám a figyelmet arra, miután az IMEI a büntetés-végrehajtási szervezetrendszer része, így semmilyen előnnyel nem jár oda kerülni, hiszen az ottani végrehajtási viszonyok nem kedvezőbbek, mint a normál börtön- vagy fegyházbüntetési körülmények. Emellett nem győzöm hangsúlyozni, hogy a jelenlegi rendszerben a kényszergyógykezelés egy határozatlan időtartamú intézkedés. Azt mondja az anyagi jogi szabály is, hogy addig kell fenntartani a kényszergyógykezelést, amíg az szükséges. Ha tehát valaki az IMEI-be kerül, előfordulhat, hogy tovább marad bent, mintha szabadságvesztést szabtak volna ki rá.

(birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Súlyos kartellbüntetést hozhat akár a családi beszélgetés is
2019. február 15.

Rendkívül aktívak voltak az elmúlt hónapokban az európai uniós és hazai versenyhatóságok, amit jól mutatnak a rekordbírságok, valamint Magyarországon a családi vállalkozások összehangolt piaci fellépése kapcsán hozott GVH döntés is. A közelmúlt eseményei azt is jelezték, hogy a versenyjogi eljárásban érintett cégeknek megéri együttműködniük a hatóságokkal.

Csalással vádolnak egy közjegyzőt
2019. február 15.

Vádat emeltek egy közjegyzőként tevékenykedő férfi és bűntársai ellen, akik hamis váltóval próbáltak több százmilliós csalást elkövetni - közölte a Fővárosi Főügyészség pénteken.

Menekültek: EJEB-felszólítás Magyarországnak
2019. február 15.

Egy, a tompai tranzitzónában tartózkodó iraki menedékkérő család életkörülményeinek javítására szólította fel Magyarországot ideiglenes intézkedésként a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) - közölte a testület egyik szóvivője.